Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-18 / 296. szám

8 PVovábbi FOTÓK lés információk a neten! www.delmngynr.hu IDOUTAZAS A 2010-BEN 100 EVES DELMAGYARORSZAGGAL: 1988 (79. RESZ) Mondjon le a tanács vébé!" Huszonegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hetvenkilencedik állomása: 1988. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „Suttog a város" - jellemzi később korszakos riportkötetének címében Halász Miklós Szeged közhangulatát. „Szeptember 15-én a szegedi tanácsülésen dr. Tóth Károly, a 35-ös választókerület tanácstagja felszólította Papp Gyula tanácselnököt, a testület előtt tisztázza azokat a mendemondákat, amelyek a tulajdonszerzéseivel kapcsolatosak" - emlékeztet Halász október 17-én az egy hónappal korábban történtekre. BIZALMI VÁLSÁG. „A tanácsülés után riport jelent meg Papp Gyula telektulajdonáról, amit követett több bejelentés, miszerint a megyei főügyészség és megyei tanács vizsgálatot indít a telekszerzés körülméKronológia: 1988 Április 3.: A Romániában élő kisebbségek kiadványaiból „száműzik" az anyanyelvi helységneveket. Június 29.: Németh Károly után Straub F. Brúnó az elnöki tanács elnöke. Szeptember 3.: A Magyar Demokrata Fórum Lakitelken 400 alapító részvételével párttá alakul. November 13.: Megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége. November 18.: A KISZ országos értekezlete elhatározza, az MSZMP ifjúsági szervezeteként, de közvetlen pártirányítás nélkül kívánnak működni. November 24.: Grósz Károly után Németh Miklós a miniszterelnök. November 29.: Szegeden az MSZMP-tagok kezdeményezik a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását. NAPI HÍREK TEREFERE. „A közönség nyomásának engedtek, amikor a keddi Közéleti terefere számára megnyitották az ifjúsági ház legnagyobb termét. így vagy ötszázan vehettek részt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tájékoztatóján" (február 4., csütörtök). OLIMPIKONOK. „A XXIV. nyá rí olimpiai játékokon Szöulban öt Csongrád megyei versenyző, valamint Guba Ferenc professzor személyében sportdiplomata vett részt. Őket köszöntötték Szegeden, a megyei tanács székházában" (október 15., szombat). FALUGYŰLÉS. „Algyő peremkerületben tanácskozásra hívták a lakókat, hogy tájékoztatást kapjanak a 'falu' fejlesztésének lehetőségeiről. Furcsa volt, hogy mindössze 13-an vettek részt, noha egész Algyő attól hangos, hogy 'ellopták a befizetett településfejlesztési hozzájárulást, hogy 'mikor fognak már hozzá az életveszélyessé minősített kultúrotthon felújításához, vagy egy új megépítéséhez' (...)" (december 23., péntek). Első írásos feljegyzésének 850. évfordulóját ünnepelte Tápé. „Emlékezett is Tápé: főt hajtottak a második világháborúban elesettek szomorú névsorát megörökítő márványtábla előtt. Nyitottak emlékkiállítást és honismereti kiállítást. Irodalmi és folklórestet tartottak a templomban, és megtartották a hagyományos búcsút vasárnap, ahol volt vigasság, szórakozás - kicsinek és nagynak, idősnek és fiatalnak egyaránt" - népviseletben is, tátható a korabeli képeslapon -, írjuk október 3-án. Nemzeti ereklyénk a Szent Jobb MTV-ELNÖK. „Munkalátogatást tett tegnap Szegeden Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke.Kora délután az MTV Szegedi Körzeti Stúdióban Regős Sándor stúdióvezetővel tanácskozott" (március 9., szerda). IRÁNY BÉCS! „A leggyakoribb úti cél azok számára, akik valutakeretüket tartós fogyasztási cikkek vásárlására kívánják elkölteni, Bécs. (...) Videomagnó, számítógép, nyugati