Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-14 / 11. szám

MOZAIK 2010. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK RKESZTI: SZABÓ CSILLA Euripidész a hazugságról: Sajnálom azt, aki szép szavakkal hazudik Miért nem igazra használja szép száját? AZ IGAZI SZEMPILLA Tökéletes édesanyákéin DARVASI LÁSZLÓ TÁRCÁJA Van az édesanyáknak egy szívós, ki­halásra vagy átalakulásra képtelen fajtája, aki nem szakkönyvből, ( mint inkább a saját lelkéből tanulja a gyermeknevelési csíziót. A legfőbb pedagógiai elv a félelem, az óvás, a körkörös védelem a gonoszságok vá­logatott arzenáljával leselkedő világgal szemben. Pedig a gyerekek már há­romévesen sem föltétlenül ártatlanok. Dehogyis azok, csak ők még kiskanállal majszolgatják a bűn lekvárját, egy kisebb istennek csavargatják a karját, kisebb akasztófára lógatják Barbie-t vagy a piszokban hentergő Ma­zsolát, miközben a felnőttek bödönből lakmároznak kígyót, békát, ír whiskyben puhított sertésorrot. Igen, bizonyos édesanyák a tökéletesség szent állapotára törnek lankadat­lan, ezért, például nem lehet buborékos ásványvizet inni a gyermeknek. Sem nem facsart gyümölcslevet. Zsíros ke­nyér?! Kalkuttai Teréz anya, segíts meg! A gyermek, ha meg­kérdezik tőle, mi a csokoládé, legott sírógörcsöt kap. Rém, rémség, valami szörnyeteg! Jaj, és a nyalóka? Hát nyilván a popóba való gyermekinkvizíciós tortúraműszer. A televízió a sátán magyar hangja, a legfőbb fő gonosz! Jaj, az édesanyák harca nem lehet győzedelmes. És bizony nem a többi édesanya győzi le őket, a vad liberális lányanyák, a vérsütögető vámpír nagymamák vagy a kalandor, szélhá­mos férjek, még csak nem is az utca bűnében popcornt, gyorséttermi szendvicset, fogrohasztó kólát kínálgató kéjenc kurafiak, hanem. Hanem bizony a többi hamvas bőrű, vilá­goskék tekintetű, ártatlan kisgyermek. Az ovi hatalma, befo­lyása, korruptsága! Nagyobb erő ez, mint a szabadkőműves­ség, és gonoszabb, mint a BKV belállapota! Mert ők, a kicsi társak mesélnek majd arról a szent gyer­meknek, hogy mi a koleszterin, az ateizmus, a hererák, az ano­rexia, hogy a királyfi bizony paprikás kolbászt csináltat a fehér lóból, és azt is ők mesélik el, ki volt Júdás, Kun Béla vagy Pró­nay Pál. Az ovis kollégák magyarázzák el, mi a válás, az im­potencia, a zöld szemű szörny, ők mesélnek arról, hogyan né­zett a legújabb Helyszínelőkben a szekrényből kizuhanó, három éve halott floridai óvodadada. És aztán, arcukon furcsa mo­sollyal, ajánla­tot tesznek egy tejDer­tős, disz­nósajtos, pörcös gyerek­zsúrra. Babahoroszkóp Babahoroszkóp rovatunkba várjuk olvasóink 0-3 éves korú gyermekeinek, unokáinak portréfotóit, illetve születési adatait a szüle­tési hely, év, hónap, nap, óra és perc pontos megadásával, hogy segítségükkel elkészít­sük a picik rövid asztrológiai elemzését. CÖ CL) KÖVETKEZ­MÉNYEK A hazugság­nak kell hogy legyén kövét­kezménye, nem hagyható szó nélkül semmiképpen sem, de nem a büntetés formája és in­tenzitása oldja meg a problé­mát. Mindig keresni kell az okot, mi ve­zette a gyere­ket a hazug­ságra és meg­próbálni azo­kat a környe­zeti feltétele­ket módosíta­ni, amik szere­pet játszanak abban, hogy hamis állítá­sokkal próbál­ja magát ki­húzni a követ­kezmények alól. Ezekkel lehet segíteni a hazugságon. Kerényi Gréta Budapest, 2008.07. 