Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-12 / 9. szám

12 2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ A HAZAI SZŐLŐ ÁRÁT TARTÓSAN LENYOMJA AZ IMPORTITAL KÖTELEZŐ AZ EREDETISÉGVIZSGÁLAT, MEGSZŰNIK A ZÖLDKÁRTYA Tízezrekkel drágult a műszaki vizsga Az Autóklub szegedi műhelyében elvégeznek minden vizsgálatot. A megfelelő tarifáért. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA AKTUALIS Aranykancsó HOLLÓSI ZSOLT hollosi.zsolt@delmagyar.hu Vastag bőr lehet a képén annak a forgalmazónak, aki Hamvas Béla-idézettel dobja piacra a vízzel felöntött, újraerjesztett olasz szőlőtörköly kipréselésével előállított „borát". Egyre többen vannak, akik nem foglalkoznak efféle etikai problémákkal. Különösen akkor nem, ha a fogyasztókat megtévesztő üzletpolitikájukkal igazából még csak törvényeket, jogszabályokat sem sértenek. A közvélemény-kutatásokból, speciális vizsgálatokból mostanában rendre az derül ki: az egyre csökkenő életszínvonalon élő magyar vásárló az élelmiszer minősége helyett egyre inkább az árát nézi. Pénztárcájába te, , , kintve hajlamos megW A magyar vasario feledkezni arról az az élelmiszer alapigazságról: az ár minősége helyett egyre inkább az arat egymással. Ahogy a nézi. kilónként 250 forintért kapható virsliben nem sok húst találunk, és a 300-ért kínált pezsgő sem garantálja a szilveszteri élvezetet, úgy a csalogató Aranykancsó nevet viselő, 260 forintért kínált lőrétől sem várhatjuk, hogy egy hatputtonyos tokaji aszúval vagy egy jó villányi cabernet sauvignonnal vetekedjék. EU-s csatlakozásunk óta nemcsak a szemetüket próbálják meg itt sokan elhelyezni, egyre több élelmiszerrel kapcsolatos trükkről is hallani. A profit reményében a vállalkozások egy része félretesz minden etikai szempontot. Végül is a haszon reményében nem is kockáztatnak túl sokat. Még a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette is legfeljebb csak három évig terjedő szabadságvesztéssel és pénzbírsággal büntethető. Máig emlékezetes a néhány évvel ezelőtti élelmiszer-átcímkézési ügy: különböző lejárt szavatosságú lekvárféleségeket és müzliszeleteket „varázsoltak" újra fogyaszthatóvá. Több mint 41 tonna csemegét semmisítettek meg a hatóságok. Az európai uniós tagállamokból származó termékek egy részét nagyáruházláncok üzleteiből kellett begyűjteni. Bár a vizsgálatok során nem találtak arra utaló adatot, hogy a meghamisított szavatossági idejű termékek az emberi egészségre ártalmasak lettek volna, az is kiderült: az érintett cégcsoportnak korábban már kétszer is volt hasonló ügye. Hiába kaptak azonban 100 millió forintos minőségvédelmi bírságot, nem fizették be. Hozzá kell szoknunk, hogy az élelmiszerek esetében mindig élnünk kell a gyanúperrel: olcsó húsnak híg a leve. Ha túl csábító az ajánlat, érdemes utánanézni, miből, hogyan is készül az Aranykancsó. BARATH LAJOS NEM CSAK A PÉNZT REKLAMALJA 2,5 milliót bukott a makói kórház CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Lovas Károly Róbert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) alelnöke rámutatott: így olcsóbb, hiszen nem kell évenként vizsgáztatni az autót, két zöldkártya helyett egyet kell kifizetni. Tájékoztatott: ha mindkét papír érvényessége 2010. január elseje után jár le, de a zöldkártya előbb, akkor a zöldkártya érvényessége kitolódik a műszaki érvényességéig; ha utóbb jár le, mint a műszaki, érvényessége megrövidül. Új rendelkezés, hogy a 4 évesnél idősebb, még első tulajdonosuk által használt autóknak eredetiségvizsgálaton kell átesniük a műszaki ellenőrzésen, akkor