Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-13 / 10. szám

2010. JANUÁR 13., SZERDA AKTUÁLIS 3 HÚSZ ÉV ALATT EGYSZER, 1993-BAN EGY HÉTIG SZTRÁJKOLTAK AZ SZKT-NÁL Szegeden nincs pulykapénz Egy buszvezető sétál a cinkotai garázs udvarán. A sofőrök sztrájkoltak, a járművek pihentek. FOTÓ: MTI/FÖLDI IMRE A budapestiek életét megkeserí­ti a tegnap elkezdődött, határo­zatlan időre meghirdetett BKV-sztrájk. Újfent megállapít­hatjuk: a legjobb érdekérvénye­sítők a közlekedési ágazatban dolgozók. Szegeden legutóbb 1993-ban sztrájkolt az SZKT. SZEGED FEKETE KLÁRA A szegediek a rendszerváltás óta eltelt 20 évben mindössze egyszer élhettek át hasonló helyzetet, mint most a buda­pestiek. A Szegedi Közlekedé­si Kft. járművezetői 1993. feb­ruár 12-én 5-7 óra között előbb figyelmeztető sztrájkot tartottak, majd február 18-24. között egy hétig nem vették fel a munkát. Míg a főváros­ban járnak a trolik, egyes bu­szok, nem állt le a metró és a HÉV, addig Szegeden az autó­buszok segítették az embere­ket, hogy eljussanak a mun­kahelyükre. Nehezen hasonlítható ösz­sze egy mostani budapesti helyzet a szegedivel, az átlag­béreket, a dolgozók munkakö­rülményeit azonban össze le­het vetni. Ezért kértünk infor­mációkat Dózsa Gábortól, az SZKT ügyvezető igazgatójától, a BKV-nál dolgozó járműveze­Kell a kollektív szerződés. Szeri István, a Tisza Volán Zrt. vezérigaz­gatójának véleményére is kíváncsiak voltunk a BKV-sztrájkkal kapcso­latban. Azt mondta: jobban kellene ismernie a jogvitát és a vállalat bo­nyolult juttatási rendszerét is, hogy állást foglalhasson. Az azonban biztos - tette hozzá -, hogy egy ekkora vállalat nem dolgozhat kollek­tív szerződés nélkül. A Tisza Volánnál a helyi közlekedésben dolgozó sofőrök havi átlagbére mintegy 174 ezer forint, a béren kívüli juttatá­sok összege évente és fejenként eléri a 383 ezer forintot. Ebbe azon­ban már az üzemanyag-megtakarítás után kapható, átlagosan havi 10 ezer forintot is beleszámolták. tők bérének, béren kívüli jut­tatásainak összegét pedig is­merjük a megjelent közlemé­nyekből. Miért léptek sztrájkba a járművezetők a fővárosban? A BKV vezetősége és a 25-ből 14 szakszervezet nem tudott megegyezni az idei kollektív szerződésről, ben­ne a béremelésről. A BKV felajánlotta a dolgozóknak a korábbi kollektív szerződés­ben szereplő 3 százalékos nyugdíj- és egészségpénztári támogatást, de már nem a kollektív szerződés keretein belül, hanem a bérjellegű ki­adások között. Az érdekkép­viseletek azonban ragasz­kodtak ahhoz, hogy a kol­lektív szerződésben rögzít­sék a 3-3 százalékos hozzájá­rulásokat. Ragaszkodnak az év végi 45 ezer forintos étke­zési utalványokhoz, az úgy­nevezett „pulykapénzhez" is. Efelett járt a sofőröknek fejenként, évente mintegy 500 ezer forint értékű béren kívüli juttatás is. A járműve­zetők átlagosan bruttó 250 ezer forintot keresnek a BKV-nál. A Szegedi Közlekedési Kft.-nél a járművezetők átlag­bére 165 ezer 500 forint volt 2009-ben, az idei béremelés­#ről még nincs megállapodás a két reprezentatív érdekképvi­selettel. Az SZKT kollektív szerződése hatályban van. A béren kívüli juttatások össze­ge idén fejenként évi 276 ezer forint, pulykapénzről pedig nem hallottak. Dózsa Gábor - aki 2003. május 15. óta áll az SZKT élén - a BKV-s sztrájkkal kapcso­latban elmondta: nem mind­egy, milyen a dolgozók közér­zete, jövőképe, mit látnak ma­guk körül a vállalatnál - ez befolyásolhatja a fővárosi sztrájkolókat. Hozzátette: Sze­geden 2006-ig minden évben hirdettek sztrájkot, volt, hogy kétszer is, de mindig sikerült megegyezni. 