Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-23 / 300. szám

8 Egyre népszerűbb az éttermi karácsony Frank Sándor és Gyuris László vajszívű kritikusoknak bizonyultak. Még a leggyengébb minőségű, Budapesten készült bejglit sem értékelték közepesnél rosszabbra. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Versenyben a mákos bejglik Boltokban és cukrászdákban kapható mákos bejglik osztá­lyozására kértük Frank Sándort és Gyuris Lászlót. A bírák egyik édességnek sem adtak köze­pesnél rosszabb osztályzatot. SZEGED KISS GÁBOR GERGŐ Mákosbejgli-kóstoló és -osztá­lyozó tesztre invitáltuk tegnap délelőtt Frank Sándor mester­szakácsot és Gyuris László cukrászt a Roosevelt téri ha­lászcsárdába. Négy különbö­ző üzletben - a Sparban, a Coopban, a Z. Nagy cukrász­dában és az A Cappellában ­vásárolt édességet kóstoltat­tunk meg velük úgy, hogy csak a végén árultuk el a bejg­lik származási helyét. Elsőként a Diófa mögötti Sparban vásárolt „tüskéshá­tút" tettük az ítészek elé. ••••••••••••• A budapesti székhelyű cég terméke nem aratott osztatlan sikert. - Kicsit alacsony, sá­padt, elkapkodták a tojássár­gája felvitelét - mondta két harapás között Frank Sándor. A halászcsárda vezetője ettől függetlenül első látásra egyik bejgliben sem talált kivetniva­lót. - A belső rész sületlen, a tészta kicsit fojtós, a mák sem tobzódik benne - ütött meg kritikusabb hangot Gyuris László. Az A Cappella vezetője szerint egy valamirevaló bejg­lit 700 forint alatt nem lehet kapni, de a kóstolás után a tüskéshátú névre keresztelt rúdért nem adott volna többet 600 forintnál. Egy egytől ötig terjedő skálán a fővárosi cég termékét mindketten 3-asra értékelték. - Ennél sokkal rosszabb bejgliket is ettünk már életünkben - mondta Frank Sándor. ••••••••• is Jobban szerepelt második versenyzőnk, a szegedi Baker pékség mákos rúdja, amelyet a Szent István téri Coop Áru­házban vettünk. A bírák megállapították, hogy az elő­zőnél ugyan kevesebb benne a töltelék, viszont sokkal jobb a tésztája. - Pedig az „Ennél sokkal rosszabb bejgliket is ettünk már életünkben." Frank Sándor mesterszakács utóbbit nehezebb eltalálni. Kár, hogy nem vajat, hanem margarint használtak hozzá, így egy kicsit fűrészes az ál­laga - mondta az A Cappella vezetője, aki Frank Sándorral egyetértve 3,5 pontot adott az 539 forintért árusított bejglinek. Hn^Pl nma ' ÍMttÉÉÜKi - Első harapásra egész kellemes, nem száraz - di­csérte Frank Sándor a Z. Nagy cukrászda bejglijét. Gyuris László is a töltelék fi­nomságát hangsúlyozta, de egyéb pozitívumot nem tu­dott elmondani az 1000 forin­tért kapható sütiről, amelyet szerinte szintén nem vajjal készítettek. A Z. Nagy bejglit összességében 4-esre osztá­lyozták. Az utolsó mákos rúd­dal a hóhért akasztottuk, ugyanis az A Cappella cuk­rászda bejglijét tettük a cuk­rászda vezetője elé. - Már az elején sejtettem, hogy mi készíthettük, de nem voltam benne 100 százalékig biztos - mondta Gyuris Lász­ló. Frank Sándor még a lelep­lezés előtt adott 5-öst a süte­ményre, amit omlósnak, gyü­mölcsösnek, és kellően fűsze­rezettnek minősített. Karácsonykor sem kell lemon­dani a környezettudatos életvi­telről. Egyre népszerűbbek a textilből készült szatyrok és zacskók, amelyek drágábbak ugyan, mint a csomagolópapír, viszont jó esetben elég egyszer megvenni ezeket. SZEGED BERECZKY DIÁNA Évente 100 ezer tonna karácso­nyi csomagolópapír fogy Euró­pában, ami csaknem 600 ezer fa kivágását jelenti. Ebből pon­tosan 1,2 milliárd négyzetméter papír készül, amiből két és fél­szer be lehetne borítani a fővá­rost. Ha minden emberre csak tízdekányi papírt veszünk, ak­kor az 10 millióval beszorozva ezer tonna hulladékot jelent Magyarországon. Ezt a pocsé­kolást unta meg Gubacsi Enikő is. A kétgyermekes anyuka minden évben elszoruló szívvel gyűjtötte össze a széttépett, összegyűrt ünnepi sallangot. Egyre többen töltik a kará­csonyt étteremben - mondja az egyik szegedi vendéglő üzlet­vezetője. Egy szentesi csárda tulajdonosa szerint viszont a karácsony családi ünnep, ilyen­kor nem is nyitnak ki. Vásárhe­lyen úgy gondolják: azok men­nek étterembe, akik unják a ha­gyományos ünnepi fogásokat. CSONGRÁD MEGYE TÖRÖK ANITA Telt házra ugyan nem számít karácsonykor, de azokra a vendégekre igen, akik unják már a hagyományos ünnepi ételeket, vagy nem akarnak főzőcskézni - mondta lapunk­nak Kovács Mónika, a vásár­helyi Anno vendéglő üzletve­zetője. Az étterem nemcsak 25-én és 26-án lesz nyitva, ha­nem még 24-én is. - Külön karácsonyi me­nünk nincs, de 100 liter ha­lászlét főzünk. Már most 4-5 család jelezte, hogy 24-én az étteremben szeretné elfo­gyasztani - magyarázta az üz­letvezető. A vendéglőben már ünnepi hangulat uralkodik. Az üzletvezető szerint fontos a családias, meghitt fogadtatás, mind a vendégeknek, mind pedig a dolgozóknak. 24-én egyébként Mónika és az étte­- Idén eldöntöttem, hogy in­kább zsákokat varratok. Talál­tam is egy nagyon szép textil anyagot, amely önmagában is hangulatos, egy varrónő pedig esztétikusan elkészített egy jó pár évre valót. A gyerekeket is a kör­nyezetvédelem felé terelgetjük. Mindig remek móka, amikor a műanyag palackokat a megfelelő gyűjtőedényekbe dobhatják. Az egyik szegedi belvárosi műhelyben is javában varrják a karácsonyi megrendelése­ket. Wágner Anikó, az üzlet tu­lajdonosa szerint egyre töb­ben keresik fel őket, hogy kézi szőttesből vagy pamutból szatyrot, zsákot vagy éppen apró tarisznyát készíttesse­nek, amely az ünnep után is praktikusan használható. remvezető vállalta a kiszolgá­lást azért, hogy kollégáik a szeretteikkel tölthessék a na­pot. Karácsonyi ajándékként pedig 11 munkatársa halászlét és az étlapon szereplő fogások valamelyikét viheti haza. Az elmúlt években egyre na­gyobb divat lett étterembe menni karácsonykor - osztotta meg tapasztalatait Mák Tibor, a szegedi Port Royal étterem üz­letvezetője. Az asztalfoglalások alapján például 25-én telt há­zuk lesz. Csütörtökön viszont nem nyitnak ki, a dolgozók is a családjukkal tölthetik a napot. Nincs karácsonyi menüjük, ha­lászlét főznek a személyzetnek és a törzsvendégeknek. Halászlé, különféle haléte­lek, töltött ká­poszta, liba­comb egyéb­ként is megta­lálható a sze­gedi Vendéglő a Régi Hídhoz fogásai között, ahol évek óta 24-én és 26-án várják a vendégeket. Tapaszta­lataik szerint 25-én törzsvendé­geik többsége elutazik. Kará­csony másnapján viszont már fogyóban vannak az otthoni ételek, így inkább beülnek étte­rembe - mondja Kovács Zsolt, a vendéglő tulajdonosa. A karácsony családi ünnep ­mondja Szerdahelyi Mátyás, a szentesi Nádas csárda tulajdo­nosa, így 23-án bezárják az étter­met. Előrendelésre viszont készí­tenek halászlét. A csárda csak az ünnep után, 27-én nyit ki újra. - A vásárlók azért szeretik ezt a megoldást, mert saját vagy éppen az ajándékozott ízlésének megfelelő csomago­lást kapnak, ami ráadásul környezetbarát. Már Mikulás­kor is készítettünk varrott csizmákat, most viszont a névre szóló, arany fémszállal hímzett, vászonból, karton­ból, lenből és pamutból ké­szült zsák a népszerű. Nem reprezentatív felméré­sünk szerint egy ív papír a boltokban min­tától függően minden évben 300-800 fo­rintba kerül. A legkisebb varratott zsák ára ezer forint, mérettel arányosan nő, de ezt elég csak egyszer meg­venni. Aki úgy dönt, hogy aján­dékát idén környezetbarát cso­magolásba rejti, gondolkodhat még fém- és fadoboz vásárlásán, vagy felhasználhatja a gyerekek ünnepről készült rajzait is. Wágner Anikó üzletében a névre szóló, arany fémszállal hímzett, vászonból, kartonból, lenből és pamutból készült zsák a legkeresettebb. FOTÓ: FRANK YVETTE Karácsonyra 100 liter halászlé fő a vásárhelyi Annóban. FOTÓ: TÉSIK ATTILA PAPÍR HELYETT TEXTILZSÁK - KÖRNYEZETBARÁT ÉS TARTÓS Zöldcsomagolás a fa alatt ff Fontos a családias, meghitt fogadtatás, mind a vendégeknek, mind pedig a dolgozóknak. ff Ha minden emberre csak tízdekányí papírt veszünk, akkor az 10 millióval beszorozva 1000 tonna hulladékot jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents