Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-11 / 8. szám

6 MEGYEI TÜKÖR 4752 útnak van száma Magyarországon Az óramutató járása alapján kaptak számot az utak Ma­gyarországon. Az első még 1949-ben, az utolsó tavaly no­vemberben. CSONGRÁD MEGYE KISS GÁBOR GERGŐ A magyar utakat 1949-ben vették állami kezelésbe, szá­mot az országban először az l-es számú főút kapott, amely Budapéstet Hegyeshalommal köti össze. - Az országban eddig 4752, Csongrád megyében 204 da­rab útszámot adtunk ki - mondta Kalmár Koppány, A megyében 204 út számozott, az egyik az 55-ÖS. FOTÓ: KARNOK CSABA a Közlekedési Koordinációs Központ kommunikációs ve­zetője. Csongrád megye egyik leg­ismertebb útja a Budapestet Röszkével összekötő M5-ös autópálya: mit jelent benne az M betű, és miért kapta az 5-ös számot? - Az „M" jelölés az angol Motorway kifejezésből ered, és autópályát jelent. Az utak számozása az óramutató járása szerint halad, az M5-ös tehát az M4-es és az M6-os kö­zötti autópályát jelöli. Megyénkben a legkisebb útszám szintén az M5-ösnek jutott, míg a legnagyobbal a 92506-os út büszkélkedhet, amely a Magyartés és Kistőke csomópont jobb ágát jelöli. - A legkisebb számozású út az országban az MO-s körgyűrű, a legnagyobb pedig a 99515-ös, amely Borsfánál ta­lálható - magyarázta a kom­munikációs vezető. Az utak számozását rende­let írja elő, minden állami tu­lajdonú országos közútháló­zati elemnek - autópálya, au­tóút, mellékút - számot kell viselnie. Hogy melyik út há­nyas számot kapja, arról a ko­ordinációs központ dönt. - Utoljára tavaly november­ben a Pécs-Szentlőrinc közöt­ti másodrendű főút kapott számot, a 601-est. Évente átla­gosan 20-30 új út kap számot - mesélte Kalmár Koppány. Vajon minden szám foglalt már Magyarországon? - Még 0 és 100 között sincs lefoglalva mindegyik. Nullá­tól tizennégyig folyamatos a számozás, a következő szám­mal ellátott út viszont már a 21-es. így nincs például 15-ös és 16-os utunk sem - mondta a kommunikációs vezető. VOLT VASUTAS KOLLEGÁK MESELTEK A HUMORISTÁVÁ LETT BAKTERRŐL R3 Szentesi Badár-legendárium 3,5 millió Badár Sándor-autog­ramot őriz a MÁV, de hozzá fű­ződő kellemes emlék, humoros történet talán még több terjed a szentesi vasutasok körében. Volt kollégái szerint Badár Sán­dor is hozzájárult, hogy az uta­zóközönség megszokja a vona­tok rendszeres késését: slend­rián volt a szolgálatban, vagy ha nem, akkor főzött vagy aludt. SZENTES BÍRÓ DÁNIEL Amikor az 1980-as évek hideg telein a szentesi Nagyhegy­széli útnál felállított bakter­ház körüli lefagyott váltókat kocogtatta, hogy a jeget lever­je róluk, valószínűleg Badár Sándor sem gondolt arra, hogy 2010 januárjában egyko­ri szolgálati helyétől száz mé­terre, a sínek túloldalán épült vasutasklubház megnyitó ce­remóniáján ő lesz a sztárven­dég. Fizimiskájából és dumá­jából kiindulva már akkor is alkalmas lett volna erre a fel­adatra, de a MÁV hierarchiája szerint előbb bakterból forga­lomirányítóvá kellett érnie. Ahogy az avatóünnepségen II Jobb volt a meleg bakterházban, ahol rendszeresen valamilyen pörköltet főztünk