Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-18 / 14. szám

2010. JANUÁR 18., HÉTFŐ 11 A hét témája SZERKESZT NYEMCSOK ÉVA Keddre virradó éjjel a Tisza visszalép a legalacsonyabb, első fokú védekezési szint, a 650-es alá. Akkor visszavonja a készültséget az Atikövizig. M fÖ M CÖ v(d M ro FOCIVÉBÉ Vízügyesek poénja, hogy árhul­lám kita­pinthatóan akkor fi­gyelhető meg, ha abban az évben foci­vébét ren­deznek. így volt ez 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban, és ez mu­tatkozik az idén is. A HÓNAP VÉGÉN KAPHATJUK VISSZA A SZEGEDI RAKPARTOT AZ ELŐREJELZESEK SZERINT 3 napos tetőzés után holnaptól apadás Két hete hétfő reggel zárták le a forgalom elől a szegedi rakpartot, mert a tiszai árhullám szintje 538 centire emelkedett. Azóta a parton a víz az úr. Ma estétől a háromnapos tetőzést lassú apadás követi. Az áradással együtt megnövekedett belvíz is visszább húzódik. A prognózisok sok összetevős kalkulációval készülnek, és a tapasztalatokra alapoznak. VÍZÁLLÁS DOMBAI TÜNDE Hétvégén is a szegedi rakpart második lépcsőjét nyaldosta a Tisza; víz alatt áll az úttest, a Sárga üdülőtelep egy része és a teljes Partfürdő. 653 és 659 centi között változott a víz szintje, mert az ingadozást a széljárás is erősen befolyásolja. A folyó szombattól 3 napon át tetőzik, és erre a magas vízre számíta­nak a szakemberek ma estig. Éj­szaka várhatóan lassú apadás kezdődik, amit a meteorológiai szolgálat által a következő 6-10 napra előrejelzett csapadékmen­tes időjárás némiképp meggyor­sít. Ez annyit jelent, hogy kedd­re virradó éjjel a Tisza visszalép a legalacsonyabb, első fokú vé­dekezési szint, a 650-es alá. Ak­kor visszavonja a készültséget az Atikövizig - tájékoztatott Do­bi László igazgató. A vízügyi előrejelzések szerint a jövő hét kedden-szerdán vonul vissza a folyó Szegednél a Huszár Má­tyás rakpart szintje, azaz 560-570 centiméter alá. Ez még Prognózis. Matematikai számítási modell segítségével jelez előre nagyjából két hétre az Országos Víz­rajzi Szolgálat; adatai a www.hydro­info.hu internetes oldalon nyilváno­sak. A területi szolgálatot az Atikö­vizig vízrajzi csoportja működteti Szegeden (www.atikovizig.hu). Ők a korábbi tapasztalatokra hagyatkoz­va prognosztizálnak, és figyelembe veszik a Tisza felsőbb szakaszain működő területi szolgálatok jelzése­it. A helyi előrejelzés úgy áll össze, hogy az összes mellékfolyó vízgyűj­tőjének adatát, a meteorológiai szolgálat előrejelzéseit, a meder vál­tozásait, a vízállást és korábbi ár­hullámok képeit is nézik. Félidő a híd alatt. Két héttel a rakpart lezárása után, és két héttel a várható nyitás előtt. FOTÓ: KARNOK CSABA nem jelenti rögtön azt, hogy az előbb ki kell folynia a víznek, autósok azonnal visszafoglal- Rakpartnyitásra a szakemberek hatják az úttestet, ugyanis az becslése alapján a jövő hétvé­útalap teherhordó rétegéből gén lesz lehetőség. Egyre korábban jön az ár. Megdőlt az az általános nézet, hogy ha április, akkor tiszai árvíz, mivel a mérések azt mutatják, 1999 óta egyre korábban jelentkezik áradás. (A rekordáradás ettől függetlenül 1970 tavaszán 960,2006-ban ugyancsak tavasszal tetőzött 1009 centivel.) Többhetes téli rakpartlezárásra 1979-ben volt példa Szegeden, amikor 842 centivel tetőzött a Tisza kétszer: januárban és februárban is. 1982-ben januárban 721 centi volt a legmagasabb szintje, 1996-ban pedig 670 centi. A legtöbb árhullámot - négyet -1998 és 2002 között regisztrálták. Az árhullám és a belvíz szoros összefüggésére utal, hogy belvízrekordot 2000-ben regisztráltak 108 ezer hektár elöntött területtel Mindszentnél és Csongrádnál szintén mára várják a tetőzést, és ott a hétvégén lép vissza a Tisza az első fokú védekezési szint alá. A távolabbi előrejelzésekhez tudni kell, hogy a hókészlet a Ti­sza vízgyűjtő területein változat­lan, vagyis a sokéves átlag 70 szá­zaléka, a Maroson 125 