Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-11 / 8. szám

2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ 11 A hét témája Az ókori Rómában bal oldalon közlekedtek. A lakók rendszeresen magukkal hordták fegyvereiket. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, biztonságosabbnak érezték, ha egy ismeretlennel NYEMCSOK ÉVA ~ szemben a bal oldalon haladtak, így a rosszindulattal közeledőre gyorsabban ránthattak kardot. Dugó a Bajai út és a Fonógyári út kereszteződésénél. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA A kormány november végén fogadta el a KRESZ módosítását: 2010. január elsejétől több mint hatvan ponton változtattak a közúti közlekedés szabályain. A módosítások alapvetően a gyalogosok és a kerékpárosok védelmében születtek, de több pontban kitértek az autósokra is. Sikerül-e a változtatásokkal elejét venni az autós-kerékpáros ellentétnek? - majd kiderül. CSONGRÁD MEGYE KANCSÁR TÍMEA Megszűnik a számszerűsített sebességkorlátozás a vasúti átjárókban: feloldották a 30-as sebességkorlátozást. így nem büntethet a rendőr, ha valaki ötvennel közelíti meg a síneket. A jogszabály ezentúl csak fokozott óvatosságra szólítja fel az autósokat, azaz elegendő a vasúti sínek előtt 10-15 méterrel lelassulni, és meggyőződni a szabad útról - az autósokat érintő változások között ez a KRESZ-módosítás is életbe lépett január elsejével. Kormányos Árpád szegedi oktató örül az új szabálynak, hiszen tapasztalatai azt bizonyítják: a tanuló vezetőkön kívül csak kevesen tartották be az eddigi korlátozást. - Sok jó változás megvalósult az idén. Segítségükkel kicsit életszagúbbá válik a közlekedés. Bár szerintem az lenne a legjobb, ha a KRESZ teljesen leegyszerűsödne: Magyarországon túltáblázottak az utak. Az, hogy egységesülnek 3500 kilogrammig a sebességhatárok - a kisteherautókra és a személygépkocsikra ugyanazok a sebességhatárok vonatkoznak - csökkenti a balesetveszélyt, amely az előzések miatt eddig igen gyakran kialakult taglalta az oktató a módosítások egyik előnyét. A visszásságokra is felhívta a figyelmet. Azt, hogy a motorkerékpárok és a segédmotorok ezentúl ráhajthatnak a buszsávra, veszélyesnek találja: minél nagyobb ugyanis egy jármű, annál nagyobb a holttere, a buszok ezáltal nehezebben veszik észre a náluk sokkal kisebb járműveket. Azzal viszont egyetért, hogy a piros lámpánál a kerékpárok és a motorkerékpárok előresorolhassanak az álló járművek mellett. Görögországban és Olaszországban például, ahol az emberek nagy százaléka kétkerekűvel közlekedik, ez már régóta így működik. - A bicikliseket érintő módosítások közül többet tisztázatlannak és haszontalannak tartok. Például, hogy azokon a közutakon is felfestenének kerékpársávot, amelynek mentén a gyalogosokkal megosztott bicikliút is működik. Ha nem muszáj, nem kell egymás útját akadályozni - mondta a szakember. A kerékpárosok egyirányú utcába történő behajtásával kapcsolatban is akadnak kételyei, hiszen sajnos sok biciklis nem ismeri a KRESZ-t, ezáltal veszélyes szituációkba kerülhet. Véleménye szerint már az általános iskolában oktatni kellene a helyes közlekedést. A biciklisek is vizsgázhatnának KRESZ-ből, és csak engedéllyel róhatnák az utakat. Ezáltal velük is könnyebb lenne betartatni a szabályokat, és lehet, hogy az autós-kerékpáros feszültségre is ez szolgálna megoldásul. A változtatásokkal még most barátkoznak az érintettek. Bizonytalanok: hogyan tanítsák meg a tanuló