Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-28 / 302. szám

2009. DECEMBER 28., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR IDŐUTAZÁS A 2010-BEN 100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1989 (80. RÉSZ) Szegedi sajtó új szerepben Húsz hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának nyolcvanadik állomása: 1989. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „Fölrúgva a hagyományos rendet beloptuk ide, a hagyományos belpolitikai témák hagyományos helyére az oktatást" - írjuk január 16-án. DIÁKVEZÉR. „Az elmúlt őszön" Szegedről indult diáktüntetések hatásainak föltérképezésére vállalkozunk. Az egykolumnás összeállítás szerzői Dlusztus Imre, Farkas Csaba, Nagy László, Sulyok Erzsébet - megszólaltatják „A diákveKronológia: 1989 Február 11.: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága jóváhagyja a többpárti politikai rendszerbe történő „fokozatos és folyamatos" átmenetet. Március 22.: Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása. Április 22.: Feloszlik a KISZ. Június 16.: A kivégzett Nagy Imre, Maiéter Pál és Gimes Miklós ünnepélyes újratemetése. Július 6.: Meghal Kádár János. Szeptember 10.: Magyarország megnyitja nyugati határait. Október 23.: Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot. November 21.: Németh Miklós a Parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról. November 26.: Négyigenes népszavazás Magyarországon. zér" Pikó Andrást, aki „egy megfontolt értelmiségi a századvégről". Lengyel Zsoltot, a „Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesét", aki szerint „Az informális párbeszéd légköre" jellemző, mert „keletkezett egy sereg fórum, ahol mindenki elmondhatta gondját-baját", de „forradalmi szempontból alig következett be változás". TISZATÁJ - TISZTA TÁJ? „Helyi dolgaink még mindig nem a helyi lapokban kapnak nyilvánosságot" - írja Anderle Ádám január 16-i vitaindító cikkében, melynek bevezetőjében emlékeztetünk: „Irodalmon kívüli szempontból, azaz adminisztratív döntést követően távolították el a Tiszatáj éléről 1986-ban Vörös Lászlót, Annus Józsefet és Olasz Sándort". „Az első szegedi botrányok közé sorolják" sokan a Tiszatáj-ügyet állapítja meg Raffay Ernő, aki „Látkép, politikai háttérrel" című írásában, január 23-án kijelenti: „a 80-as évek közepétől (...) a nemzet eszmélni kezdett: ebben (...) volt nagy szerepe a régi Tiszatájnak". Ezekben az összefüggésekben: „a Tiszatáj-ügy nem volt más, mint egy vesztét érző vezető réteg erőszakos, vagdalkozó akciója". „Hatályon kívül helyezi az 1986. július 4-i és augusztus 29-i, a Tiszatájra vonatkozó határozatokat" és pártfegyelmit - tudósítunk a február 17-i címlapon az „MSZMP megyei végrehajtó bizottságának üléséről", zárjuk le a Tiszatáj tiszta táj vitát. PÁRTTITKÁR A PÜSPÖKNÉL. „Első titkár a püspöknél" kezdődik a február 17-i címlapon - szokatlan módon - az interjú, amelyben Őrfi Ferenc adja vissza a sajtótájékoztatón elhangzottakat, ugyanis „páratlan találkozóra került sor tegnap Szegeden, az Aradi vértanúk tere 2. szám alatt. A püspöki palotába érkező vendég Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, míg a házigazda Gyulay Endre, a SzeNyers Rezső, az MSZP elnöke és Pozsgay Imre, a párt köztársaságielnök-jelöltje fényképezkedik. Szegeden fesztivállal kezdik a kampányt. FOTÓK: ENYEDL ZOLTÁN ged-Csanádi Egyházmegye püspöke volt". Cáfolják, de a politikai változás egyértelmű jele: „Apró Antal Csongrád megye 1. számú választókerületének lemondott mandátumáról". „Mi foglalkoztatja a 33 éve zászlót alista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége", azaz MSZISZSZ. TERÍTÉKEN A DÉLMAGYAR. „Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal között folytatott tárgyalások tegnapi fordulóArcéi Annus József (1940-2005). „December 20-án szőregi földbe temették Annus József hamvait. Először került író a szőregi temetőbe - kezdi a Szőregélő 2006. januári számában nekrológját Péter László. Az irodalomtörténész megemlékezik Annus Józsefről, aki „1940. május 6-án Nispöklelén, a mai Maroslelén született földműves családban. 1959-ben a szegedi tanítóképzőben szerzett oklevelet, s ősztől Királyhegyesen kezdte pályáját." 1968-ban feleségével Szegedre került. Annus József a Csongrád Megyei Hírlap, 1970-ben pedig a nagy múltú szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj segédszerkesztője, 1971-ben olvasószerkesztője, 1972-ben főszerkesztő-helyettese. A Délmagyarországban is jelentek meg írásai - például 1974. november 19-én Bolyai Szegeden? címmel. „Tanítóból úgy lett újságíró, hogy elbeszéléseket kezdett írni a megyei lapba meg a Tiszatájba." Péter László azt is megemlíti, hogy Annust „1986-ban a Kádár-rendszer irodalompolitikájának botrányaként az akkori szerkesztőséggel együtt" „leváltották, a szegedi múzeumba száműzték. A rendszerváltoztatásig. Rehabilitálása után lett főszerkesztő, 1990 és 1998 közt országgyűlési képviselő, 1996 és 2000 közt a Szabad Föld főszerkesztője." bontott, egységesnek deklarált magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait?" - kérdezi a KISZ szegedi küldöttértekezletéről március 20-án tudósító Czakó János. A „a KISZ utódszervezetének új nevére is döntés született (...): Magyar Szociján" a SZEKA bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggeszti a tárgyalásokat, mivel úgy látja, hogy a másik tárgyalófél a politikai küzdelemben továbbra sem hajlandó biztosítani az esélyegyenlőséget" - tudósítunk július 26-án. Kimondatik: „az MSZMP városi bizottsága a jövőben sem kívánja saját lapját átszervezni, politikailag megosztani, és lemondani azokról az előnyökről, amelyeket politikai mozgások eredményeként szerzett". A szerkesztőség álláspontját a július 27-i „Két tűz között" című belső vezércikkben Szávay István főszerkesztő-helyettes összegzi. „Döntés a Délmagyarország státusáról" - tudósítunk szeptember 19-én az MSZMP városi bizottsága üléséről. „A pártbizottság igényli és a maga részéről biztosítja, hogy a lap önálló szellemi műhelyként dolgozzon. Tiszteletben tartja a főszerkesztő személyi felelősségét". „A hagyományos két helyi napilap további sorsát saját szellemi erejükre és egy vállalkozói szemléletű lapkiadó piaci helytállására kell bízni". A lapfej alatt és az impresszumban szeptember 19-én - a korábbi „a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi lapja" megjelölés helyett - az olvasható: „Délmagyarország politikai napilap". A változást egy nappal később a szerkesztőség köszöni és köszönti a vezércikkben, amelynek címe: „Kinyíló kapuk". Újra megnyílik a szegedi zsinagóga A szegedi zsinagóga felújításáról július 14-én Nyilas Péter ad címlapos pillanatfelvételt. „A zsidó időszámítás 5749. évében véget ért a munka 10 éves szakasza, elkészültek a rekonstrukció nagy részével. A tető bádogtornyai, növénymintákat idéző díszítései, csipkéi, a csatornák vízköpői - amelyeket újra el kellett készíteni - mestermunkára vallanak. Ismét a helyén van a világot szimbolizáló kupola üvegburkolata, amely a csillagos eget arany és kék színben mutatja, középen a Dávid-csillaggal. Az oldalfalak ablakait is kivilágították, így újra a maguk teljességében ragyognak a zsidó liturgiái év üvegre festett eseményei." Piros betűs március SZEGED. „Piros betűs március. 1848 forradalmaira emlékezett az ország" - kezdődik március 16-án, csütörtökön a háromkolumnás tudósítás. A szegedi ünnepségek dióhéjban: „két nagyobb ünnepségsorozatot tartottak a 141 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve. A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága, Szeged megyei Város tanácsa, az MSZMP és a KISZ Szeged Városi Bizottsága központi ünnepségét délelőtt 10 órától rendezte a Klauzál téren, ahol beszédet mondott Grassely Gyula akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. (...) Az új politikai szerveződések közül a szegedi Galiba Kör, a Körgát.Klub, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda és Polgári Párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetei ünnepi megemlékezésüket délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Múzeumnál kezdték. Ezt követően végigvonulva a belváros egy részén" - látható Enyedi Zoltán felvételén - „a Dugonics térre mentek, majd ünnepségük a Klauzál téren fejeződött be". NAPI HÍREK JÉGKORONGBAJNOKSÁG. „14 évet kellett várni arra, hogy Szegeden ismét bajnoki jégkorongmérkőzést játsszanak. Bemutatkozott az 0B ll-ben szereplő szegedi együttes" (január 10., kedd). ROBBANTÁSSAL FENYEGET. „Robbantással fenyegetőző telefonálót fogtak el a rendőrök előző délután." Szaporodnak az ilyen esetek: „A Marx téri autóbusz-pályaudvar kétszer, a Tömegcikk-készítő Ipari Szövetkezet, a Csomiterv, a Sajtóház, a gedói Iskola, a Tisza Gyöngye étterem, a makói autóscsárda és az ottani ABC egy-egy alkalommal lett 'bombariadó' miatt szóbeszéd tárgya" (február 22., szerda). „Németh János felrobbantással fenyegette a Nívó Faipari Szövetkezetet. A Városi Bíróság gyorsított eljárással tárgyalta a 47 éves" szegedi férfi ügyét. „Három hónapra ítélték" (február 24., péntek). CELLADAM. „A Celladam-cseppet januártól felvették a gyógyszerhatású termékek listájára." Péter Szilveszter Csongrád megyei főgyógyszerész elmondja: „hamarosan kapható lesz a Celladam-csepp", a „legrettenetesebb kór ellenszere" (március 17., péntek). GLATZ KLEBELSBERGNÉL. „Glatz Ferenc művelődési miniszter (...) a József Attila Tudományegyetemen tett rövid látogatása után a Horthyrendszer egyik igen pozitív személyisége, kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kúnó síremléke előtt tisztelgett a dómban, majd Gyulay Endre megyés püspökkel folytatott eszmecserét" (július 6., csütörtök). BÁLINT SÁNDOR-SZOBOR. „Tegnap felavatták Bálint Sándor szegedi néprajztudós portrészobrát az alsóvárosi Mátyás téren. Csonka István tanácselnök mondott ünnepi beszédet, és llia Mihály irodalomtörténész emlékezett" a legszögedibb szögedire (augusztus 2., szerda). EVEZŐS VB. „Ezt is megértük! Világbajnokság házigazdája lehet Szeged. Az ifjúsági evezősök randevúznak ma délelőttől vasárnap délutánig a Gróf Széchenyi István Evezőspályán. (...) Az V. ifjúsági vb-n 29 nemzet 610 versenyzője várja a rajtot. A férfiaknál 116, a nőknél 64 hajóegység indul 14 versenyszámban" (augusztus 3., csütörtök). EGYETEM A RÁKÓCZI TÉREN. „A Rákóczi téri volt pártszékház" „a várhatóan egy év alatt lezajló átalakítási folyamat végén" az egyetemé lesz. Bodnár László, a JATE rektorhelyettese elmondja: „most végre az ország második legnagyobb tudományegyeteme is kap fejlesztési lehetőséget" (szeptember 2., szombat). ERDÉLY-KÖRÖK TANÁCSKOZÁSA. „Szombaton és vasárnap tartották Szegeden, a JATE Bölcsészettudományi Karán az Erdély-körök első országos tanácskozását" (szeptember 4., hétfő). ovábbi FOTÓK és információk a neten! www.delmagyar.hu