2006. március 10-én a kétórás figyelmeztető sztrájk eredménytelen volt, mivel a menetrend szerintinél több jármű szállította az uta­sokat. Zanzibár SZETEY ANDRÁS szetey.andras@delmagyar.hu A jelek szerint olyan világban (országban?) élünk, hogy nem árt pontosítanunk. A Délmagyarország ugyanis so­hasem írta, és Botka László sohasem nyilatkozta azt la­punkban, hogy a Mátrában tölti az ünnepeket - mint ahogy ez több médiumban is megjelent. December 24-i számunkban a Botka és a Lázár családot (biztos, ami biztos) kérdeztük meg arról, hogy miként telik a családi karácsony, és erre is kaptunk választ. Ellenőriztem, se­hol sem használtuk az „ünnepek" kifejezést, minden­hol karácsonyról esett szó. Persze ettől még Botka László utána valóban eluta­zott Zanzibárra, ezzel újabb, aranybetűkkel íródó feje­zetét szolgáltatva a ff Hát ennél talán akadnak nagyobb gondjai az országnak, Szegednek. politikai bulvár kate­góriának. Amit sajnos mára meg kellett ta­nulnunk. Elgondolkoztam, és részben igazat ad­tam a látszólag felháborodó jobboldalnak. Valóban, egy szociálisan érzékeny, választásra, választásokra készülő polgármesternek a jelenlegi gazdasági helyzet­ben alaposan meg kell fontolnia, hová megy üdülni. Aztán, ha úgy dönt, hogy Zanzibárra, akkor az bizony effajta következményekkel járhat. Másfelől persze úgy vélem: a mindenki által ismert fizetését (lapunkban többször, legutóbb néhány hó­napja írtuk meg részletesen, hogy honnan mennyi bért és költségtérítést vesz fel Botka László) úgy és arra költi el rendes évi szabadságán, ahogy és amire akarja. Az egészben a legszomorúbb, hogy most kezdődik a „vakációháború". Miért járt Dubaiban Kósa, hol pihent a nyáron a tegnap Szegeden sajtótájékoztatót tartó Gyi­mesi, a sárvári ötcsillagos számít luxusnak, vagy a thai­földi három? A városházi közleményből megtudhatjuk, hogy a polgármester 2006 óta nem utazott kettesben a feleségével külföldre. Most akkor a négyévenkénti egy, szilveszteri Zanzibár a felháborítóbb, vagy az eszten­dőnkénti spanyol nyaralás? Hát ennél talán akadnak nagyobb gondjai az ország­nak, Szegednek. További problémám: januárt írunk, hol van még az áprilisi voksolás. Mi vár ránk, ha már most Zanzibárt kiáltunk? Rossz rágondolni. Inkább el­utazom. Jaj! De hová is? Járványküszöb alatt DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ. Járványkü szöb alatti értéket jelentettek a dél-alföldi régió városaiból: a 100 ezer lakosra jutó HlNl-fertő­zöttek száma 200 alá csökkent, Szegeden 183, máshol ennél ke­vesebb - kivéve Orosházát, ahol 301. Tombácz Zsuzsanna, a régi­ós ÁNTSZ járványügyi osztályá­nak főorvosa hozzátette: a pozi­tív minták aránya ugyancsak csökkent, 80-ról 20 százalékra. A haláleseteké viszont nem: Bé­késcsabán például hétfőn meg­halt egy 25 éves új influenzás fi­atalember, és tegnap is elhunyt egy beteg. Kecskeméten is tud­nak HlNl-áldozatról. MEGYEI SZOLGÁLTATÓK AJÁNLATAIT HASONLÍTOTTUK ÖSSZE - VAN, AKI ARRA VÁR, HOGY LEJÁRJON A HŰSÉGNYILATKOZATA, ÉS VÁLTHASSON Kábelbarátság: az ár és a választék a döntő szempont Melyik szolgáltatóval kössünk kábelbarátságot? - kérdés, amelyről mindenkinek van vé­leménye: ez legutóbb a múlt héten, a T-Home-ügy apropóján derült ki. Négy szolgáltató cso­magjait hasonlítottuk össze - választékban a UPC győzött, árban viszont utolsó lett. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR Parabolaantenna-erdő egy panelház tetején. FOTÓ: KARNOK CSABA Csak nézünk, mint a moziban, ha elsötétül a tévéképernyő ­derült ki a múlt héten, amikor a térség legnagyobb kábel­szolgáltatója, a T-Home vál­toztatott analóg és digitális programkínálatán, s az ügyfe­leknek kisebb-nagyobb prob­lémájuk akadt a vétellel. Rit­kán tapasztalható intenzitás­sal írtak, telefonáltak olvasó­ink, szidva, dicsérve szolgál­tatójukat. Van, aki arra vár, hogy lejárjon a hűségnyilat­kozata, és végre válthasson ­és van, aki elégedett. A fórumozók közül „Geni­culata" azt írta: „a UPC-t tu­dom ajánlani", „lidocain" ar­ról számolt be, hogy „a T-Home-nál volt internet-elő­fizetésünk 5 évig, átszerződ­tünk a TvNetWorkhoz, azóta rendszeresült a hibajelenség, hogy megszakad az internet­kapcsolat". „Januárban" a Filmmúzeum, a TV Paprika eltüntetését kérte számon ugyanezen a szolgáltatón, míg sokaknak a CNN, a BBC és a Mezzo hiánya fáj a T-Home új analóg portfoliójá­ban. Utóbbit azért kedvelik, mert mégiscsak helyben van, a UPC-t nehezebben elérhető­nek tartják. Vagyis a kábel té­vézés is olyan, mint a futball - ha nem is ért hozzá min­denki, de véleménye annál sarkosabb róla. Hazánkban jelenleg a szol­gáltatók analóg, digitális és műholdas formában sugároz­nak - foglalja össze a piaci tud­nivalókat a Pénzcentrum inter­netes oldal. Az árakat, kínálatot nehéz összehasonlítani, mert például a T-Home analóg alap­csomagja mindössze 835 forint, de „koktélban" további, vá­lasztható csatornákat kérhet hozzá az ügyfél - az alapkíná­latban a 3 magyar közszolgálati televízió mellett Szegeden csak a Beogradl-et és a helyi adókat lehet megkapni. Duplaenriyi­ért, 2 ezerért kínálja a „zóna" I NÉZÜNK, MINT A MOZIBAN Szegeden SZOLGÁLTATÓ Legkisebb csomag dija (Ft) (csatornák száma) I Családi csomag díja (Ft) (csatornák száma) Digi TV 1200(17) 2900(52) T-Home 2590(28) 3790(53) TVNetwork 2000(34) 3000(66) UPC 4500(37) 6000(77) Forrás: DM/ÜV-gyüjtés DM-GRAFIKA csomagot a TvNetWork, ám 34 csatornával. A UPC a kettő közé belőve 1865 forintos havidíjért átlagban 12 adót kínál. Az analóg kábeltévé - inf­rastruktúra hiányában - még mindig sok háztartás számára az egyetlen, illetve az olcsóbb megoldás, ám az utóbbi évek legnagyobb áttörése a kábelté­vék piacán a jobb képminőség­gel kecsegtető digitális szol­gáltatás megjelenése volt (a szegedi kínálatról szól tábláza­tunk). A szolgáltatók versenyé­ben a Digi TV kínálja a legol­csóbb csomagot, 1200 forin­tért, viszont a 17 csatornánál mindenki többet biztosít - a UPC 37-et, igaz, a legmagasabb havidíjért. Míg a Digi TV bőví­tett kínálatába 52 adó fért bele, a T-Home közel 700 forinttal drágábban kínálja 12 csatorná­val szűkebb választékát. Ha át­lagot vonunk, egy adóért a leg­utóbbinál kell a legtöbbet fi­zetni, mintegy 89 forintot, a legjutányosabb ebben az ösz­szehasonlításban a TvNet­Work, amely csatornánként 45 forintot számláz ügyfeleinek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents