Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-16 / 13. szám

Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA 2010. JANUÁR 16., SZOMBAT 226 Afrika Egyes vidékein egy napot fizetnek ki a munkaerőnek, mert ha már több napra elegendő tartaléka van, amiből megélhet, nem látják többet. Postánál 900 munkavállalóval töltettek ki kérdőívet, 100 magyar és külföldi felsővezetővel készítettek interjút. Nem szeretik az egyenes beszédet, az önálló döntések helyett utasításra várnak, saját munkájukra szükséges rosszként tekintenek, aminél jobbat érdemelnének: csak néhány a negatív vélemények közül. Utóbbiban igazuk lehet: egy felmérés tanúsága szerint az emberek 70 százaléka nem szereti a munkáját, de az arány más országokban sem lehet sokkal jobb. Ám ami a kommunikációt illeti: kulturális különbségről van szó, tudtuk meg Gerlei Béla karrier-tanácsadótól, a budapesti Karrier Intézet igazgatójától, aki élt és dolgozott többek között Kanadában, Hollandiában is. KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK - Naivság elvárni a külföldi cégek részéről, hogy az itteni munkaerő ugyanúgy viselkedjen és dolgozzon, mint a saját országukban. Nálunk, ha valaki el akar érni valamit bemegy a főnökéhez, és két-három perc udvarias csevegés után tér a lényegre. Az amerikaiaknál ez úgy működik: szia, ez és ez kellene nekem. Ez nálunk túl direkt, udvariatlan, és minél keletebbre megyünk, annál inkább így van - világított rá egy fontos kulturális különbségre a Karrier Intézet igazgatója. - A japán munkavállaló este 6-8 óráig dolgozik, utána beül valahová a munkatársaival, az élete a cégről szól. Itt viszont más életszínvonalat jelent ugyanannyi munka, hiába követelnek ugyanolyan munVálságban az amerikai álom? Az amerikai cégek csaknem negyede szerint alacsony a dolgozóik munkamorálja - derül ki egy internetes munkaközvetítő oldal számára készült 2009-es felmérésből. Ötből két dolgozónak gondot jelentett, hogy motivált maradjon a munkahelyén, negyedük nem érez lojalitást a cége iránt. Öt foglalkoztatottból kettő a sok stresszt, felük a munka mennyiségének növekedését említette okként. kamorált - fejtette ki a szakember, és arra is felhívta a figyelmet: léteznek nálunk lényegesen rosszabb munkamorállal bíró népek is. SZOCIALISTA ÖRÖKSÉG A„LÓGÁS" Ami a közismert vádakat illeti, miszerint lógatjuk a lábunkat nyolc órában és sajátunkként kezeljük a céges infrastruktúrát, a szocialista évtizedek örökségéről beszélhetünk. Egy gyermek indirekt módon is tanul a szülei viselkedéséből, és 12 éves koráig kialakul az értékrendje. Felnőtt úgy két generáció, hogy azt látta: apa a gyárból hordja össze a szerszámkészletet, elvégre a gyár a népé, tehát hazavisszük. Ettől nem biztos, hogy a későbbi felnőtt el tud vonatkoztatni. Az 1980-as évek gmk-zós időszakában alakult ki a szokás, hogy a munkahelyi eszközöket használjuk magáncélra is. A munkavállaló ledolgozott nyolc órát - így vagy úgy - a hivatalos munkahelyén, ahol valaki másnak kellett dolgoznia, nem magának. Utána négy órát A KÜLFÖLDI CÉGEK VEZETŐI SZERINT A MAGYAROK ÖNÁLLÓTLANOK, DE KREATÍVAK Ők fizetgetnek, mi meg dolgozgatunk - máig nem vesztette érvényét a szocialista éra Dolgozunk vagy A PÉNZ NEM MINDEN? ff JASON FERRARA.A CAREERBUIL DER ONLINE MUNKAKÖZVETÍTŐ OLDAL MARKET1NGALELNÖKE Az alacsony munkamorál a válság szerencsétlen mellékhatása. A háttérben japán üzleti főiskolák végzősei rázzák az öklüket egy tavalyi úgynevezett „állásvadász ralin" Tokióban: így mutatják, minden erőfeszítést megtesznek, hogy állást