Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-17 / 295. szám

8 Kisebb áramütés érte a Dél-Alföldet Eddig csaknem 14 ezer cég ellen indult felszámolás idén derül ki az Opten céginformációs szolgáltató közleményéből. A Dél-Alföldön az országos átlaghoz képest kevesebb cég került eddig bajba. DÉL-ALFÖLD MUNKATÁRSUNKTÓL November végéig összesen közel 14 ezer cég ellen indult felszámolás, miközben több mint 12 ezer cég bezárásáról maguk a tulajdonosok döntöttek. Havonta, így novemberben is, átlagosan 1300 cég ellen indítanak Fizetésképtelenségi eljárást. A válság előtti időkben havonta jellemzően 800-900 cég került bajba. „A növekedés üteme csökken, de ez nem ad okot az örömre, hiszen a válság előtti békeidőket 30-40 százalékkal meghaladó havi adatok azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások bajban vannak" mondja Csorbái Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Idén az első 11 hónapban mintegy 12 ezer cég végelszámolása kezdődött el, míg tavaly ugyanebben az időszakban csak 9000-é, a növekedés üteme 39 százalékos. „A végelszámolások mintegy 20-25 százaléka idővel felszámolásba fordul, mégsem gondoljuk, hogy kizárólag fizetésképtelen cégek jutnak erre a sorsra. Inkább arról van szó, hogy amikor a tevékenység már nem rentábilis, a tulajdonosok nem erőltetik tovább" véli Csorbái Hajnalka. A dél-alföldi régió cégeit az országos átlagnál kevésbé rázta meg a válság. Az első 11 hónapban a három megyében 1253 céggel szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, ez csak 17 százalékkal több, mint tavaly, holott országos szinten 30 százalékot mértek. Nem ilyen rózsás a helyzet a végelszámolásokat tekintve. A régióban összesen 1163 cég tulajdonosai döntöttek idén vállalkozásuk bezárásáról, vagyis 36,5 százalékkal többen jutottak erre az elhatározásra, mint egy évvel korábban. Országosan ennél csak kicsit magasabb, 40 százalékos a növekedés üteme. Amiben a Dél-Alföld kitűnik a régiók sorából, az a nagyfokú óvatosság. A régió 3 megyéjében idén 8,5 százalékkal kevesebb új céget jegyeztek be a cégbíróságok, mint egy évvel korábban. Országos szinten a csökkenés 5 százalék körüli. Az Opten igazgatója szerint a nemfizetés államilag támogatott népbetegség Magyarországon. „Ha lenne oltás erre is, azt kötelezővé kellene tenni a vállalkozók körében. Az állam is folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek megkönynyítik az adósságszédelgők dolgát" - állítja. Az olcsóbb és gyorsabb cégalapítás, a tulajdonosok lakcímének titkosítása mind abba az irányba mutat, hogy egyre könnyebben lehet majd újabb és újabb cégeket fizetés nélkül hátrahagyni. AZ ÉV KISVÁLLALKOZÁSA KATEGÓRIÁBAN PRESZTÍZS DÍJAS SZÉNÁSI RÓBERT Ma is kisiparosnak tartja magát A Délmagyarország és a Szegedi Tudományegyetem Gazdasági Presztízs Díját 8 kategóriában osztottuk ki idén Csongrád megye vállalkozásai és üzletemberei között. Az elkövetkező hetekben sorra bemutatjuk a díjazottakat. Elsőként Szénási Róbert karosszériajavító mestert, aki idén Az év kisvállalkozása kategóriában Presztízs díjat kapott. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Nemcsak Szegeden, hanem az egész országban jól ismerik Szénási Róbert karosszériajavító és -fényező mester nevét. A 40 éve a szakmában dolgozó vállalkozó ugyanis az országos kamarai mestervizsga-bizottság elnöke, sőt: a mestervizsga-bizottságok elnökeinek is a szakmai vezetője. Az országban egyedüliként vette át Az évtized karosszériajavítója szakmai kitüntetést 1990 és 2000 között végzett színvonalas munkájáért, a kamarától pedig megkapta a Csongrád Megye Gazdaságáért díjat is. Amikor a Presztízs-gálán meghatódva átvette a díjat, azt mondta, a legtehetségesebb autóversenyző se lehetne nyertes, ha nem állna mögötte egy csapat: a családja, a munkatársai, a kollégái, a barátai. Egy héttel az eseményt követően ehhez hozzátette, azért örült az elismerésnek, mert