is, ha szalonban vették. Az NKH szerint erre azért van szükség, mert 2006 előtt könnyebb volt a forgalmit meghamisítani. Ezek a járművek nem szerepelnek az elektronikus nyilvántartásban, csak a régi típusú adatbázisban, több helyen. Az autók 12-15 százalékát érintő vizsgálat díja alsó hangon 17 ezer forint, de fizetni kell a négykerekű segédmotoros kerékpárok ellenőrzéséért is, 14 ezret. A 20 fősnél nagyobb autóbuszok és 7,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművek vizsgálatának tarifája 22 ezer forint. Ha a tulajdonos nem önállóan kérelmezi az ellenőrzést, csak elmegy a műszaki vizsgára, kizárólag a műszaki adatlapra kerül rá az eredmény ezt azonban nem fogadja el az okmányiroda adásvételkor. Aki tehát el akarja adni autóját, először az eredetiségvizsgálatot kezdeményezze, csak ezután a műszaki vizsgát. Kerestük a Magyar Autóklub régióvezetőjét, Benke Defektet kaptak a műhelyek Sok műhelynek jelentett bevételt az autók környezetvédelmi felülvizsgálata, a zöldkártyák kiállítása. Most választaniuk kell: elbúcsúznak a szolgáltatástól, vagy vállalják, hogy két éven belül műszaki vizsgahelyet építenek ki telephelyükön. Ez tízmilliós nagyságrendű beruházást igényel. Egy kis szegedi autószerelő-műhely vezetője név nélkül elmondta lapunknak: 4 éve kellett megvásárolniuk egy kétmilliós berendezést, hogy folytathassák a tanúsítást. Ez most a „nyakukon maradt". Nem folytatja a vizsgáztatást, mert úgy kalkulál: nem érné meg. Évi 4,5-5 millió forint bevételtői esik el a változtatás miatt. Csabát - de azt mondta, az ügyben csak az NKH nyilatkozhat. A szervezet szegedi állomásán találkoztunk Horváth Attilával, aki éppen Opeljét nézette át, rövidesen lejár a műszakija. - Felhívtam a hatóságot, mondják meg, kell-e majd eredetiségvizsgálat. Külföldről hoztam be a kocsit, 2001-ben. Azt válaszolták: elvileg nem kell, de ez nem biztos. Pedig nem mindegy, ki kell-e fizetnem 17 ezer forintot, amit az autóra is költhetnék. Az nem jó, ha az autósokat a vizsgahelyeken érhetik meglepetések - fogalmazott. Rosszul járt a makói kórház a múlt év végi tiltakozással kiharcolt plusztámogatás elosztásakor: a vártnál 2,5 millióval kevesebbet utaltak az intézménynek. Baráth Lajos főigazgató a miniszterrel tárgyal csütörtökön a finanszírozási gyakorlat megváltoztatása érdekében. MAKÓ SZABÓ IMRE Nem is annyira a pénzt, mint az elvet sérelmezi Baráth Lajos, a makói kórház főigazgatója, miután az intézmény a vártnál 2,5 millió forinttal kevesebbet, 13,4 millió forintot kapott abból a 6 milliárdból, amit az ágazat az év közben érvelt, hogy sürgősségi ellátásra Szeged jogosult." elvont finanszírozásból a múlt év végi sztrájkkal kiharcolt magának. A pénz - a megyében egyedülálló módon azért lett kevesebb, mert az elosztáskor nem vették figyelembe, hogy Makón 8000 beteget sürgősségi ellátás keretében fogadtak, márpedig ezután magasabb finanszírozás járna. A szaktárca azzal érvelt, hogy sürgősségi ellátásra Szeged jogosult, ezért azt a bizonyos betegszámot is csak átlagosként vették figyelembe és számolták el. - Az eljárás azért igazságtalan, mert mi a tisztiorvosi szolgálat hozzájárulásával, nyomós indokok alapján fogadunk sürgősségi ellátásra szoruló beteget - mondja Baráth Lajos. Makótól alig 30 kilométerre van a határ, itt vezet át a rendkívül forgalmas, sok balesetről elhíresült 43-as, márpedig a sérültek érdeke az, hogy mihamarabb megkapják a szükséges kezelést - érvel a főigazgató. Emiatt csütörtökön megkeresi az egészségügyi minisztert, és megpróbálja meggyőzni arról, hogy a sürgősséggel kezelt pácienseket finanszírozza az egészségbiztosító annak megfelelően, amilyen ellátást kaptak. A probléma később azáltal is megoldódhat, hogy az intézmény pályázott sürgősségi osztály kialakítására - most csak sürgősségi betegellátó helyük van -, és ha ez elkészül, a finanszírozás sem lesz kérdés. kílilw Csiger vagy nem csiger? Egyes forrásaink szerint az olasz bor nagy része csiger: ez úgy készül, hogy a kipréselt szőlőtörkölyt vízzel fölöntik, újraerjesztik, és újból kipréselik. Ezért van belőle ilyen sok, ezért tud olcsó lenni. A vizsgálatok szerint azonban a behozott ital többnyire még épp megfelel az uniós előírásoknak, és annak a kategóriának, amelyben aztán forgalomba hozzák, vagyis többnyire nem minőségi, hanem asztali borként. Olasz bor nyomja le az árat CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Aki tehát a szép tálalás alapján dönt, és nem tudja, mit jelent a minőségi, az asztali és a tájbor megnevezés, azt meglepetések érik. Az Unió statisztikai hivatala mintegy 400 ezer hektoliter olasz bor magyarországi behozatalát becsüli. Mivel nagy mennyiségről van szó - a 2009-es szüret után 3-3,5 millió hektoliter hazai bor érik a pincékben -, az olasz áru befolyásolja a magyar piacát. Erről a témáról az FVM nem kíván nyilatkozni: kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a probléma felvetése így túl általános, és annyit foglalkozott már ezzel a témával a sajtó, hogy fölösleges lenne a tárcának nyilatkoznia, az álláspontja nem változott. Nem tudunk összekacsintani A szőlészek szerint az a fajta magatartás hiányzik a magyar hatóságoknál, amely a törvényes keretek között, az áruk szabad áramlása közepette is hatékonyan védi a hazait. Egy említett példa: Szlovéniában a befelé irányuló szőlőszállítmányt hosszabb ideig vizsgálják a határon, amivel elveszik a szállító kedvét. - Nem! Emberibb szabályozás kellene, és azt be kell tartatni. Gyakrabban kellene ellenőrizni, hogy az olasz bort nem megtévesztő felirattal palackozzák-e mondja erre a hegyközségi főtitkár. Tavaly év végén arról írtunk, hogy a csongrádi borvidék gazdái méltatlankodnak az alacsony szőlőfelvásárlási árak miatt. Ez országos jelenség volt: a fehér szőlő kilójáért másutt is kevesebbet adtak a felvásárlók, mint az előző évben, 35-40 forintot, a kék szőlőért 70-75-öt, pedig az évjárat jó. Ha az újságíró kikapcsolta a magnót, kartellről beszéltek. A Gazdasági Versenyhivatal másfél éve eljárást is indított több borászati vállalkozás ellen, mivel fölmerült a gyanú, hogy egyeztették felvásárlási áraikat, de végül erre nem volt bizonyíték. Viszont ezek a cégek legalább fölvásároltak - mert sok vállalkozás inkább az olasz utat választja. Miért rosszabb üzlet a magyar szőlővel bíbelődni, mint elhozni a gyönge minőségű olasz italt? - Azért, mert a gazdaságoknak terhet jelent az álló készletek és a hosszú munkafolyamat finanszírozása: az olasz bort gyorsan lehet behozni, palackozni, szétteríteni az üzletek között, hamarabb megfordul a pénz, törvényesen - felelte kérdésünkre Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Ezt a helyzetet csak rontja, hogy a bankok - a válságra hivatkozva - kivonultak ebből az ágazatból is. Mindez azért tragikus, mert közben a minőségi magyar borok versenyképesek lennének, és az ágazat - a lelkiismeretes embereknek köszönhetően - nagyot fejlődött az elmúlt két évtizedben. A címkére apró betűvel írták: „Származási hely: Olaszország". 9,5 százalékos alkoholtartalma az erős sörével vetekszik. FOTÓ: KARNOK CSABA Kiértékeli az ai