Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-29 / 303. szám

8 TIZBOL NEGY-KILENC PACIENS AD HALAPENZT: ORVOSNAK 30, NOVERNEK 7 EZER FORINT „JAR" A beteg nem korrumpál Tavaly 56 milliárd forint hálapénzt fizettünk. Tízből négy beteg ad pénzt, ajándékot háziorvosának, míg a kórházba kerülők 80-90 százaléka tesz hasonlóan. A páciensek szerint ez nem korrupció. A háziorvosok, illetve a rezidensek szegedi képviselője egyaránt megalázónak tartja a paraszolvenciát, inkább a béreket emelné. a pótlék is kevés. Ez az oka annak, hogy az amúgy is alulfinanszírozott egészségügy egyes területein maradt a szoCSONGRAD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „A három műszakban dolgozó nővérek bére még a kezdő szakmunkásokénál is alacsonyabb." Hajnal Ferenc elnökhelyettes Többször is cél volt, de egyszer sem sikerült megszüntetni a paraszolvenciát. A KSH szerint 13, a Tárki szerint 81, a Patika Egészségpénztár szerint pedig 74 milliárd forint hálapénzt fizettünk tavaly. - A napi 10-12 órát dolgozó, havonta 4-6 alkalommal ügyelő szakorvosok közalkalmazotti Fizetést kapnak, a három műszakban dolgozó nővérek bére még a kezdő szakmunkásokénál is alacsonyabb, s akkor még nem szóltunk az ennél is kisebb fizetésért dolgozó műtősökről, beteghordókról. Nincs 13. havi juttatás, kás: hálájukat anyagilag is kifejezik a betegek. A fiatalok azonban már nem a baksis légkörében szocializálódnak magyarázza Hajnal Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnökhelyettese, a Családorvosi Intézet és Rendelő tanszékvezető egyetemi tanára. - A háziorvoslást kezdőknek azt tanácsoljuk, hogy praxisuk fölépítésekor ne számítsanak a hálapénzre. Egyébként is az a tapasztalat, hogy a közvélekedéssel szemben - a kisebb, tanyás településeken is kevesebbszer hívják házhoz a doktort, mint 20-30 éve. Túlzónak tartom a közvélemény-kutatási adatokat. A megkérdezettek jelentős része úgy gondolja, hogy a hálapénz hatására jobb szolgáltatást kap - állapítja meg a Patika Egészségpénztár felmérése. E páciensek 80-90 százaléka számára természetes, hogy kórházba kerülve pénzzel teli borítékot dug a fehérköpenyesek zsebébe. A Tárki által megkérdezettek 40 százaléka szerint a paraszolvencia nem korrupció. - A fiatal orvosok nem kalkulálhatnak a hálapénzzel mint rendszeres jövedelemmel, amelynek elfogadása megalázó is számukra. A magasabb bérek és jobb munkakörülmények reményében sokan gondolkoznak külföldi munkavállaláson - véli a szegedi Volford Gábor. A Magyar Rezidens Szövetség országos alelnöke elmondta: egy kezdő orvos bruttó fizetése vidéken 129 ezer 500 forint, ami Budapesten valamivel magasabb lehet. - A múlt rendszer beidegződése, elsősorban az idősebb páciensek hiszik, hogy csak akkor kapnak megfelelő ellátást, ha adnak „valamit" az orvosnak, Minek nevezzelek? A makóiak szerint több variáció is elképzelhető. ARCHÍV FOTÓ: TÉSIK ATTILA Névváltozatok a Maros-hidra Kevés olyan, országos forgalomban jegyzett híd maradt Magyarországon, amelyiknek még nincs neve - a makói az egyik. A Maros-híd viselhetné Csanád vezér, Hajnal Antal vagy Zielinsky Szilárd nevét. vük. Ilyen az 1974-ben átadott makói, amelyet egyszerűen Maros-hídként emlegetnek. - Az utóbbi években valóCSONGRÁD MEGYE SZABÓ IMRE Természetes, hogy ha új híd épül, igyekeznek neki nevet is találni. A napokban adtuk hírül, hogy Murányi László csongrádi önkormányzati