Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-15 / 12. szám

2010. JANUÁR 16., SZOMBAT Idősek akadémiája Szegeden SZEGED. Az országgyűlés által tavaly elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia részleteit ismerteti az idősek akadémiája az ország 22 városában, így Szegeden is. Az első képzést tegnap tartották a városházán a korosztállyal foglalkozó civilszervezetek, nyugdíjasklubok vezetőinek. A szünetben Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára újságíróknak elmondta: az a cél, hogy megváltozzon az idősekről kialakított általános kép a társadalomban. Beszélt arról is, hogy 2050-ig a mostani nyugdíjrendszer fenntartható és finanszírozható, azt nem szabad „hebehurgya módon" átalakítani. Az államtitkár és Kozma József országgyűlési képviselő is érvelt a svéd nyugdíjmodell ellen (a befizetésekhez igazodó modellről a Figyelő múlt csütörtöki számában beszélt Varga Mihály, de másnap cáfolta, hogy ez lenne a Fidesz terve). Idősebb Boros Gyula, a város idősügyi referense elmondta: Szegeden 79 nyugdíjasegyesület működik, ebből négy tavaly alakult. Ezeknek 12 ezer tagja van összesen. Negyedik alkalommal rendeznek nyugdíjasbált, rendszeresen indul számítógépes tanfolyam. Szegeden szerinte nem az a jellemző, ahogy sokan elképzelik a postásra várva otthon ülő nyugdíjast. MEGYEI TÜKÖR NEM UNATKOZNAK AZ IDŐSEK A RÚZSAI NAPSUGAR OTTHONBAN Ugy élnek, mint egy nagy család Szinte több a program a rúzsai Napsugár Otthonban, mint egy plázában. Az itt élő idős emberek activityznek, együtt dalolnak, tavasszal kertészkednek is. RÚZSA BOBKÓ ANNA 64 éves a legfiatalabb, 94 a legidősebb lakója a rúzsai Napsugár Otthonnak, ahol gyakran mégis nagyobb a nyüzsgés, mint egy plázában, s amely szinte több programot is kínál az ott élőknek, mint egy szórakoztató központ. Ottjártunkkor kétféle foglalkozást tartottak: az egyik teremben labdajátékokkal ütötték el az időt, a másikban nótáztak az asszonyok. De havonta tartanak születésnapi és névnapi összejöveteleket, karácsonykor, húsvétkor és más jeles napokon az intézmény dolgozói adnak műsort a lakóknak. Minden évben rendeznek farsangot, anyák napi ünnepséget, tavaly jártak a helyi bölcsődében, a mórahalmi strandon, Aradszky László koncertjén - és ez csak ízelítő a szabadidős tevékenységek közül. - Igyekszünk a lakók kedvében járni - hallottuk az intézmény vezetőjétől, Makra Nagy Erzsébet: Olyanok nekem az ápolónők, mintha a gyerekeim lennének, FOTÓ: FRANK YVETTE Józsefnétől, akitől megtudtuk: az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet engedélyéhez kötött, hogy ki költözhet az otthonba. 2008 óta csak azok, akik 4 óránál több ápolási időt igényelnek. A Pipacs téri épületben egy-, két-, három- és négyágyas szobában élnek az idős embeTérftésl dl). A Csongrád Megyei Önkormányzat működteti a Napsugár Otthont, kisteleki székhellyel és a rúzsai, mórahalmi, ásotthalmi telephelyekkel együtt. A teljes körű ellátásért a lakók térítési díjat fizetnek az intézménynek, amelynek összegét a közgyűlés határozza meg, és amelyet a lakók nyugdíjából vonnak le. Akinek nincs nyugdíja, illetve jövedelme, azt is ellátják: havonta költőpénzt biztosít számára a fenntartó. rek, akiknek körülbelül a fele igényel folyamatos ápolást, a többiek - ahogy itt nevezik őket - aktívak. A foglalkozásokon azonban nem csak ők vehetnek részt. Az intézmény munkatársai minden itt lakónak személyre szabott szabadidős tevékenységet állítanak össze, amellyel testüket és szellemüket is megmozgatják, így az idős nénik, bácsik közös múltidéző beszélgetésen vehetnek részt, kézművesszakkört szerveznek nekik, akár activityizhetnek is. Kéthetente az imateremben vasárnapi misét celebrál nekik