egy kisvállalkozó munkája nem olyan látványos, mint a Szénási Róbert Kóti Zoltántól, lapunk kiadóigazgatójától vette át az elismerést. FOTÓ: KARNOK CSABA Díjak, díjazottak. A Pályázati Különdíjat az Aquaplus Kútfúró, Kútjavító és Vízépítő Kft., az Arany Levél Díjat a Makó-Térségi Víziközmű Kft., az Üzleti Innovációs Díjat a Hedz Magyarország Kft., az E-díjat az iKron-lnca-Monguz Kft. nyerte el. Az év kisvállalkozása Szénási Róbert egyéni vállalkozó, Az év középvállalkozása az Exicom Rendszerház Kft, Az év vállalkozása a Csomiép Kft. Az év üzletembere díjat Holman Endre és Holman jános, a Generál Média Kft. ügyvezető igazgatói vehették át. nagyvállalatoké, az ő kitüntetésük az emberek, az emberi kapcsolatok megbecsülését is jelenti. Különben ma is inkább kisiparosnak, mint vállalkozónak mondja magát: szerinte magasabb a kisiparosság társadalmi presztízse. Fia viszi majd tovább a Szénási Műhelyt, aki már most a helyettese, és aki a családi tradíciókat is ápolni fogja. Az 56 éves Szénási Róbertnek ugyanis anyai nagyapja az a siketnéma Koós József, aki járműgyártó és -javító mester volt az 50-es évektől. Amikor a minisztériumi autók összetörtek, őt vitték Szegedről Budapestre, hogy megjavítsa az étékes járműveket. ő készítette el Magyarországon az első alumínium motorcsónakot és rajzolta meg a farmotoros Ikarust.' Az autó iránti vonzalmat és a szakma szeretetét neki köszönheti Szénási Róbert: 1972-ben Tápén önálló kisiparosként meg is nyitotta első műhelyét. Ma Petőfitelepen 3 alkalmazottal és 3-4 szakmunkástanulóval javítja a törött autókat. ODA-VISSZA IGAZOLNAK A FOGYASZTOK Csönget az ügynök, és olcsóbb gázt ígér Váltogathatnák az emberek a gázszolgáltatójukat, ha olcsóbb tarifát szeretnének. Noha a művelet egyszerű, mégsem oiyan gyakori az át- és visszalépés, mint a mobiltelefonozás világában. Számlázási gondok, gyanakvás kíséri a folyamatot. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Ha gázszolgáltatót váltunk, biztos, hogy nem egy másik vezetéken jön a gáz? - hitetlenkedik a laikus, és háromszor is meggondolja, menjen-e vagy maradjon. Holott győzködik rendesen: üzletkötők csengetnek be, hogy az olcsóbb gázszolgáltatót ajánlják. Elmondják, nem kell új vezetéket lefektetni, csak anynyi történik, hogy a formanyomtatvány beadásától számított 2. hónap első napjától már más olvassa le a gázórát. Egyik újszentiváni olvasónk, aki név és cím a szerkesztőségben megjelöléssel mesélte el történetét, azt mondta: félt a szolgáltatóváltástól, amikor megtetszett neki az EMFESZ, az Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlata, a mindenkori gázárnál 8 százalékkal alacsonyabb tarifa. De volt is egy kis problémája: hosszú ideig nem kapta meg azt a pénzt, amivel tartozott neki túlfizetése miatt a szolgáltató, és azt hitte, azért, mert „betart" neki a cég. Bartók Ferenc csongrádi olvasónk hasonló problémát jelzett levelében, s mivel neki mintegy 20 ezer forinttal tartozott az Égáz-Dégáz, felháborodását meg kívánta osztani velünk. Kiderült, megbecsülték a fogyasztását, így keletkezett az a nagyobb összeg, amelyet először ki kellett fizetnie, hogy majd legvégül visszakaphassa. Az Égáz-Dégáz Zrt. munkatársa a problémával kapcsolatban a következő választ adta: „A szabadpiaci kilépés esetén Cirkusz. A Tigáz minden olyan ügyfeléhez, aki jelezte átlépési szándékát, lejárató levelet juttatott el nemrégiben - olvashattuk a Napi Gazdaságban. Az EMFESZ tulajdonosváltásával kapcsolatosan a sajtóban megjelentekre utalva azt jelezték, hogy vizsgálódnak a cég ellen, illetve kétségbe vonták, hogy a kft. rendelkezik azokkal a gázforrásokkal, amelyek lehetővé teszik a 8 százalékos árkedvezményt. Az indokokat felhasználva a Tigáz visszalépésre buzdította korábbi ügyfeleit. a jogszabályoknak megfelelően, a kilépés dátumára előlegszámlát állítottunk ki. Volt ügyfelünk a kilépés napján diktálta be a mérőállását, és ekkor keletkezett a túlfizetésről a számla, a becsült és a diktált óraállás különbözeteként. A visszajáró összeget ilyenkor automatikusan visszautaljuk a megadott bankszámlára." A szolgáltatót váltó ügyfelek számáról nem kaptunk pontos adatokat az Égáz-Dégáz Zrt.