Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-29 / 303. szám

2009. DECEMBER 29., KEDD 15 TÖÜ7 ügyvéd válaszol dr. Juhász György rovata Melyik az érvényes végrendelet? Tisztelt ügyvéd úr! Édesapám a közelmúltban elhunyt. Én maradtam utána egyedüli örökös. Legalábbis eddig így gondoltam. Még születésem előtt, a hetvenes években néhány évig nős volt. Azóta nem házasodott újra, édesanyámmal sem, pedig haláláig együtt éltek. Most jelentkezett a volt feleség, hogy neki elvileg van egy végrendelete, amit apám az esküvőjük után nem sokkal készített. Abban mindenét a volt feleségére hagyta. Kérdésem, hogy harmincegynéhány év után még érvényes lehet-e a végrendelet? Erre nincs valamilyen elévülési idő? Végrendelkezhetett-e akkor olyan vagyonról, ami még meg sem volt? Változtat-e valamit a helyzeten, hogy én megszülettem? Igaz, az én javamra nem végrendelkezett, mivel azt mondta, hogy úgyis én öröklök mindent. Tisztelt olvasó! A válaszom röviden: igen, nincs, igen, nem. Persze gondolom, hogy önt ennél egy kicsit részletesebb és a komplex ügyet megoldó válasz érdekli. Az biztos, hogy egy végrendelet mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonják, ami történhet úgy is, hogy egy azzal ellentétes újabb végintézkedést tesznek. Ha én ma úgy rendelkezem, hogy minden vagyonomat XY örökölje, akkor halálom pillanatában - remélem, nyolcvan év múlva - mindenem őrá száll. Ha valakit általános örökösömmé teszek, akkor nem az a lényeges, hogy a végrendelkezéskor mim van, hanem, hogy halálom pillanatában mivel rendelkezem. Esete azért speciális, mert házastársak között történt a végintézkedés. A Ptk. 601. § (2)-(3) bekezdései szerint: „Az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa vagy bejegyzett élettársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak vagy a bejegyzett élettársak között életközösség nem állott fenn, kivéve, ha a körülményekből az következik, hogy az örökhagyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát vagy bejegyzett élettársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. Ha a házastársak vagy a bejegyzett élettársak között az öröklés megnyílásakor életközösség nem állott fenn, az örökhagyó házastársának, bejegyzett élettársának az öröklésből való kiesésére csak az hivatkozhat, aki a házastárs, bejegyzett élettárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, illetőleg más tehertől mentesülne." Az öröklés megnyílta a halál időpontja. Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az állítólagos végrendelet létezik-e, és ha igen, akkor formailag és tartalmilag hibátlan-e. Ha minderre igen a válasz, akkor azt kell vizsgálni, hogy mi volt az édesapja szándéka. Kívánta-e még a korábbi végrendelete betartását annak ellenére, hogy attól a hölgytől elvált, vele a kapcsolata megszakadt. Ez egy nagyon nehezen, mérlegeléssel eldönthető kérdés. A Ptk. vonatkozó rendelkezéséhez fűzött kommentárt idézve: „Nehéz, de nem lehetetlen bizonyítani, hogy az örökhagyó azért nem vonta vissza végintézkedését, mert az életközösség megszakadása ellenére juttatásban kívánta részesíteni házastársát. Nem elegendő pusztán az a tény, hogy a végintézkedést az örökhagyó nem vonta vissza, hanem egyéb körülményeknek (nyilatkozat, intézkedés) is lenniük kell, amelyek a fentieket bizonyítják." Ha nincs érvényes végrendelet, vagy a volt feleség a fentiek szerint nem örökölhet, akkor a törvényes rend szerint ön mint egyedüli leszármazó örököl mindent. Az általam ismert körülmények alapján a volt feleség tehát nem örökölhet. Ha netán mégis, ön akkor is igényt tarthat kötelesrészre, aminek mértéke az örökség fele. Ebben az esetben azt is aprólékosan meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen mi is az, ami a hagyatékhoz tartozik. Mert például lehet, hogy egy autó az édesapja nevén volt, de ténylegesen annak csak a fele volt az övé, hiszen az az élettársi vagyonközösségükhöz tartozott, így arra édesanyja is részben igényt tarthat. Szegedi olvasónk december 24-én készített néhány fotót