a helyi plébános. nénitől is, aki férjével együtt költözött be ide 14 évvel ezelőtt. - Újszegeden éltünk kertes házban. Az uramat sokszor műtötték, miatta költöztünk ki ide. Jól döntöttünk. Két gyermekünk, három unokánk, három dédunokánk van, ők is gyakran meglátogatnak bennünket - hallottuk a 83 éves Gortva Mihályné Hajdúk Ilonától, aki elmesélte: a földszinten élők tavaszszal és nyáron rendre virággal ültetik be a szobájuk előtti kiskertet. Ilonka néni is szereti a változatos programokat, az összetartó közösséget. - Úgy élünk itt, mint egy nagy család - hallottuk a kedves nénitől. Akadnak olyanok is, akik úgy lefoglalják magukat, hogy nem is marad idejük a közösségi programokra. A 75 éves Erzsike néni például naphosszat kötöget. - Klárafalván éltem, aztán a lányomékhoz költöztem Szegedre. Egyre rosszabbul ment a járás, ezért úgy döntöttünk, ide költözöm. Itt mindig úgy elrepülnek a napok, hogy szinte észre sem veszem, és újra hétfő van. Nagyon szeretek itt élni. Olyanok nekem az ápolónők, mintha a gyerekeim lennének - mondta Jáger Pálné Nagy Erzsébet. Hasonló jókat hallottunk az otthonról Ilonka Élelmezési bizottság A rúzsai Napsugár Otthon nemcsak a változatos közösségi programok miatt, felszereltségben is felveszi a versenyt a hasonló intézményekkel. Az épületben lift, rámpák, kapaszkodók segítik a közlekedést. A kerekes székesek miatt pedig az otthon akadálymentesítése is megtörtént. A szobák bútorozottak, az új lakók ezért csak kisebb személyes tárgyakat, televíziót hozhatnak magukkal. Minden szinten van teakonyha, így a napi ötszöri étkezés mellett - amit az intézmény biztosít - a lakók maguk is főzhetnek. Élelmezési bizottság is működik, amelynek a tagjai megszavazhatják, hogy milyen ételeket készítsenek nekik a konyhán. Makó a Makó családi nevű emberek városa Makó települesneve szemelynevbol ered - minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy jó néhány Makó családnevű ember él a városban. Büszkén viseli ügyvédnő, egykori serdülő országos bajnok birkózó és ifjúsági kick-box-világbajnok is. MAKÓ SZABÓ IMRE Különlegesnek számít a megye városai közül Makó abból a szempontból, hogy vannak lakói, akik a város nevét -i toldalék nélkül" mondhatják saját családnevüknek. A település neve eredetileg személynév volt: a XIII. század második felében Makó bán volt a vidék földesura, miatta lett Makófalva a település. Neki azonban - mint Tóth Fe„A szegedi egyetemen ismerkedtem meg Szírbík Csabával." Szirbikné Makó Tímea renc nyugalmazott múzeumigazgatótól, helytörténésztől megtudtuk - biztosan nem élnek leszármazottai sem itt, sem máshol, a család ugyanis a mohácsi vész idején kihalt. A Makó név egyik viselője, Szirbikné Makó Tímea ügyvéd például a felvidéki Hidasnémetiből költözött ide. - A szegedi egyetemen tanultam, akkor ismerkedtem meg Szirbik Csabával - ő most a Tisza Volán makói kirendeltségének vezetője -, aki később feleségül vett, és minthogy ő makói, itt alapítottunk családot - mondja. Tudomása szerint amúgy a Felvidéken ha nem is gyakori, de azért előfordul ez a családnév. Az ügyvédnő a névegyezés miatt még sosem került vicces helyzetbe. Nem úgy Makó Evelyn ifjúsági kick-box-világbajnok, aki ráadásul a Makó Budo Klub színeiben versenyez, így aztán sporttársai már nemegyszer ugratták azzal: vajon a klubot nevezték el róla, a várost, vagy esetleg mindkettőt? A tinilány édesapja, egyben edzője, Makó János lapunknak azt mondta, apai ősei erdélyiek, de már a nagyszülei is makóiak voltak, úgyhogy ő tősgyökeres makainak vallhatja magát. Ő is hallotta egyébként versenyek eredményhirdetésein a saját nevét párban a városéval, serdülő2040 kilométerre Jeruzsálemtől Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől - tartja egy szólás, amit ugyancsak kapcsolatba szoktak hozni a várossal - tévesen. Ez ugyanis személyt, egy ugyancsak Makó nevet viselő keresztes vitézt örökít meg, aki a monda szerint 1217-ben II. András király keresztes seregében kelt útra a Szentföldre. A bérelt velencei hajón a katona alaposan berúgott, így amikor Split városának templomtornya feltűnt a horizonton, térdre borult, és imádkozni kezdett, azt hitte, megérkeztek Jeruzsálembe. A szólásban szereplő Makó vitéznek azonban nincs köze a városhoz. Makó egyébként tényleg messze van Jeruzsálemtől: légvonalban 2040 kilométer a távolság. ként ugyanis országos bajnok volt birkózásban. Hódmezővásárhely minden bizonnyal legismertebb Makó családnevű lakosa a városháza irodavezetője, Makó András. Tősgyökeres vásárhelyi nevére persze büszke, szépnek és ritkának tartja. Apai nagyapja gyermekkorában egy megható történetet is mesélt ezzel kapcsolatban: amikor a második világháborúban harcolva Makóról besorozott honvédekkel találkozott, azok neve hallatán könnyes szemmel ölelték meg. INGYENES A SZOMBATI GYERMEKPROGRAM Kézművesmatinék a REÖK-ben Számos REÖK-program segíti továbbra is a művészetek megszerettetését a fiatalokkal, hiszen a „kultúrmissziót" minél előbb, már kisgyermekkorban el kell kezdeni. A szombati, ingyenes Helen Doron Matiné is ezt a célt szolgálja. SZEGED Harmadik alkalommal várja a REÖK szombaton a gyerekeket kézművesfoglalkozásra. A Helen Doron Matinék eddig is sikerrel futottak, a kicsik nemcsak a játszóházakon vettek részt, később érdeklődve néztek körbe a palotában, és látogatták meg a kiállításokat is. A REÖK egyik kiemelt célja, hogy az izgalmas és igényes programokra ellátogató fiatalokat utóbb más jellegűekre is sikerüljön becsábítani. Bátyai Edina, a REÖK-öt működtető Szegedi Szabadtéri Játékok Kft. igazgatója is fontosnak tartja a gyerekek művészetekre való nevelését. „A REÖK kiemelten foglalkozik ezen programok szervezésével. A fiatalokba fektetett energia ugyanis a társadalom hasznára válik. Fel kell ismerni azt, hogy a gyerekeket már egészen kis korukban kötelező komolyzenei koncertekre, színházi előadásokra, kiállításokra vinni, mert csak így szokhatnak hozzá és kedvelhetik meg a kultuA játszóházban téli képeket készíthetnek a gyerekek. FOTÓ: DM/DV rális programokat, a minőségi szórakozást." A kimondottan a középiskolások számára színre vitt kötelező olvasmányok - a következő Örkény egyperceseiből hétfőn, 19 órakor a kiállításokon való tárlatvezetés, a több korosztály számára szóló múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesmatinék segítségével a REÖK missziója éppen ez. A szombatonként megtartott játszóházak főtámogatója, a Helen Doron nyelviskola vezetője, Durgonics Gábor. A kultúra elkötelezett rajongójaként lenyűgözte a Reök-palota szépsége és a benne megrendezett programok. Mivel az oktatás és a kultúra egymás rokonai, úgy döntött, anyagilag segít egy jó ügy elindításában. „Ha a játszóház aZ első lépés, hogy a gyerek 'függővé' váljon, már megérte ezt az 'úri hóbortomat' kielégíteni. Mindenképpen megéri a REÖK-be szoktatni a gyerekeket." A szombati játszóházban a három és hét év közöttiek téli képeket készíthetnek fotókartonra, a nagyobbak pedig a dekupázstechnikával ismerkedhetnek, és csipeszfigurákat alkothatnak. A belépés a matinéra ingyenes. (x) Zavartalanul üzemel a REÖK A palota előtti térrekonstrukciós munkálatok ideje alatt is a szokásos nyitva tartással várja a Szegedi Szabadtéri Játékok jegyvásárlóit a Fesztivál jegyiroda, valamint továbbra is megtekinthető a Zoltánfy-tárlat, és izgalmas programokat kínálnak a látogatóknak. A REÖK-öt a Dugonics tér felől lehet megközelíteni. —t—