01., 9 óra 10 perc Eleven eszű, intelligens gyer­mek. Az érzelem és az értelem harca dúl benne. Szereti az em­bereket, fontos számára a kom­munikáció, de az otthonában nem kedveli az átjáróházat. Kí­váncsi, de mélységeiben nem vizsgálja a dolgokat. Bár látszat­ra magabiztos, belülről kétségek gyötrik. A szülei feladata, hogy feltétíen együttérzéssel és folya­matos szeretettel bátorítsák és erősítsék önbizalmát. Ennek a legjobb módja, ha ők is boldo­gok és elégedettek. A stressz, a veszekedés, a hangzavar feszült­séget kelt benne. A rendszeres napirend biztonsággal tölti el. A családi hagyományok, tradíciók erősítik egyéniségét. Ha megijed vagy rossz a hangulata, össze­szorul a gyomra, a nehéz ételek­re egyébként is érzé­keny. Nagyon könnyen be­lázasodik, de nem kell megijed­ni, amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan megy is a betegség. jelentkezzen! A kan­csart@lapcom.hu-ra várjuk a je­lentkezéseket. Az elemzéseket Sári Marian okleveles asztroló­gus készíti el, elérhető a 70/380-0002-es számon. KLNAL KÖZ­MONDÁS A hazugság ról A rossz szán­dékkal mon­dott igazság többet árt, mint bármely hazugság! füllentés? A gyerekek saját fantáziavilágukban élnek, egészen 7-8 éves korukig nem tudják pontosan, mi a különbség a valódi világ és a fantázia között. Amikor iskolaérettek lesznek, már jól el tudják különíteni az igazságot a hazugságtól. PSZICHOLÓGIA NYEMCSOK ÉVA „Fantáziahazugság" - így nevezi a szakirodalom azt az állapotot, ami­kor a gyerekekben összemosódik a valóság és a fantázia. A gyerek való­ságnak hiszi - és mondja - a képze­lete szüleményeit. FANTÁZIAHAZUGSÁG. Az óvodás azt mondja: nekem van otthon egy saját vízilovam, a fürdőkádban lakik, és minden este én etetem - hoz fel egy példát dr. Ranschburg Jenő pszicho­lógus a fantáziahazugságra. Hang­súlyozza: nem igazán jó ez a kifeje­zés, mert tartalmazza a hazugság szót. Hazugságról pedig szó sincs, mert a gyerek nincs tisztában azzal, hogy hamis, amit mond. Ugyanak­kor nagyon fontos, hogy a felnőttek tudomásul vegyék: a fantáziahazug­ság a gyerek életkori adottsága. A fantáziahazugsággal nem szükség­szerű szembesíteni a gyereket, de nem szabad hazugságnak nevezni, nem szabad a gyereket sem meg­alázni, sem bocsánatkérésre kény­szeríteni, sem megbüntetni. A fantá­ziahazugság játékos életkori sajátos­ság, sok szempontból valóban a kre­ativitás jele. Ebben az életkorban a szabadon szárnyaló álmok és a való­ság közötti különbségtétel nem megy olyan jól a gyerekeknek. NEM SZABAD FELFÚJNI. A füllentés ki­sebb erkölcsi súlyú hazugság - ne­vezhetjük úgy is: hazugságocska. Er­re egy másik példát hoz fel: - Ami­kor a kisgyerek kiszalad a fürdőszo­bából, hogy meghallgathassa az esti mesét és az anya kérdezi: Fogat mostál?, akkor azt mondja, hogy