Hattyastelepen, a Rendező téren. Mint írta: Szegeden december 21-én mínusz 15 fok és 10 centiméteres hó volt. December 24-én viszont már plusz 16 fokot mutatott a hőmérő, és tavaszias idő köszöntött ránk - ahogyan a képen is látható. FOTÓ: KORMÁNYOS KÁROLY MEGJÖTTÜNK SZEGED SZABÓ-CZIBOLYA MÁTÉ Qecember 23., 16 óra 33 perc, 3480 g. Sz.: Veres Éva és Szabó-Czibolya Ferenc (Kiskundorozsma). JUHÁSZ VIKI December 23., 8 óra 35 perc, 3130 g. Sz.: Berényi Anita és Juhász Zsolt (Kiskunhalas). MÉSZÁROS NÓRA December 24., 8 óra 45 perc, 3920 g. Sz.: Kovács Krisztina és Mészáros Zoltán (Sándorfalva). VASS GÁBOR NORBERT December 25., 22 óra 25 perc, 3680 g. Sz.: Bogár Szilvia Erika és Vass Norbert (Szeged). TÓTH GABRIELLA December 25., 22 óra 5 perc, 3090 g. Sz.: Simonyik Ágnes és Tóth Péter (Szatymaz). SZÉCSI DÁNIEL December 25., 23 óra 5 perc, 2550 g. Sz.: Kovács Éva és Szécsi Dávid (Szeged). MOLNÁR LINETT December 26., 2 óra, 2680 g. Sz.: Kotogán Erika és Molnár Gergely (Domaszék). KÓNYA LUCA December 26., 5 óra, 3580 g. Sz.: Bogdány Orsolya és Kónya Csaba (Szeged). GYÉMÁNT VIOLA December 26., 14 óra 45 perc, 3450 g. Sz.: Gyuris Adrienn és Gyémánt Tibor (Szeged). SASI FLÓRA December 26., 18 óra 55 perc, 3570 g. Sz.: Pokriva Eszter és dr. Sasi Viktor (Szeged). SZŰCS SZABOLCS December 26., 22 óra 45, 3420 g. Sz.: Ábrahám Piroska és Szűcs Zsolt (Szeged). SZALAI VIVIEN December 27., 4 óra, 2750 g. Sz.: Hevesi Dóra Éva és Szalai Szabolcs (Szeged). DARABOS ALBERT December 27., 11 óra 25 perc, 4070 g. Sz.: Majoros Anikó és Darabos Gábor (Kistelek). NAGY GÁBOR BENCE December 27., 13 óra 29 perc, 3930 g. Sz.: Mészáros Ibolya és Nagy Gábor (Üllés) DARU ZSOMBOR MÁTYÁS December 28., 0 óra 0 perc, 3780 g. Sz.: Péterffy Andrea és Daru Krisztián (Szeged). NÓGRÁDI LILLA December 28., 0 óra 35 perc, 3450 g. Sz.: Dudás Ágnes és Nógrádi Tibor (Zsombó). DOKTOR IZABELLA ANNA December 28., 6 óra 25 perc, 4350 g. Sz.: Vass Nikolett és Doktor Attila (Szeged). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SIRKÓ LÉNA December 23., 22 óra 57 perc, 3330 g. Sz.: Varró Krisztina és Sírkő Zoltán (Vásárhely). TATÁR VIRÁG ÁGNES December 27., 5 óra 40 perc, 4000 g. Sz.: Miklós Ágnes és Tatár Zsolt (Vásárhely) MAKÓ BAKAI BENETT BALÁZS December 25., 10 óra 42 perc, 3550 g. Sz.: Kaposvári Mária és Bakai Mihály (Apátfalva). PAP AMIRA December 25., 16 óra 7 perc, 2800 g. Sz.: Csirik Nikoletta és Pap Zoltán (Makó) KURUSA JÁZMIN December 28., 4 óra 55 perc, 3100 g. Sz.: Flaman Gyöngyi és Kurusa Tibor (Maroslele). SZENTES PUSZTAI PANKA December 26., 7 óra 28 perc, 3140 g. Sz.: Dobi Judit és Pusztai István (Csongrád). DÓCZA MILÁN ISTVÁN December 25., 1 óra 15 perc, 3270 g. Sz.: Ácsai Edina és Dócza István (Tótkomlós). GRATULÁLUNK! Kurca-part MMRW' Szentesen, a Kurca-parton is megmutatta néhány napra magát a tél karácsony előtt. A városlakók által olyan nagyon kedvelt Kurca a hólepel alatt is gyönyörű. FOTÓ: MACZELKA LÁSZLÓNÉ POSTABONTAS A rendszerváltás keserű leve Mivel már elég sok időt töltöttem a marxista baloldalon, ezért az évfordulók, a megemlékezések és ünnepségek kavalkádjában óvatosságra kérem a tisztább látást kereső olvasót. Miért is? Szegeden, a megyében, de országosan is a hivatalosan beismert munkanélküliség húsz éve nem volt ilyen magas, a fiatalok tízezreinek az élete már nehezen kiheverhető kudarccal kezdődik. Társadalmunk egy része mint elkerülhetetlen sorscsapást veszi tudomásul, hogy az utóbbi húsz évben egy kisvárosnyi ember - közel húszezer - megfagyott, fűtetlen házában kihűlt; illetve hogy hazánkban több mint ötszázezer gyerek éhezik vagy alultáplált. A politika és a „kultúra" szemétpiacán folyik az emberi agyak leépítése, már lassan nem jut pénz semmire, szerencsés esetben csak a csekkek befizetésére. Friss hír, hogy az utóbbi öt évben a gyermekek több mint a negyede házasságon kívül születik, illetve hogy újabb kétszáz vállalkozó kedvű, korábbi sorsukban többségükben munkanélkülivé vált magyar katona megy Afganisztánba. A sor hosszú és szinte