Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

2010. JANUÁR 23., SZOMBAT AKTUÁLIS 5 www.delmagyar.hu Négy Mancs. 2008-ban az osztrák székhelyű Négy Mancs Alapítvány szintén egy sokkoló videóval támadta a liba- és kacsatömést. Fekete­listájukkal azt üzenték a vásárlóknak, nem szabad a megnevezett ba­romfi-feldolgozók termékeit venni, mert a hízott baromfi előállítása közben kínozzák az állatokat. A Hungerit átmenetileg több száz embert küldött el emiatt, és libamájexportja abban az évben a padlóra került. 2009-ben a nyulak tartásáról bizonygatták, hogy embertelen. HliliMWIIi^ KRITIZÁLTÁK A POLGÁRMESTERI HIVATAL DOLGOZÓIT Csongrád Szentes testvérvárosa lenne Megszólták a városházi hiva­talnokokat a csongrádi képvi­selők az önkormányzat teg­napi ülésén, amelyen felme­rült: testvérvárosi kapcsola­tot kellene kezdeményezni Szentessel. CSONGRÁD BÍRÓ DÁNIEL Kritikával illették a polgár­mesteri hivatal dolgozóinak munkáját és hozzáállását a csongrádi képviselők az ön­kormányzat tegnapi ülésén. Elhangzott: előfordul, hogy a hivatal nem válaszol a lakos­sági megkeresésekre. Havasi Jánosné szégyenteljesnek ne­vezte, hogy fiatal hivatali munkatársak nem viszonoz­zák az ügyfelek köszönését, Fábián György pedig arra hiv­ta fel a figyelmet, hogy kere­kes székkel nem lehet bejutni az épületbe. Bedő Tamás pol­gármester elmondta: azzal együtt, hogy megnövekedtek a feladatok, miközben a lét­szám nem változott, összes­ségében jól végezte dolgát a hivatali apparátus. Berkes István jegyző elmondta: a vá­rosháza idei felújításával megoldódik az akadálymen­tesítés. Csongrád külkapcsolatai­ról több városatya úgy nyi­latkozott, hogy ellaposodtak, gazdasági hasznot nem hoz­tak a településnek, pedig voltak kiaknázható lehetősé­gek. Murányi László azt ve­tette fel, hogy testvérvárosi kapcsolatot kel­lene kezdemé­nyezni Szentes­sel, ilyenre ugyanis van példa más or­szágokban, és az együttmű­ködés eredményesebb lehet­ne. A grémium módosította a helyi szociális rendeletet: a 70 éven felüliek - jövedel­müktől függően - 35 százalé­kos kedvezményt kaphatnak a szemétszállítási díjakra, és ekkora engedményben része­sülhetnek azok a kiskorút nevelő családok is, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 42 ezer 750 fo­rintot. 99 Szégyenteljes, hogy fiatal hivatali munkatársak nem viszonozzák az ügyfelek köszönését. Havasi jánosné Balesethez siető mentő koccant a Coránál BALESET TÖRTÉNT TEGNAP DÉLELŐTT SZATYMAZ ÉS BALÁSTYA KÖZÖTT AZ E75-ÖS ÚTON. Egy nyerges vontatót akart megelőzni egy Nissan sofőrje, miközben a vontató a menetirány szerinti bal oldalra tért át. A személy­autó vezetője ekkor elrántotta a kormányt, és egy fának üt­között. A könnyebben megsé­rült sofőrhöz megkülönbözte­tő jelzéssel siető mentő a Co­ránál megcsúszott a jeges úton, és kiütött egy gyalogo­soknak kihelyezett jelzőlám­pát. A balesetben szerencsére senki nem sérült meg. A ba­lástyai sérültet egy másik mentő szállította a kórházba. Az egyetemi szakképzés partnereit köszöntötték TÖBB MINT 48 MILLIÓ FO­RINTOT KÖSZÖNT MEG 48 partnerének a Szegedi Tudo­mányegyetem. Az SZTE juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központja tegnapi partnertalálkozóján Galambos Gábor dékán elmondta: a cé­gektői érkező szakképzési tá­mogatásból folytathatták a Hattyas sori épületek korszerű­sítését; ott immár 34-féle, 2 éves, felsőfokú szakképzésben részesül 1500 diák. Le lehet-e vágni a malacok farkát? - Rutinszerűen tilos - vála­szolta a szakember. Állatorvos adhat rá engedélyt, abban az indokolt esetben, ha „kanniba­lizmustól" kell tartani, ha ki­kezdik egymást az állatok. De csak érzéstelenítéssel szabad elvégezni, akárcsak a herélést. A napos malacok farkát akkor vágják le, ha az állományban örökletesen jelen van a kanni­balizmus. Hozzátette: a hol­land és a spanyol állomány 100 százaléka kurtított farkú - ez szerepel is a jelentésben. zó állatvédelmi törvény, amelynek értelmében hatósá­gi állatorvosok, felügyelők el­lenőrzik rendszeresen a tele­peket. Szerinte ebből ugyan­olyan botrány lesz, mint ami­lyet a Négy Mancs kavart a li­batömés kapcsán, és Magyar­országot majd állatkínzó nem­zetként könyvelik el. Sikerült beszélnünk Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelővel. Elmondta, hogy az interneten látható videó hi­telességével kapcsolatban erős kétségei vannak. A szervezet írásbeli jelentésében pedig mindössze két kifogás olvasha­tó Magyarországgal kapcsolat­ban: az egyik, hogy vannak far­mok, ahol visszavágják a mala­cok farkát, a másik, hogy nincs „környezetgazdagító" anyag a sertések előtt, valamilyen játék, lyukas labda vagy seprűnyél, amit bökdöshetnének az orruk­kal. Pallós László elmondta: a sertéstelepeken mezőgazdasági termelés folyik. Az állatok nem legelnek, és nem dagonyáznak, mesterséges körülmények kö­zött híznak, ami nem jelenti azt, hogy csorbulnak az érdeke­ik. Játékot viszont valóban kap­hatnának. PfriDEÓaneten! 