százalék, a Körösön 40 százalék. Tavaly októ­ber óta a sokéves átlag csapadék másfélszerese esett. Ebből a szak­emberek enyhén csapadékos ta­vaszt jósolnak, vagyis az árhullá­mok sora idén nem ér véget a je­lenlegi nagyvízzel. Visszahúzódóban van a belvíz is. Az Atikövizig két területén másodfokú, négy helyen első fo­kú a készültség, összesen 25 ezer négyzetkilométer az elön­tött terület. A vízügy 21 szivaty­tyútelepén 70 munkatársa dol­gozik, naponta 1,3 millió köbmé­ter vizet emelnek át. A belvíz emelkedése nem növeli automa­tikusan a talajvizet, hiszen a bel­víz csak a felszín közelét nedve­síti. Emiatt jelenleg csak a talaj legfelső fél métere vizes, alatta egy méterig a talajnak már csu­pán a 80 százaléka telített víz­zel. A belvíz hatására azonban a szokásosnál korábban megkez­dődött a talajvíz lassú emelkedé­se. (Maximumát általában má­jusban, újabb minimumát pedig szeptemberben éri el.) Csupán megyénk egyetlen területén ­Csongrádnál - növekedett a ta­lajvízszint a sokéves átlag több­szörösére. A prognózis szerint lassú talaj­víz-visszahúzódásra számítha­tunk a hónap végéig. A távolabbi előrejelzés közepesen belvizes évet mutat. Az átlagosnál csapa­dékosabb tavasz újabb belvíz­emelkedést hozhat. Víztározó épül TERVEZETT, ÉPÜLŐ ÉS MEGÉPÜLT rvízi tározók a Tiszán Elsősorban a tiszai árvíz szintjét csökkenti a Vásárhelyi-terv szerint létesülő tározók rendszere. Kisebb mértékben feladata, de segít aszálykor pótolni a talajvizet is. VÍZSZINT MUNKATÁRSUNKTÓL - Gyökeresen megváltoztatták a hoz­záállásunkat a tiszai árvízi védekezés­hez az 1998-2001-es és a 2006-os ti­szai árvizes tapasztalatok. Korábban úgy jártunk el, hogy ha árhullám jött, emeltük a töltéseket. Ezt azonban nem lehet a végtelenségig folytatni. Ehe­lyett az lett az alapcélunk, hogy mi­közben befejezzük a töltésrendszer megépítését, párhuzamosan csökkent­jük az árvíz szintjét - összegezte a Vá­sárhelyi-terv néven ismert elképzelés lényegét Göncz Benedek, a Környezet­védelmi és Vízügyi Minisztérium víz­kár-elhárítási főosztályvezető-helyet­tese. Két módszerét emelte ki az árvíz­szint csökkentésének. Az egyik, hogy a lefolyást gyorsítják, azaz kitakarítják az ártérből az erdőket és a létesítmé­nyeket. A másik megoldás, hogy árvíz idején vizet emelnek ki a folyóból, és ezt a Tisza mentén létesülő tározók­ban ideiglenesen tárolják. Árhullám után a „raktározott" vízfölösleget visz­szaengedik a mederbe, vagy felhasz­nálják. Az a lényeg az árvízi védekezésben, hogy a Tisza vízszintjét 1 méterrel csökkentsék. Tehát a 2006-os 1009 centis szegedi rekordtetőzéshez képest csak 9 méterig emelkedhetne az árhul­lám. Ehhez 1,5 milliárd köbméter vizet kell kiemelni a folyóból. (Ez a Balaton teljes vízkészletével egyenlő.) A számí­tások szerint ezt 10-12 tározóval lehet elérni. Ebből két tározó elkészült már: két éve Cigándnál és tavaly Tiszaroff­nál. Négy épül meg a Felső- és Kö­zép-Tiszán 2013-15-ig: a Beregi, a Sza­mos-Kraszna közi, a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági. Ennek a becsült költsége a tárca adatai szerint 90 milli­árd forint. A következő 15-20 évben lé­tesül a tározók másik fele 4-6 tároló­val, ami megközelítőleg 150-200 milli­árd forintba fog kerülni. Sorrendben a minisztérium a Hanyi-Jászsági és a Szegedi elnevezésű tározót javasolja megépíteni Baks-Ópusztaszer térségé­ben. Az aszály problémáját ez a „víz­gyűjtés" csak korlátozottan oldja meg, mert csak rendkívüli árvizcsúcsoknál veszik igénybe, tehát nem évente rend­szeresen töltik fel. Bár kis árhullámok esetén is ki lehet majd venni vizet a Ti­szából ezekbe a „lavorokba", és ebből a talajvíz egy része száraz időszakok­ban visszapótolható, de az öntözés egyedüli végleges megoldására nem alkalmas. Épülő Tervezett \ Hanyi-Jászsági Hanyi-Tiszasülyi Nagykörűi /V SZEGED Fonás: Atikövizig, KWM, OM/DV-gyöjtés

Next

/
Thumbnails
Contents