autóvezetőkkel. Jelenleg is tart az egyeztetés a vizsgabiztosokkal. Eredetiségvizsgálat: hiába vették szalonban az autót. Az új szabályozás szerint a műszaki vizsgával párhuzamosan azokat a járműveket is ellenőrzik, amelyeket a központi adatbázis szerint még soha nem vetettek alá ilyen ellenőrzésnek, derült ki az MTV Az este című műsorából. A 2006 előtt vásárolt autókat hiába vették újonnan autószalonban tulajdonosaik, mégis kérik a vizsgálatot. Ez 17-20 ezer forintos pluszterhet jelent az autósnak, aki a zöldkártyával immár összevont műszaki vizsgára viszi járművét. Ma legalább 300 ezer autó van forgalomban, amelyet 2006 előtt vásároltak szalonból. Akkor ezek nem estek át az úgynevezett integrált vizsgán, vagyis adataikat nem rögzítették a számítógépes adatbázisban. A tulajdonosoknak így, ha az esedékes műszaki vizsgára mennek, most kell kifizetniük az ellenőrzést és az adatrögzítést. A műszaki vizsgával egybekötött eredetiségvizsgát azonban nem fogadják el az okmányirodában, ha az autó gazdát cserél. Az új tulajnak másféle eredetiségvizsgát kell kifizetnie, mivel az okmányirodában egy másik adatbázist kezelnek. Akiknek 1998 és 2001 között volt eredetiségvizsgálatuk, azok autóit is újra vizsgálják, mert az adatok akkor nem kerültek fel a Belügyminisztérium szerverére. KRESZ-történelem Az első autósiskola 1909-ben nyílt, az első KRESZ-tábla a kürtölést tiltotta: a közlekedési szabályok magyarországi történelmében Csizmadia János, a Magyar Autóklub Csongrád megyei iskolájának vezetője segített eligazodni. IDŐUTAZÁS FARKAS JUDIT - Az első engedélyezett autósiskolát Magyarországon Csermely Károly nyitotta Budapesten, a Teréz körúton, „Hölgyés úrvezető autósiskola" néven. Az első zártkörű tanfolyamot viszont, ahol közlekedési szabályokat is oktattak, már 1900-ban megszervezte a Magyar Posta - tudtuk meg Csizmadia Jánostól, a Magyar Autóklub Csongrád megyei iskolájának vezetőjétől, aki segített nekünk összeállítani a rövid KRESZ-történelmet. Ekkor még elsősorban a jármű ismeretén, kezelésén volt a hangsúly - mondta el a szakember, aki 1979 óta foglalkozik vezetők oktatásával. Ekkoriban írtak le először tankönyvben módszertani dolgokat is az oktatásról. Az első KRESZ-táblát pedig egy budapesti rendőr dandártábornok állíttatta a fővárosban: dudálási tilalmat jelzett a kör alakú, pirossal szegélyezett tábla, amelyen egy pirossal áthúzott postakürtöt láthattak az akkori sofőrök. A jobb oldali közlekedést már az első világháború idején is forszírozták a németek, véglegesen 1941-ben tértünk át a mai haladási irányra. Az oroszok bevonulása később közlekedési káoszt okozott, kezdeményezték is: tanítsák meg a megszállókat az akkori közlekedési szabályokra. A közlekedés szabályozása folyamatosan fejlődött, az 1960-as évek végétől kellett lovas kocsira is fogathajtó vizsgát tenni. 1970-ben vezették be a szóbeli helyett az írásbeli vizsgát. Az igazán nagy, átfogó reform 1976-hoz köthető. Mivel 1975-re 1 millió 400 ezerre nőtt a forgalomban használt gépjárművek - motorkerékpárok, gépkocsik száma az 1962-es 400 ezerhez képest, 76-ban mindenkinek újra le kellett vizsgáznia a módosított KRESZ-ből, akinek jogosítványa volt. A szabályokat a megváltozott közlekedési viszonyokhoz igazították, és elindult az igazodás a nyugati, fejlettebb közlekedési kultúrához - a reform jó része Moharos Kálmán gépészmérnök addigi munkásságához köthető. •••••••••••ibpmammi AZ ELSŐ KRESZTÁBLA Egy budapesti rendőr