befejezhetetlen. Beszélgetések vagy éppen élesebb polémiák kapcsán mindig igyekszem cáfolni azt a téves vélekedést, hogy mi sorscsapásként az okozatok országa vagyunk. Csak egy példa: fiatal, már végzett diplomások állnak sorban a multiknál egy árufeltöltői állás reményében. A fásult panaszokat hallgatva úgy vélem, legtöbbször nem kerül szóba, hogy ennek mi az oka. Ez azok felelőssége, akik a magyar gazdaságot Gorbacsov, Soros György és Mark Palmer, a rendszerváltáskori amerikai nagykövet legjobb magyar tanítványaiként gyakorlatilag tönkretették. A karácsonyi és szilveszteri fények és a néhány napos jótékonykodás után nem felejthetjük, hogy ma már a tét az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok éppen-éppen életben tartása, nem pedig a fejlesztés. Más szóval a piacgazdasági rendszer „ciklikusan hozza formáját", s az elszegényedett milliók mellett az eredeti tőkefelhalmozás gáncs nélküli ügyes lovagjai váltak korunk hőseivé. Ne engedjük, hogy megint a dolgozóval fizettessék meg a válság árát! Kényszerítsük rá a kormányt, majd az új parlamentet, hogy a profitból és az ország kenyeréből nagyobb szeletet kapjunk. Ez mai korunk osztályharca a békés belenyugvás helyett családunk, népünk jövőjéért. Nagyvári László, Szeged Embertelenségből jeles Szeretnék önökkel megosztani egy történetet, ami velem és kis családommal esett meg. December 19-én, szombaton szerettünk volna autóbusszal Mindszentről Szegvárra utazni. Gyakran megtesszük ezt a távolságot biciklivel és busszal egyaránt, most nem így történt. Akkor este esett le az első nagyobb mennyiségű hó. Nem is vártunk csodát a közlekedéstől, de ami történt, arra nem számítottunk. A II. számú vízmű megállóba mentünk a 18.38-as buszhoz. 18.20-kor már ott voltunk. Egy fiatal pár még az előző járatot várta (17.48), amely vagy kimaradt, vagy nem jött ki a Dózsatelepre. 19 órakor úgy gondoltuk férjemmel és két kislányunkkal, elindulunk a központ felé, hátha nem tudnak kikanyarodni ide a buszok az útviszonyok miatt. Egy utcahosszra voltunk a megállótól, amikor mégis jött a járat. Intettünk a sofőrnek, de nem állt meg. Visszafordultunk a megálló felé, futólépésben a két gyerekkel, hátizsákokkal, csomagokkal a szakadó hóesésben, csúszós úton. Alig 20 méterre tehettünk a busztól, amikor a sofőr kirakta az irányjelzőt, elindult, kikerült bennünket. Lehetetlen, hogy nem látott minket, hiszen kétszer is kikerült! Való igaz, hogy váró busz nincsen, csak buszt váró utas. Nem is szólnék semmit, ha nem lett volna velünk a két kislány, mert mi felnőttek sok mindent kibírunk, de ha mi elnézzük a 30 perces késést a járatnak, akkor elvártuk volna, hogy ne induljon el az orrunk előtt. Ez már az embertelenség netovábbja. A sofőr még a fejét is elfordította... Arra nem volt időnk, hogy hazamenjünk megmelegedni, de a következő járatig még volt időnk bőven. Az is némi késéssel érkezett. Este 9 órakor érkeztünk meg férjem szüleihez, akik alig 10 kilométerre laknak tőlünk. Nagyon nagy tisztelet a rendes, emberséges sofőröknek (szerencsére ők vannak többségben), de az ilyen szívtelen, érzéketlen kollégáikat el kellene távolítani a buszok volánja mögül. Úgy érzem, nem én vagyok az egyetlen ember, akit egy ilyen eset felháborít! Gémes Zsoltné KÖSZÖNET ADOMÁNYOKAT GYŰJTÖTTEK A Szegedi LEO Klub jelezte: tartósélelmiszer-gyűjtő akciót szerveztek a szegedi általános és középiskolák körében, a felajánlásokat a Fészek Nagycsaládosok Szegedi Egyesülete kapta. Ezúton köszönik az aktív részvételt és a sok összegyűjtött adományt az alábbi intézmények tanulóinak, szüleiknek és a tanároknak: Fekete István Altalános Iskola, Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Csonka jános Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola. Remélik, hogy még számos további, hasonlóan sikeres együttműködésről számolhatnak be a jövőben! BECSÜLETES MEGTALÁLÓ Balázs Zita köszöni a becsületes megtalálónak és a Tisza Volánnak a segítségét, hogy Nagy Bettina iratait viszszajuttatta. Jó munkát és sikeres szép új évet kívánnak nekik.