szolgálat közben. mesélte, közben olyan magas fokra kellett fejlesztenie a munkahelyi alvás technikáját, hogy állva, zászlót lengetve is képes legyen szunyálni. A vasútnál töltött 12 év nem múlt el nyomtalanul: 3,5 mil­lió Badár Sándor-autogramot őriznek a MÁV fejrovatos elő­Badár Sándor jókat nevetett a régi történeteken Makra Zoltánnal és Rúzs-Molnár Lászlóval. A SZERZŐ FELVÉTELE jegyzési naplói, de a szí­nész-humoristává lett váltóke­zelő emiatt mégsem olyan boldog, hiszen hiába írt több könyvet, mint Balzac, műveit senki nem olvassa. - Nem egyszer káosz ala­kult ki az állomáson, amikor Sanyi volt szolgálatban. Slendrián volt, olykor összetévesz­tette vagy összekeverte a dolgokat, ezért nem oda és nem akkor érkeztek, illetve nem akkor indultak a vona­tok, ahová és amikor kellett volna - mesélte egykori be­osztottjáról egy nyugdíjas szentesi állomásfőnök, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét. A volt felettes szerint Sanyi is tevékeny részese volt annak, hogy a magyar utazóközönség megszokta: a vonatok késnek. - Ha ilyen cidri idő volt, sor­sot húztunk, ki menjen ki a vál­tókhoz. Jobb volt a meleg bak­terházban, ahol rendszeresen valamilyen pörköltet főztünk szolgálat közben. Olykor ka­kast, olykor pedig vadat, mert a tehervonatok vezetői voltak olyan kedvesek, hogy a nyílt pályán megálltak a szerelvény­nyel, hogy csúzlival vadnyúlra vadásszanak. Ha többet lőttek, menet közben nekünk is dob­tak párat, mi meg előkészítet­tük a húst, és már rottyantot­tunk is alá - elevenítette fel a Badárral közös emlékeit Rúzs-Molnár László. A már nyugdíjazott váltókezelő sze­rint Sanyi tényleg legendásan nagy alvó volt. Épp emiatt tett a bakter­háznál látogatást egyszer Makra Zoltán. Sanyi öccse is a vasúthoz jelentkezett, ezért a vérvasutassá vált bátyust ki akarta faggatni testvére alkal­masságáról. - Hallottam az aluszékony­ságáról, ezért nem meglepő, hogy amikor benyitottam, húzta a lóbőrt. Később a testvére szin­tén hozta a formát, ő is meg­hunyt munka közben, csak ép­pen mozdonyvezetőként, ezért azt tanácsoltuk neki, válasszon nyugisabb beosztást - egészítet­te ki a legendáriumot a motorga­rázs vezetője, Makra Zoltán. Máskor úgy futottak össze Ba­dárral, hogy vele volt szánhúzó kutyája. - Talán őt is be akarod léptetni, kérdeztem tőle. Sanyi erre azt mondta, szó sincs róla, vele csak okosodna a vasút. •hmhmhmhmmmmnmmmmnhmmhmni •MMOWMH BESENYSZÖG DÍSZPOLGÁRA LETT A CSENGELEI VARGA DOKTOR Recept: szeretni kell, válogatás nélkül Varga Ferenc egy személyben háziorvos és megszállott fo­cista. 38 évet szolgált Csenge­lén, több mint négyszer any­nyit, mint előtte Szolnok me­gyében. Besenyszögi „csapa­ta" most mégis díszpolgári cí­met adott neki. CSENGELE DOMBAI TÜNDE Varga Ferenc megszállottan szereti a focit. A játék azzal csábította a szegény körülmé­nyek között cseperedő szegedi fiút a régi UTC-pályára, hogy hetente kétszer meleg vízben zuhanyozhatott, enni kapott, szerették - hazajárt az öltöző­be. Csatár lett, mert a véde­lemhez nem sok kedve volt, a szívóssága miatt ragadt rá a Tito becenév. Amikor