képviselő javasolta, hogy az új Tisza-híd Gyevi híd legyen, hiszen a honfoglalás korában így hívták az érintett területet. A még csak a tervezőasztalon létező magyarcsanádi hídnak is van már neve. Farkas Jánosné polgármester elmondta: a vármegyét alapító püspökről, Szent Gellértről neveznék el az új hidat. Ugyanakkor vannak olyan hidak a megyében, amelyeknek a mai napig nincs neCsanád vezér. Hajnal Antal. Zielinsky Szilárd A józsef Attila Múzeum igazgatója, Halmágyi Pál szerint ha elneveznék a Maros-hidat, viselhetné például Csanád vezér nevét. Egykor a vármegyét is Csanádnak hívták, amelynek Makó volt a székhelye - érvel a direktor. Medgyesi Pál, a megyei mérnökkamara alapító és tiszteletbeli elnöke, a helyi Víziközmű Kft. vezérigazgatója ezzel szemben úgy gondolja, jó ötlet volna Hajnal Antal makói mérnökről elnevezni a hidat, aki a fiumei kikötő tervezőjeként és építőjeként vált ismertté, vagy az első magyar mérnökdoktorról, Zielinsky Szilárdról - a híd pilléreiben ugyanis még vannak olyan elemek, amelyeket ő tervezett. ságos névadási láz tombolt Magyarországon. Ma már ritka az országos útvonalon álló névtelen híd - mondta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban működő földrajzinév-bizottság vezetője, Duttkó Béla. Ez az a különböző minisztériumok képviselőiből, nyelvészekből és más szakemberekből álló testület, amely végső döntést hoz a különböző névadási elképzelésekről. - Hogyan lehet elnevezni egy hidat? Ha országos közúthálózathoz tartozó hídról van szó, először a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot kell megkeresni az ötlettel, kisebbek esetén közvetlenül a bizottsághoz is lehet fordulni - mondta Duttkó Béla. Megtudtuk: a grémium - amely negyedévente ülésezik - a beérkező kérelmekről dönt. Alkalmanként alig tucatnyi földrajzinév-javaslat fut be hozzájuk. nővérnek. A gyógyításra felesküdöttek számára megalázó helyzetek is adódnak. Az egészségügyiek is számon tartják, hogy „hálapénzes" szakma például a sebész, a nőgyógyász, míg az altatóorvos vagy épp egy rezidens nem számíthat ilyen fizetéskiegészítésre. A rezidensek szervezete úgy szüntetné meg e megalázó „juttatást", hogy javítaná az egészségügyben a munkakörülményeket és a béreket. Egy év: 56 milliárd forint Különböző felmérések eredményét átlagolva a múlt évben körülbelül 56 milliárd forintot osztottak szét a hálás betegek az egészségügyben dolgozóknak. Átlagosan az orvosnak 30 ezer, a nővérkének 7000, a beteghordónak 3000 forintot tesz a borítékba a gyógyulásban reménykedő. A Patika Egészségpénztár felmérése szerint a megkérdezettek 72 százaléka adott már hálapénzt, akadt, aki félmillió forintot fizetett. MAKÓ KORMOS TAMÁS A felgyújtott vásárhelyi, Szent László utcai házhoz két haláleset is kapcsolódik. FOTÓ: TÉSIK ATTILA 3 gyilkosságban 4 halott az idei mérleg Jól megfér a bolt a shoppal Törvény írja elő, hogy magyar nyelven is ki kell Imi a cégtáblákra, mit is kínálnak pontosan az üzletben. Vagyis kint lehet a hangzatos second hand, de annak is szerepelnie kell, hogy használtruha-bolt. Amíg 2008-ban hat gyilkosságban tizenketten, idén három gyilkosságban négyen vesztették életüket Csongrád megyében. Az egyik tettes magával is végzett - felakasztotta magát. CSONGRÁD MEGYE KISS GÁBOR GERGŐ Csongrád megyében az első gyilkosságot idén az év elején, január 24-én követték el Szeged-Baktóban. A 40 éves Ba99 A gyilkosság után az asszony magcTfnent át az élettársa néhány házzal arrébb lakó anyjához a hírrel, hogy a férfi mozdulatlanul fekszik házuk padlóján. A kilencvenes években a sok shop és butique feliratot látva az ember azt sem tudta, Magyarországon jár-e. A sorra nyíló üzletek tulajdonosai ugyanis szívesebben adtak idegen nyelvű - elsősorban angol - nevet boltjaiknak. Ezért született meg az a törvény, amely szerint 2003-tól magyarul is fel kell tüntetni a cégtáblákon, pontosan mit is kínálnak az adott üzletben. Napjainkban azonban enyhült a szigor. Október elsejétől ugyanis egy-egy új üzlet megnyitása már nem engedély-, hanem csak bejelentésköteles. Az üzletnyitásban sok minden benne van, így a cégtábla is, amit kihelyeznek. Ehhez már nem kell hatósági engedély. - Még nem érkezett hozzánk egyetlenegy olyan panasz vagy észrevétel sem, amely a városban lévő cégtáblák nyelvezetét kifogásolta volna - tudtuk meg Ortutay Miklós makói aljegyzőtől. A Maros-parti településen sétálva elsősorban magyar nyelvű feliratokat találni az üzletek homlokzatán. Néhol olvashatunk idegen nyelvűt is, például pub vagy shop, de rögtön ott van mellette magyar megfelelője is. Az teljesen más lapra tartozik, hogy a román határ közelsége miatt románul is kiírják, mit forgalmaznak, de ez nem a cégtáblán szerepel. csa Józseffel élettársa végzett. A 35 esztendős asszony egy közös italozás, majd szóváltás után döfte szíven a férfit. A gyilkosság után az asszony maga ment át az élettársa néhány házzal arrébb lakó anyjához a hírrel, hogy a férfi mozdulatlanul fekszik házuk padlóján. A kiérkező rendőrök kérdésére a gyilkosságot nem ismerte el. A megyében történt következő gyilkosság majdnem tíz hónappal később, november 10-én történt Hódmezővásárhelyen. Azt már soha nem tudjuk meg, hogy a 76 éves férfi valóban meg akarta-e ölni feleségét, vagy csak öngyilkos akart lenni, amikor felgyújtotta házukat, majd felakasztotta magát a Szent László utcában. A 75 esztendős asszony felébredt a füstre, és még ő ment vissza a házba, hátha meg tudja menteni férje életét. A nőt súlyos égési sérülésekkel, mentőhelikopterrel szállították Budapestre, ahol belehalt sérüléseibe. Az év legkegyetlenebb gyilkossága néhány napja, december 18-án történt - szintén Hódmezővásárhelyen. Egy fiatal, 19 éves tótkomlósi nő volt az áldozat, akit egy 26 éves helybeli férfi ölt meg a Koszta József utcában. A lány egy üzleti ügy miatt kereste meg a férfit, összeveszhettek, ezután a férfi végzett a nővel. A holttestet a rendőrök a lakáshoz tartozó földszinti lomkamráknál fedezték fel. Hogy a férfi mivel ölt, és mi volt az indítéka, arról a rendőrök a mai napig nem akarnak nyilatkozni. Bácsban 16, Győrben 4 erőszakos halál Csongráddal szomszédos Bács-Kiskun megyében történt a legtöbb gyilkosság Magyarországon 2009-ben. Tizenhárom esetben 16-an haltak meg. Mind közül a tompái hármas gyilkosság - tavaly Makón két hármas gyilkosság is történt - volt a legvéresebb, ahol egy lovastanya egyik alkalmazottja szó szerint hatálra verte a tanya tulajdonosát, annak feleségét és egyik lányukat. Az ország egyik legnyugodtabb megyéjének tartott Győr-Moson-Sopronban is ugyanannyi gyilkosságot követtek el, mint Csongrádban. Négy ember halt erőszakos halált. Még nincs 2 hete annak a gyilkosságnak, amelynek áldozatát egy társasház lomtárában találták meg. FOTÓ: TÉSIK ATTILA