Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-31 / 305. szám

szilveszter A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG ÜNNEPI MELLÉKLETE Gyakran hiszik férfinak g Szűcs Édua karikaturistát Tűzoltó csókja szerencsét hoz Aki tűzoltóval csókolózik szilveszterkor, annak szerencséje lesz az új évben - állítja Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség szóvivője, aki maga is tűzoltó. SZILVESZTER MTI vészlélek, aki lélekművész. A kreativitás mindenképpen öröklődik, mindhárom gyerekemnek speciális gondolkodásmódja van. A nagyfiam informatika szakot végzett, doktorandusz, és tanít. A kisebb fiam jövőre érettségizik, üzlettel akar foglalkozni. A negyedik „gyerekem" Gubanc, a kilencéves westie kutyus, ő a legjobban nevelt. Több kiállításon járt már, mint sok magyar ember, velem van tárgyalásokon, repülőn. - Férje , Föld S. Péter újságíró, a karikatúra pedig jellemzően sajtóműfaj. Ő is hozzájárult, hogy karikaturista lett? - Nem, de minket a humor hozott össze. Én rajzfilmeztem a kecskeméti stúdióban, a rajzfilm tulajdonképpen megmozgatott karikatúra. Nem arra gondoltam, hogy karikaturista akarok lenni, csak rajzolgattam, és ezek a rajzok szatirikusak voltak. Jöttek a barátaink, egyre többen mondták: én ezt beteszem az újságomba! így alakult. - Van-e tabutéma, amit nem szívesen rajzol meg? - Nincs tabutéma. A kettes és a hármas karikatúrakötetemben félszemű, féllábú ember is szerepel, pedig azt mondjuk, ezzel nem lehet viccelni. Ám ott egy félszemű, féllábú kalóz összekacsint a hetérával a kocsmában: idáig el lehet menni, ez a szituáció segítette a rajzot. Az a lényeg, hogy legyen ízlésünk, hogy tudjuk, hol a határ. Dobson Tibor szóvivő Szabó Károly Flórián, a védőszent című, tűzoltóhagyományokat feldolgozó könyvére hivatkozva elmondta: a XIX-XX. századi Franciaországban terjedt el először a színésznők körében az a hiedelem, hogy aki tűzoltóval vált csókot szilveszterkor, annak szerencséje lesz, például jó szerepeket kap a következő évben. A babona a két világháború közti Pesten is széles körben dívott. Mint Dobson Tibor elmondta: az 1990-es éveR elejéig volt színházi tűzoltó Magyarországon, feladata pedig az volt, hogy az előadások alatt vigyázza a teátrumot, de a hiedelemnek köszönhetően szilveszter napján más szerepben is feltűnhetett. Dobson maga is volt színházi tűzoltó, de szilveszteri produkcióiról nem kívánt részleteket elárulni. A szóvivő megjegyezte: mértékadó megfigyelések szerint a tűzoltók körében nincs ellenérzés a hagyománnyal szemben, de azt is hangsúlyozta, hogy a tűzoltó szilveszteri csókja csak a nőknek hoz szerencsét. Hozzáfűzte: nincsenek megbízható adatok arra vonatkozóan, mi történik akkor, ha két tűzoltó vált csókot szilveszter napján, azt viszont bárki könnyedén beláthatja, hogy azok a nők, akikből tűzoltófeleség lesz, „valósággal megfogták az isten lábát". ki lehet számítani - ezeket szívesen megörökítem. A közösségi élmény című karikatúrámról, amelyen egy csapat ember zászlókkal menetel a szakadék felé, a baloldali barátaim azt mondták: tiszta jobboldal, a jobboldaliaknak peSzűcs Édua Szegeden született 1959ben. Édesapja, Szűcs Árpád restaurátor, festőművész, édesanyja, Kováts Margit rajztanár, festőművész. Férje, Föld S.Péter újságíró, három gyermeke van, Ádám, Noémi és Tamás. A Szegedi Tudományegyetem tanárképző karán diplomázott biológiarajz szakon, utána olyan népszerű rajzfilmekben működött közre a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban, mint a Vízipók csodapók, Mátyás király meséi, Bubó doktor, vagy a Magyar népmesék. 1985 óta Budapesten él, szabadúszó grafikus, karikaturista és illusztrátor. Jelenleg többek között a Nök Lapjában, az Élet és Tudományban, a Readeris Digestben közük illusztrációit, karikatúráit, most jelent meg negyedik önálló karikatúrakötete. Szűcs Édua az egyetlen élvonalbeli női karikaturistánk, neve alapján Vágó István is férfinak hitte. Napi politikával nem, általános emberi gyengeségekkel annál inkább foglalkozik. Férjével a humor hozta össze, kreatív gondolkodását a gyerekei is örökölték. Saját bevallása szerint kispolgári életet él. PORTRÉ FARKAS JUDIT - Ön az egyetlen élvonalbeli magyar női karikaturista. Nem szoktak elcsodálkozni rajta a férfiak, milyen hivatást választott? - A férfiak gyakran mondják, hogy egy nőnek nincs humorérzéke. Pedig ha beszélget nőkkel, megfigyelheti, mennyire nem igaz ez az állítás! Más a fiúkkal és a lányokkal szemben az elvárás. A lányokat egyszerűen nyirbálják, és ha nincs elég erejük, nem tudnak kitörni. Különösen faluhelyen, vidéken. Én azért lehettem karikaturista, mert a szüleim festőművészek. Más közegben, nyitottabb légkörben nőt- Létezik olyan, hogy női humor? - A férfiak szeretnek a politikával foglalkozni, a nők általában szociálisan érzékenyebbek. Az én karikatúráimban sok olyan apróság van, amit egy fiú ugyan észrevesz, de nem gondol rá, hogy erről rajzoljon. - Karikatúrái nem a napi dig a baloldal jutott eszébe a rajzról. Pedig ez az általános emberi butaság. - A magánéletében megvannak a ha gyományos férfi-női szerepek? - Abszolút kispolgári életet tem fel, én lehettem rossz, kérdezhettem. - Bevallom, a neve alapján sokáig azt hittem: férfi. - Vágó István is azt hitte, hogy férfi vagyok. A férjemet már régóta ismerte, találkoztunk egy kiállítáproblémákat dolgoznak fel. Soha nem foglalkozott napi politikával? - Soha, és nem is szeretnék. A politikában is felfedezhetünk viszont általános emberi gyengeségeket, történéseket, amiket előre nek, főleg amíg picik, szükségük van egy rendszeres ritmusra az életükben. Nem tudnak mit kezdeni egy önmegvalósító anyukával vagy apukával. Kell, hogy legyen fürdővíz, ennivaló, el kell vinni őket sétálni... Nekem a karikatúra a szabadságom. Amikor alszanak vagy iskolában vannak, akkor rajzolok. Gondolkodni pedig mosogatás közben is lehet, a főzés is egyfajta „alfaállapot". - Édesapja és édesanyja egyaránt festőművész, úgyszólván családi tradíció a képzőművészet. A gyerekek közül rajzol valaki? - A lányom rajzolt 12 éves koráig, de túl nagy volt a nyomás, úgy érezte, bizonyítania kell. Pszichológusnak készül, azt mondtam, hogy ő egy olyan műson, nagyon meglepődött. Meg volt róla győződve, hogy ez egy felvett név. Az Édua ősi magyar név, Kun László egyik szeretőjét hívták így. Tényleg olyan, mint egy logó, nagyon hálás vagyok érte a szüleimnek.