édes­anyja a bátyja nyomdokain őt is kitaníttatta orvosnak, azt az egyet kívánta, hogy ne menje­nek messzire egymástól. Kö­vette hát a bátyját Szolnokra, ahol az a Köjál laborjának ve­zetője lett. öt hónap kórházi gyakor­lat után Varga Ferencet mély vízbe dobták, 1964-ben kine­vezték a 16 kilométerre lévő Besenyszög körzeti orvosá­nak. A focit vitte magával. És csapatot szervezett. Miért? ­A játék a legszegényebbek­nek is folyamatosan megmu­tatta a sikerélmény mámorító örömét. Azt, hogy soha nem szabad feladni. Kemény szi­kesföldi legényeknek nevel­tem őket - emlékszik vissza szűnni nem akaró derűvel. Kifogyhatatlanul mesél pél­dául arról, hogy a falu úgy emlegette két orvosát: az egyik szombatista, a másik futballista. Kollégáját a val­lása miatt eltávolították, ak­kor szakadt a nyakába a 4200 lelkes körzet, ami 20 Varga Ferenc az elismeréssel. FOTÓ: KARNOK CSABA ezer holdon terült el a pusz­tákon. Naponta 35-36 kilo­métert járt be gyalog, bicikli­vel vagy lóháton, táskájában ott lapult a rendelő és a pati­ka. Volt olyan influenzajár­vány, hogy 270 beteget látott el egy nap. Mellette, már ő maga sem tudja, miként, nem hagyta abba a focit. Edzett, játszott a gyerekekkel, és mivel létesít­mény és pénz nélkül nincs eredmény, a faluközpontban épített velük pályát. Hordták a földet, éjszakánként meg a téesztámogatásért cserébe kapáltak, zsákoltak. - Az ág­rólszakadt gyerekek, akár­mily hihetetlen, jobban sze­rették az edzést a fűtetlen tor­nateremben, mint a meccset. Némelyik azért jött, mert úgy hallotta, ott meg lehet izzad­ni - eleveníti fel a folyamatos mozgás edzésmódszerét. Egy évre rá bajnokságot nyertek. A doktort a gyerekeken ke­resztül a családok is befogad­ták. „Hátvédje" a rendelőben és odahaza, öt saját gyerekük mellett a felesége volt. 1972-ben helyezték át őket a Csongrád megyei Csengelére. Vitte a körorvos oda is a fo­cit, szervezte a csapatot, épí­tette a pályát. Varga Ferenc 38 év csenge­lei és összesen 48 év gyógyítói munka után azt mondja: egy­általán nem favágás a család­orvoslás. Ha nem fullad bele az adminisztrációba, és marad idő beszélgetésre, akkor a falu­si háziorvos áll a gyógyítás leg­magasabb fokán, mert neki mindent tudni kell. - Nálam nem sír gyerek a rendelőben, évente szét is osztok vagy 25-30 kiló cukrot, nyalókát ­nevet. - Az a recept mindenre gyógyításban és nevelésben is: minden körülmények között szeretni kell a gyerekeket, mert nekik semmi olyan rossz tulajdonságuk nincs, amit nem a felnőttektől kaptak. 71 évesen a doktor szíve szerint lecseréltetné magát a körzeti orvosi pályáról, de az 5 gyermeke és 12 unokája még számít a segítségére. Búcsúzzon el hagyományos számlájától, váltson e-számlára Ön is a Szegedi Vízmű Zrt.-nél! Gyors, kényelmes, biztonságos, díjmentes és környezetbarát! Regisztráljon kedvező feltételekkel! 2010. január 31-ig az elaő ötven, majd ezt követően minden tizedik regiaztráló óe e-számlára váltó ügyfelünk 1.000 Ft-os, minden századik regisztráló pedig 10.000 Ft-os díjjóváírást kap. (^gn^ www.szegedivizmu.hu

Next

/
Thumbnails
Contents