Igen, de csak azért, hogy minél hamarabb hallhassa a mesét. Valamiféle érdeket akar érvényesíte­ni azzal, hogy füHent. Ha rajtakap­juk a füllentésen, azt semmiképpen nem szabad felfújni vagy hazugság­nak nevezni. De türelmesen el kell magyarázni, hogy a tényeket kell el­mondani, nem pedig az ellenkező­jét. A példánkban az anyának azt kell mondania: „Menjünk vissza, megmosod a fogad és jön a mese. És ugye ezt máskor nem csinálod?" Dr. Ranschburg Jenő azt mondja: az ilyenfajta füllentések feleslegesek és kiküszöbölhetők, ha a szülő türel­mes és megfelelően kommunikál. Este már nemcsak a gyerek, a szülő is pör­99 A fantáziahazugság játékos életkori sajátosság, sok szempontból valóban a kreativitás jele. ÁRULKODÓ GESZTUSOK Olvassunk a gesztusokból, hiszen a test elárulja a beszélőt. Ha a kisgyerekek nem mondanak igazat, a kezükkel eltakarják a szájukat. A felnőtt már elfojtja ezt a mozdulatot: jellemzően a test és a száj között félbeszakad a mozdulat. Aki nem mond iga­zat, annak a tenyere ritkán látható, ke­zét lefelé fordítja. Nem néz a másik szemébe, esetleg dörzsöli azL A fér­fiak általában ingük gallérját igaz­gatják. Amikor valaki hazudik, megváltozhat a bőr fiziológiai állapota, nagyobb levegőre van szükség, az ing esetenként szűknek bizonyuL Ezért a hazudozó önkén­getné az időt és elképzelhető, hogy tudja ugyan, hogy a gyerek nem mosott fogat, mégis szemet huny a füllentés felett, mert ő is szeretne ha­ladni. VALÓSÁG ÉS ÁLOM. - A füllentés nagycsoportos, vagyis 5-6 éves kor­ban a legintenzívebb. A beiskolázás idejére - 7-8 éves korra - azonban a gyerek képi gondolkodása fogalmi gondolkodássá alakul, s ezzel pár­huzamosan a gyerek számára vilá­gossá válik a hazugság fogalma ­folytatja dr. Ranschburg Jenő. - Ez az egyik jele sok más mellett, hogy a felnőtthöz hasonló módon különvá­lik valóság és álom, fantázia és rea­litás, ami korábban egy nagy go­molygó zűrzavar volt a gyerek fe­jecskéjében. Mindez persze nem je­lenti azt, hogy a 3-5 éves gyerek so­sem hazudik, vagyis szándékosan nem mond igazat. ÖNÖS ÉRDEKEK. Az igazi hazugság a valóság tudatos megmásítása önös érdekből, a jogtalan előnyhöz jutás vagy mások érdemtelen háttérbe szorításának hamis állítással történő megvalósítása. A gyerek is hazudik, de a legtöbb esetben rákényszerítik, hogy tegye. Például ha fél a bünte­téstől. - Ha a gyerek hazudik, fon­tos, hogy a nevelő - a szülő vagy a pedagógus - ismerje a körülménye­ket. Rengeteg olyan hazugságot és gyereket ismertem meg a pályafutá­som során, aminek kapcsán az járt a fejemben, hogy a helyében talán én is hazudtam volna - tette hozzá a pszichológus. Vannak olyan helyze­tek, aminek a gyerek nem tudja elvi­selni a következményeit, mert túl­zók, félelmet, sőt, rettegést ébresz­tők, igazságtalanok, és pontosan ez az, ami miatt a tények meghamisítá­sára ébresztik a gyereket. Az is elő­fordul, hogy a hazugság mögött test­vérféltékenység húzódik vagy az alacsonyabbrendűség érzése, eset­leg az önmaga előtérbe helyezésé­nek a vágya.

Next

/
Thumbnails
Contents