találjanak. VALLÁS ÉS MUNKAMORÁL Max Weber (1864-1920) német közgazdász, szociológus, a modern szociológia megalapítója világított rá először a vallás és a munkamorál összefüggéseire. A vallási áhítatot úgy képzelik el, hogy a világi ügyek elutasításával jár együtt, a protestantizmus azonban támogatja a gazdasági haszonra való törekvést: az élet valamennyi területe szent, amennyiben azt Istennek ajánlva űzik. A németekre a protestáns munkaetika hatott, míg a magyarokra inkább a katolikus. kedvelt mondása. Munkamorálunk és -kultúránk egy része e korszak öröksége, fejtette ki Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója: de a külföldi cégek is naivak, mert elvárásaiknál nem veszik figyelembe az országok eltérő kultúráját. TÁRSADALOM FARKAS JUDIT Már a szocializmusban is közszájon forgott az idézet: „ők fizetgetnek, mi meg dolgozgatunk." Rövidített pénteki munkaidő, ásítozós vegetálás nyolc órában, magánügyek intézése a munkahelyi infrastruktúrával, munkaidőben csak néhány a lesújtó „vádak" közül, amelyekkel a magyar munkavállalókat jellemezni szokás. Hajlamosak vagyunk persze a szépítésre is, gyakran idézgetjük Nobel-díjasaink listáját, a magyarok legendás kreativitását. Miben különbözik munkamorálunk a nyugati, netán távol-keleti országokéhoz képest? És miért? Ennek jártunk utána. KÖNTÖRFALAZUNK, UTASÍTÁSRA VÁRUNK Külföldi multicégek vezetőit kérdezték a magyar munkakultúráról egy 2008-as kutatásban, amit az ISES alapítvány, a szombathelyi Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete és az MTA Politikai Tudományok Intézete végzett az IBM megbízásából. 19 nemzetközi nagyvállalatnál és a Magyar Nem feltétlenül a pénz motivál. A magyar munkaerőt csak a pénz motiválja - ez volt a külföldi cégek vezetőinek egyik észrevétele. Holott Gerlei Béla úgy tapasztalta, a pénz csak az elején motivál, amíg a túléléshez szükséges összegről van szó. Ismer olyan munkahelyeket, ahol minimálbérért dolgoznak az alkalmazottak remek hangulatban, másutt Amerikában azt mondják: üzletben nincs barátság, míg Keleten barátság nélkül nincs üzlet. Jó példa az elvárásra a Suzuki-gyár megnyitása Magyarországon: a magyar dolgozók panaszkodtak a kemény hangnemre, a megkövetelt munka mennyiségére. Ehhez tudni kell, hogy Japánban megtiszteltetés bekerülni egy nagyvállalathoz, amely aztán gondoskodik a dolgozóiról. dolgozgatunk? hatalmas fizetésért alig végeznek el valamit. Ahhoz, hogy eredményesen motiváljunk egy alkalmazottat, ismerni kell a körülményeit: a motiváció ugyanis „személyre szabott". Hollandiában délelőtt tíz körül félórás kávészünetet tartanak, megáll az élet, és pontban a munkaidő végeztével hazamennek. „ráhúzott" - olykor keményebben, hiszen itt a saját boldogulásáról volt szó. - Az amerikai álom arról szól, hogy ha keményen dolgozol, bármi lehet belőled. Nálunk ellenben kiölték az emberekből a vállalkozó kedvet - adta meg a magyarázatot a karrier-tanácsadó az esetleges önállótlanságra. Azért nem csak negatívumok szerepelnek a magyarok megítélésében. Az említett kutatásban a magyarok véleményét is megkérdezték saját munkakultúrájukról: a kreativitás, a leleményesség azonban a külföldi cégvezetők szerint is jellemző ránk, és csodákra vagyunk képesek, ha szorít a határidő. Gerlei Béla elmondta: a magyarok sokkal keményebben tudnak dolgozni, mint némely nyugati ország munkavállalói. Az államkommunizmusnak köszönhetjük ugyanakkor gyakorlatiasságunkat. Megtanultuk, hogy azokkal az eszközökkel kell megoldani a problémát, amelyek a rendelkezésünkre állnak.