márkájú színes televízió" (április 11., hétfő). HEGEDŰS. „Miniszterelnök száműzött - szociológus, Ezzel a címmel rendeznek beszélgetést Hegedűs Andrással ma este a jogi egyetem" (május 17., kedd). SCHWARZKOPF. „Világosszőke, viola, ezüst, vörös, arany? A Schwarzkopf nyugatnémet cég tegnapi szegedi bemutatóján (a Tisza Szállóban) semmiképpen se lehetett eldönteni, melyik a szebb" (június 10., péntek). INZULTÁLTA A RENDŐRT. Egy házaspár „augusztus 9-én éjszaka a szegedi Szőke Tisza hajó bárjában szórakozott. A hajnali órákban odaérkező rendőrök a férfit igazoltatni akarták, de ő ezt megtagadta, és minden indok nélkül szidalmazta, sértegette őket. Később rájuk támadt, miközben az asszony is rángatta az intézkedő rendőröket. A Szegedi Városi Bíróság J. Imrét egy évi szabadságvesztésre ítélte, és mellékbüntetésként 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. F. Ágnes büntetése 4 hónap felfüggesztett szabadságvesztés" (augusztus 18., csütörtök). ÚJ GIMNÁZIUM. „Szegeden, a József Attila sugárúton új, két tannyelvű (magyar és angol) gimnáziumot vettek birtokba tegnap délután a tantestület tagjai és diákjai" (szeptember 1., csütörtök). Önmagát ünnepli a 850 éves Tápé SZEGED. „Nemzeti ereklyénk, a Szent Jobb ma, szombaton és, vasárnap látható városunkban" - írja szeptember 24-én Csonkaréti Károly. „Magyarország állami és egyházi vezetői közös megegyezéssel az 1988-as esztendőt az országszervező első magyar király halálának 950. évfordulója emlékére és tiszteletére 'Szent István évnek' nyilvánították. E jubileum egyik kimagasló eseménye a király jobb kézfejének, vagyis a Szent Jobbnak körülhordozása az országban, és bemutatása minden székesegyházban, valamint a pannonhalmi bazilikában." Az ereklye ünnepélyes fogadása a szegedi dómban. FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN nyeiről. (...) A bizalmi válságot tetézte, hogy a tanácselnök általános helyettese, Csonka István is vizsgálatot kért maga ellen különböző kérdések tisztázására, amelyek függetlenek Papp telekügyétől." Halász Miklós „a szegedi tanács elmúlt negyven évének példa nélküli helyzetében" kereste fel dr. Tóth Károlyt, aki alkotmányjogász, s kijelenti: „Javasolni fogom, hogy a végrehajtó bizottság testületileg, a vb-titkárt is beleértve, mondjon le. (...) Nem fejeket követelek, hanem törvényes, tiszta közéletet szeretnék". ELSŐ KÉZBŐL. Hallgattassék meg a másik fél is: Papp Gyula tanácselnök a Magyar Rádió Kossuth adójáflak Első kézből című műsorában Forró Tamás és Havas Henrik mikrofonja előtt - vallott először nyilvánosan az „ügyeiről". Az interjút másnap, október 18-án közöljük. Papp szerint „a megújuláshoz program kell", de Szegeden „a megújulást nem programokkal, hanem személycserékkel gondolták megoldani". .jösszeférhetetlen-e Papp Gyula tanácselnök tanácstagi funkciójával (...) telektulajdona megszerzésének körülményei"? - vizsgálódik mindenki. Pálfy Katalin december 3-i tudósításából kiderül: „az összeférhetetlenséget nem szavazta meg a tanács. A figyelmeztetésnek nincs munkajogi következménye", de „Szeged - tanácselnök nélkül" éli napjait. Kedélynyugtatóként rögzíti december 16-i tudósításában V. Fekete Sándor: „A szegedi tanács tárgyalta: A lakásgazdálkodás kérdései. Elidegenítési tilalom a belvárosban" tehát a testület dolgozik. ŐRSÉGVÁLTÁSOK. A szakszervezeti küldöttértekezletről Bodzsár Erzsébet tudósít október 24-én: „Felnőttként, elfogulatlanul döntött, viselkedett az a megyei szakszervezeti küldöttértekezlet, amely szombaton majd kilenc órán át tanácskozott a megyei művelődési központban. (...) Hál' istennek, nem uralkodtak el a leíró, a szakszervezeti zsargont szajkózó vélemények." Kettős jelöléssel indul a reformköröktől ihletett megyei pártértekezlet: első titkárnak Szabó Sándor és Vastagh Pál közül választhatnak a küldöttek, az utóbbi mellett voksolnak. Előtte azonban meghallgatják Grósz Károly beszédét is - tudósítunk december 12-én öt újságoldalon. Azt is eláruljuk: fölolvasta „a Fidesz regionális szervezetének szegedi képviselői", 93 személy által aláírt levelet, amelynek lényege: „a politikai ellenzéket következetesen ellenségnek nevezi, anélkül azonban, hogy magát ezt az ellenséget megnevezné", „nélkülöz minden realitást az osztályharc kategóriájának képtelen felemlegetése", végül: „tiltakozunk a politikai kisebbségek rágalmazása, az ellenük irányuló hangulatkeltés és nyílt fenyegetés ellen..." Grósz be> széde végén azt kéri a küldöttektől: „környezetükben segítsenek abban, hogy a párttagság önbizalma megerősödjön, és a Magyar Szocialista Munkáspárt újra erőre kapjon"! „Járatlan utakon a KISZ" állítja Mag Edit a szegedi küldöttértekezletről. „Néha rossz volt nézni, mint szenvednek az ifjak az általuk választott munkaformától. Mentségükre legyen mondva, a mozgalomban idáig nem járhatták ki a demokratizmus iskoláját, de legyünk őszinték, a fölnőtt generációk sem adtak nekik követendő mintát ez ügyben..." FORR AZ EGYETEM. „Zsíros ke nyér és önrendelkezés" című dolgozatában Dlusztus Imre összegzi november 25-én „az egyetemisták és főiskolások pénzt, autonómiát és tanszabadságot követelő demonstrációja" lényegét. A „szegedi bölcsészhallgatók két hónapja arra hívták föl a figyelmet, hogy nagyobb költségvetési tőkére, szabad tanár- és diákválasztásra, valamint önrendelkező intézményekre van szükség ahhoz, hogy hazánkban a felsőoktatás fölemelkedjen. Ennek megfelelően, az országossá terebélyesedő mozgalom szegedi központjában, s azon belül a felemelkedést szolgáló lift ajtaján is - a nagy nemzeti vitára utaló transzparens hirdette: Az anarchia nem az egyetemeken van." Arcél: Sz. Simon István (1932-2003). Simon Istvánként született Csanyteleken; gimnáziumba a csongrádi Batsányiba és a vásárhelyi Bethlenbe járt, majd tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem bölcsészeként folytatta. Friss diplomásként 1956-ban került a Délmagyarország szerkesztőségébe. Lapunk olvasói Sz. Simon Istvánként ismerték és kedvelték. 1968-tól főszerkesztő-helyettes, 1982-től 1990-ig, nyugdíjazásáig főszerkesztőként határozta meg Szeged és a régió patinás újságjának arculatát. Újságírói és szerkesztői értékeit könyvszerzőként is föl-fölcsillantotta: megírta a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szegedi ipari vásár és az 1979. évi árvíz krónikáját, Kalászszedés ólomszérűn címmel a 80 éves Délmagyarország történetét. Halálhírére egykori helyettese, Szávay István 2003. december 12-én írt nekrológot: „Egy mára sok szempontból korszerűtlennek tekintett szerkesztőgeneráció meghatározó személyisége volt. Literátus újságírónak vallotta magát, aki nagyon tudott írni, és nagyon sokat tudott a szakmáról. (...) Mellette és általa megélhettük, hogy demokratának érezzük magunkat, legalábbis abban a bibói értelemben, hogy nekünk, munkatársainak sosem kellett félnünk egy félelmektől terhes világban." Grósz Károly a fideszesek levelét is idézte a megyei pártértekezleten. Igyekszik jó képet vágni a változásokhoz. FOTÓK: ENYEDI ZOLTÁN