-től. „Az utóbbi hónapban növekedett azon ügyfelek száma, akik újra hatóságilag ellenőrzött keretek között, a tradicionális szolgáltatótól szeretnének gázt vételezni. Emelkedett azok száÁremelés Januártól 5,6 százalékkal emelkedhet a gáz lakossági ára 2009 októberéhez képest. Ennek megfelelően számításunk szerint a 20 köbméter/óránál kisebb mérőjű fogyasztók tarifája áfával 122 forintra jön ki. ma is, akik leállítják a kilépési folyamatot" - írták a válaszban. - Az Égáz-Dégázzal korrekt a kapcsolatunk, mert jól állnak hozzá a fogyasztóváltáshoz dicsérte a konkurenciát Gallyas Igor, az EMFESZ kommunikációs tanácsadója. Arról a kérdésről azonban, hogy Csongrád megyéből hány ügyfél ment át hozzájuk, vagy hagyta ott őket, nem tudott nyilatkozni. A Magyarországon forgalmazott földgázmennyiségből 20 százalékkal részesednek - mondta. Nem irigyelni, követni kell a mintafalvakat A pénzbeli támogatások mellett az Európai Unió meghatározó fejlesztési módszere a példaértékű kezdeményezések, jó gyakorlatok megismertetése és elterjesztése. Erről szólt a nemrégiben a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán megrendezett, Csak együtt sikerülhet! című tanácskozás, ahol hazai ötletek megvalósítói ajánlották az általuk már megválaszolt kihívásokkal küzdők figyelmébe működő s átültethető megoldásaikat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását is hatékonyabbá teheti, ha a kedvezményezettek jó példákat látnak maguk előtt, és képesek tanulni egymástól. Ugyanis rengeteg olyan „mintafalu" van, amelytől kistelepülések százai vehetnék át például az oktatás, a munkahelyteremtés, az energiagazdálkodás terén szerzett tapasztalatokat. Miután az ágazatokon átívelő vidékfejlesztés kulcsterületei közé tartozik a megfelelő képzettség megszerzése, a foglalkoztatási helyzet javítása, a társadalmi befogadás magasabb szintre emelése és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása egyaránt, ezúttal két olyan települést mutatunk be, ahol ezekkel mind szembe kellett nézni. Mintaértékű az igrici közösségi kertészet, amelynek példája bizonyította: megfelelő ösztönzéssel és alkalmas szervezeti megoldással hamar eredmenyre ve zetnek az in tegráció érde kében kidől gozott foglalkoztatási programok. Támrendszeres uborka termesztése folyik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban, ami 22 családnak nyújt megélhetési lehetőséget. A roma lakosság magas aránya, a leghátrányosabb helyzetű besorolás nem tenné egyedivé a települést, az viszont már igen, hogy foglalkoztatási projektjüknek köszönhetően a résztvevők többletjövedelemhez jutnak, élethelyzetük stabilizálódott, küátásaik javultak - egyszóval integrációjuk jó úton halad. Hosszas előkészítő munka során térképezték fel a helyi viszonyokat és az érintettek elképzeléseit, amelyek egyeztetésé után alakult ki a koncepció: uborka termesztésébe vágnak bele, méghozzá szövetkezeti formában. Az igriciek jó gyakorlatát másutt is hasznosítanák. Elsőként Csengerben honosítanák meg, ahol már a kezdetekkor bekapcsolódik a folyamatba egy közösségfejlesztő szakember, hogy mihamarabb megmutatkozzon az eredmény. Öt helyi romát kértek fel mentornak, akik korábban már foglalkoztak uborkatermeléssel. A tervek szerint mindegyikük legalább egy olyan családot is bevon a projektbe, amelynek tagjai nagyon régóta munkanélküliek, UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 a cél ugyanis az, hogy a legnehezebb helyzetűeket is bekapcsolják a helyi gazdaság rendszerébe. Jó okkal bízhatnak a pozitív kifejletben, hiszen az igrici példa hasonló körülmények között bizonyított. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.