dandártábornok állíttatta fel az első KRESZ- táblát a fővárosban: dudálási tilalmat jelzett a kör alakú, pirossal szegélyezett tábla, amelyen egy pirossal áthúzott postakürtöt láthattak az akkori sofőrök. Könnyebb a kerékpárosoknak SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Összességében jónak találjuk a hatályba lépett KRESZ-módosításokat: megkönnyíti a kerékpárosok közlekedését. Bizonyos szabályokat azonban félreértenek az emberek, ezért kialakulnak tévhitek, tovább ronthatják az autósokkal való kapcsolatot. Sokan például azt gondolják, hogy a biciklisek szoros jobbra tartási kötelezettségének feloldása miatt ezután majd az úttest közepén fognak kacsázni. Erről szó sincs, hiszen az általános jobbra tartási kötelezettség változatlanul érvényes minden közlekedőre. Pont az a lényeg, hogy a kerékpárosok ezután nem kényszerülnek az úttest szélén csellengeni, miközben kerülgetik a kátyúkat vagy az aknafedőket - érvelt az életszerűbb szabályok mellett ifi. Nagy Gábor, a Magyar Kerékpárosklub Szegedi Alapszervezetének vezetője, aki azt is hasznosnak tartja, hogy a közösen használt gyalog- és kerékpárutakra vonatkozó szabályokat módosították, ezzel növelték a közlekedés biztonságát. Ezután 20 kilométer/órával haladhatnak a biciklisták. Nagy Gábor elmondta: természetesen szervezetüknek is az a célja, hogy a kerékpárosok is tudatosabban és felelősségteljesebben közlekedjenek. A távolabbi tervek között szerepel, hogy a gyerekek az általános és középiskolában elsajátítsák az alapvető közlekedési ismereteket, és vizsgázhassanak is belőle. Ehhez azonban a közoktatásban még nagy változások bevezetésére lesz szükség. Baloldalt praktikusabb Az 1700-as évekig mindenütt bal oldali közlekedés volt jellemző, ami mára elsősorban Angliában és egykori gyarmatain maradt meg. A NAGYVILÁGBAN MUNKATÁRSUNKTÓL Míg nálunk a körforgalomba való bekanyarodásnál a bent haladók részére kell elsőbbséget adni, Kazahsztánban a bent haladók adnak elsőbbséget. Amerikában piros lámpánál lehet jobbra kanyarodni, Németországban kiegészítő tábla engedi a jobbra kanyarodást pirosnál - osztott meg velünk Csizmadia János néhány szabályt, amelyek eltérnek a magyar KRESZ-től. Hozzátette: a különböző nemzetek mentalitása is rányomja a bélyeget a vezetési stílusra. Az olaszok temperamentumosak, az északi népek higgadtak. Bizonyos fejlődő országok kimaradtak az egyeztetésből, amely során az alapszabályokat hangolták össze. Ha például Iránba, Irakba, Észak-Afrikába megyünk, nem elég az uniós jogosítvány, nemzetközi jogosítványt kell készíttetni - de alapvetően a megszokott szabályok érvényesek ezekben az országokban is. Talán a legszembetűnőbb különbség az országok közlekedési rendjében a hajtási irány: körülbelül a világ lakosságának 34 százaléka vezet a bal oldalon, 66 százalék a jobb oldalon. Annak ellenére, hogy az 1700-as évekig szinte az egész világon bal oldali közlekedés volt. Mára elsősorban az egykori brit gyarmatokon maradt a bal oldali közlekedés. Az ókori Rómában bal oldali közlekedés volt érvényben. A lakók rendszeresen magukkal hordták fegyvereiket. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, biztonságosabbnak érezték, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon haladtak, így a rosszindulattal közeledőre gyorsabban ránthattak kardot. A középkorban a hintók, szekerek szintén a bal oldalon közlekedtek. JANUÁR ELSEJÉVEL HATVAN PONTON MÓDOSULT A KRESZ Csökken a balesetveszély?