Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-04 / 2. szám

2010. JANUÁR 4., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Nem tudják megjósolni a világvégét A jövőkutatók nem jósok nem a várható időjárást vizsgálják, de nem is a lottószámokat silabizálják. A tudomány szakemberei a gazdasági, kulturális, globális döntésekben segítenek, hogy befolyásolni tudjuk a jövőt. CSONGRÁD MEGYE KOVÁCS KRISZTA Az ismeretlen jövő okozta bizonytalanságot mérsékli, ha felkészülünk arra, mi lehetséges, és mi várható - röviden így lehetne összefoglalni a jövőkutatás lényegét. Ez a tudományág viszonylag fiatal, Magyarországon az 1970-es évek óta ismerik el. A laikusként kissé misztikusnak tűnő jövőkutatás nem a világvégével vagy a következő heti lottószámok megjóslásával foglalkozik. - Amikor megkezdtem a tanulmányaimat a tanszéken, a szüleim folyton azzal viccelődtek, hogy mondjam meg, milyen idő lesz, vagy hogy melyik számot ikszeljék be a szelvényeken - mosolygott Veigl Helga, aki PhD-hallgató a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékén. - Nem jósok vagyunk, hanem segítünk, hogy azok, akik tanácsot kérnek tőlünk, megalapozott döntésekkel befolyásolják a saját jövőjüket magyarázta a tudományos segédmunkatárs. A tudomány specialitása, hogy azt gondolnánk: olyasvalamit kutatnak, ami nem is létezik. A szakemberek szerint azonban a jövő már benne van a jelenben. Veigl Helga példaként említette: kistelepüléseken problémát okozhat, hogy mire és hogyan költsék el a pályázati pénzt úgy, hogy az valóban a megfelelő helyre kerüljön. A jövőkutató ilyenkor rengeteg - például gazdasági, kulturális - adatot összegyűjt a településről, valamint megvizsgálják a lakók igényeit, elvárásait - s ezek alapján rámutatnak, hogy a lehetséges lépések milyen következménnyel járhatnak. Lesz-e forgalma a felépülő wellness-szállodának, vagy érdemes-e falumúzeumot nyitni. A jövőkutatás tehát a jelenbeli döntések meghozatalához nyújt segítséget úgy, hogy „ha ezt és ezt teszed, ilyen és ilyen következményekkel kell számolnod". Tehát nem azt mondjuk, hogy ez és ez fog történni a jövőben, hanem rámutatunk arra, hogy amit teszünk, annak milyen következményei lesznek - magyarázta a szakember. A tudomány alapelve, hogy a döntéshozatalkor az emberek egyrészt múltbeli tapasztalataik, másrészt jövőbeni elvárásaik alapján döntsenek ehhez több területről származó információkat kell összegyűjteni, megvizsgálni. A fenti példa mellett rengeteg terület létezik, ahol segítséget tudnak nyújtani a jövőkutatók. Ilyen például a GDP alakulása, egy vállalat jövője vagy akár a klímaváltozás. A szakterület kialakulása. A jövőkutatás olyan társadalomtudomány, amely Magyarországon 1968-ban intézményesült. Hazánkban az 1976-ban alakult Jövőkutatási Bizottság a Magyar Tudományos Akadémián. Többek között a technikai haladás, a környezeti változások és a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák hívták életre. Algyő jövője a gyerekeké. Nem hiába akarnak általános iskolát építeni a településen, FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Szeged Szeged kapuja Vásárhely felől. Ha szükség lenne rá, vajon itt, a házak között hogyan férne el 4 sáv és egy szervizút? FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Sohasem lesz elég hely a közúti forgalomnak Mint kés a vajban, úgy megy a forgalom Hódmezővásárhelytől Szegedig a 47-esen - egészen a megyeszékhely széléig. Ott beragad. Kiszámíthatatlan, meddig kell itt araszolni az első körútig reggel hét és nyolc között. A kérdés a mérnökök szerint pár év múlva komolyan felvetődik: lehet-e folytatni négysávosítást az Algyői út házai között? HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, SZEGED BAKOS ANDRÁS Nemrég megírta az újság, hogy bár pontos számítás nem készült még, a Magyar Közútnál úgy becsülik, a teherjárművek 80 százaléka hajt föl inkább az M43-asra, ha elkészül. Azt sem számolták még ki, hogy a 47-es úton Hódmezővásárhely felől Szeged felé haladó forgalom hányadrésze hajt föl majd az M43-asra. Ezen azok szoktak gondolkodni, akik reggel 7 és 8 óra között szeretnének Szegedre bejutni, és időben odaérni a munkahelyükre. A megye két legnagyobb városa között egy hónapja végig négy sávon mehet a forgalom, és halad is, egészen a Szeged-tábláig, a Shell-benzinkútig. Itt különösen fél 8 körül kiszámíthatatlan, hogy 10 vagy 25 percig tart, mire a sorban álló autó eljut a harmadik körútig. Ilyesmi már korábban is előfordult, de az utóbbi fél évben rendszeresen. Meglehet, hogy ez a helyzet csak a városbeli építkezések miatt alakult ki. Mindenesetre aki nem akar elkésni, inkább korábban indul. Lehetne azt mondani, hogy minél többen válasszák a buszt - de hát a busz is ott áll a sorban. És persze viszonyítani kell: a budapestiek nyilván nem is neveznék dugónak azt, ami az ittenieket már bosszantja. De vajon törvényszerű, hogy Szeged is Budapest sorsára jusson? Mező István, a Tisza Volán divizióigazgatója azt mondja, míg Hódmezővásárhelytől a Szeged tábláig tartani tudják a menetidőt a buszaik, onnan azonban késnek a Mars térig, átlagosan öt percet. Ami a cégnek sok, hiszen ez többek között azzal jár, hogy az az autóbusz, amelynek korábban vissza kellett érnie Hódmezővásárhelyre, hogy még egyszer forduljon, biztos, hogy nem jut vissza időben, másikat kellett beállítani helyette. Mező szerint ennél jobban feladja nekik a leckét az útépítések miatt a városi közlekedés, de ez nyilván ideiglenes helyzet. Vajon mi történik a 47-esen, ha minden elkészült, és mégis ugyanúgy bedugul a forgalom, ahogy eddig? Ez a kérdés nem csak az útépítés és városi közlekedés-tervezés rejtelmeibe lassan beletanuló utazókat érdekli. A mérnökök körében is téma. Szerintük a papíron - legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a várost hamarosan körülölelő sztrádáról minden befelé vezető út négysávos lenne a harmadik körútig. Ez elvben megoldható, a 47-esnél a körtöltés és a harmadik körút között, a villamossínek mellett például volna is elég hely. De az előtte lévő szakaszon, a Shell-kúttól a körtöltésig nincs, és itt nem is négy sávnak kell hely, ha a mostani szervizutat is meg kell tartani. Ez nemigen fér el a házak között, és ez nem Kishomok, ahol könnyen hátrébb lehetett rakatni a porták drótkerítését. Ennél komolyabb kérdés, hogy a számtalan közmű miatt aranyáron mérhető új sávok költségeit ki viselje. Meg lehet-e győzni az államot arról, hogy vállalja át? Bárhogy is lesz, az autók száma még biztosan nőni fog: a Magyar Közút most 300 kocsit számol 1000 szegedi polgárra, de ez még nem a csúcs, Nyugat-Európában 500-700 körül mozog ez a szám. Szülinapi ajándékként jött Makó első babája Január 2-án született meg Makó első babája a Dr. Diósszilágyi Sámuel városi kórházban. Tokai Tamara Hajnalkával az édesanya, Faragó Anett egyúttal születésnapi ajándékot is adott az édesapának, Tokai Andrásnak. Az édesanya, Faragó Anett bolti eladó (27) lapunknak elmondta, nem így tervezték, december 30-ára várták a csöppséget, de mivel a fájásai nem MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL A kőművesként dolgozó édesapa, Tokai András (46) a lehe•tő legszebb születésnapi ajándékot kapta idén január másodikán: ekkor jött ugyanis világra kislánya, Tokai Tamara Hajnalka. „Édesanyja szerint csendes, nyugodt, keveset sír, és mindenre figyel." voltak erősek, sőt úgy tűnt, múlnak, orvosa, Kocsis Ernő úgy döntött, a kislány az új észtendő második napján, császármetszéssel jön majd a világra. így is történt, Tamara január 2-án délután fél 5 előtt 10 perccel született meg 3850 grammal és 52 centiméterrel. Az édesapa a kórház folyosóján izgulta végig lánya születését. Tamara igazi hajas baba. Édesanyja szerint csendes, nyugodt, keveset sír, és mindenre figyel - ezt egyébként mi is megtapasztaltuk, mert miközben az anyukát kérdeztük, néhány gőgicséléssel ő is hozzájárult az interjúhoz. Egyébként mindketten jól vannak, egészségesek. A babát otthon bátyjai várják: a 20 éves Gergő és a 24 éves András. A szülők úgy tervezik, Tamarának nem lesz több testvére. Makón idén először Tokai Tamara Hajnalka látta meg a napvilágot. FOTÓ: SZABÓ IMRE