530 BETÖRŐK ELLENI MOZGÁSÉRZÉKELŐT SZERELTEK FEL MAKÓI HÁZAKRA Horváthné álmát is riasztó őrzi FAROKVÁGÁS ÉS HERÉLÉS - ÁLLATVÉDŐK SOKKOLÓ VIDEÓJA AZ INTERNETEN Célkeresztben a sertéstartók Tavaly ősz óta 530 mozgásér­zékelő riasztót szereltek fel idős emberek otthonában a Biztonságos Makó program ke­retében. Eddig senki sem pró­bált ezekbe a házakba betörni. MAKÓ SZABÓ IMRE Az elsők között szereltek be mozgásérzékelő riasztót Ma­kón özvegy Horváth Imréné Hóvirág utcai lakásába még tavaly októberben a Biztonsá­gos Makó program keretében. Az idős asszony nem véletle­nül kérte, hogy nála is legyen ilyen berendezés: néhány hó­nappal korábban hozzá is be­csöngettek idegenek késő éj­jel, két szomszédjához pedig be is törtek. Mióta a készülék működik, szerencsére nem történt hasonló - ki tudja, ta­lán az akció nyilvánosságá­nak is köszönhetően. Ami tény: Horváth Imréné október óta nyugodtan alszik, dolgoz­gat hátul a kertben. Az ötletről, hogy a szélhá­mosok, betörők célpontjává leggyakrabban váló idősek ily módon is védjék magukat, már az akció indulása előtt hírt ad­tunk: a város támogatásával beszerezhető, néhány ezer fo­rintos egyszerű szerkezetet, amely szirénázó hangjával űzi el a hívatlan látogatót, a koráb­Horváth Imréné nagyobb biztonságban érzi magát, amióta a mozgásér­zékelő vigyáz a házra. A SZERZŐ FELVÉTELE ban az év makói rendőrévé is megválasztott Kriván János törzszászlós mutatta be. Azt már a felszerelést végző szak­embertől, Grúber Tibortól tud­tuk meg, hogy az indulás óta 530 darabot állítottak „csata­sorba", és összesen több mint 800 darabot igényeltek - be­szerzésükhöz a város is nyújt támogatást. Grúber Tibor úgy becsüli, márciusra szerelik fel az összest. Eddig még senki sem pró­bált olyan házba betörni, amit már felszereltek a riasztóval. Levágják a malacok farkát, ki­herélik a kanokat, egymáson taposva, zsúfolt körülmények között hizlalják a sertéseket. A CIWF állatvédő szervezet rej­tett kamerával készült filmet tett fel az internetre, az akti­visták állítólag Csongrád me­gyében is forgattak, jelentésü­ket és panaszukat csütörtökön nyújtották be az Európai Bi­zottsághoz. Újabb botrány tört ki, a célpont: a sertéstartás. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA sertéstelepen tartott állatokat, amint vagy összezárva egy­más hátán taposnak, vagy az uniós előírásnak megfelelően korlátokkal elválasztva, a ki­szabott négyzetmétereken áll­nak vagy fekszenek - a hízók még csak nem is mozoghat­nak. Látjuk, amint emberek, akiknek csak a lábát és a ke­zét mutatják, levágják a kis­malacok farkát, és kiherélik őket. Arra azonban nincs uta­lás, hogy Magyarországon vagy Dániában készültek-e a felvételek. írásbeli jelentésében az ál­latvédő szervezet azt állítja, hogy az uniós szabályokat megsértve tartják ilyen körül­mények között az állatokat. Az anyagot és panaszukat teg­napelőtt nyújtották be az Eu­kozta: nincs szó titkolózásról, a CIWF egy munkacsoportja járta körbe a telepeket, és ké­szítette el a jelentést. Ezt előbb Róbert is megszólalt, aki kifej­tette: Magyarországon 10 éve hatályos a mezőgazdasági ha­szonállatok tartását szabályo­Csütörtökön került az Európai Bizottság elé az a jelentés, amelyet az angol székhelyű Compassion in World Farming (CIWF) nemzetközi állatvédő szervezet fél évvel ezelőtt ké­szített egy sokkoló videóval együtt. Az Európai Unió 6 or­szágának - Dánia, Franciaor­szág, Hollandia, Magyaror­szág, Németország és Spa­nyolország - sertéstelepeit járták be, 74 helyszínen for­gattak rejtett kamerával, köz­tük 10 magyarországi farmon is. A telepek állítólag Csong­COMPASSTONift ——. in worfd farming Az internetes oldal „illegális sertésfarmokat" említ. Malacok egy szatymazi telepen. Ahol mi fotóztunk, ott minden rendben van. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA rópai Bizottsághoz - ekkor robbant ki a botrány. A CIWF magyarországi kép­viselője a Fauna Egyesület: igazgatóját, Pencz Leventét tegnap hiába kerestük telefo­non és e-mailben is. Az MR1 Kossuth Rádiónak azt nyilat­az állat-egészségügyi hatóság­nak küldték el, tőlük azonban olyan általános válaszokat kaptak - nem csak Magyaror­szágon -, hogy Brüsszelhez nyújtották be panaszukat. Az ügyben már az állatvé­delmi ombudsman, Czerny rád és Békés megyében talál­hatók. Mit láthatunk a hatperces videón? Nagyüzemi módon, •»»"» ll'ilHW.'iMHil

Next

/
Thumbnails
Contents