Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-12 / 291. szám

A látogatórekordot Van Gogh tartja. A legnagyobb értékű műkincsegyüttes a Szépművészeti Múzeum kiállításának több mint 130 itáliai reneszánsz festménye, amit valaha Magyarországon bemutattak. A világ 50 vezető múzeumától kölcsönkért 80 „nagyágyút" több mint 50 hazai remekművel egészítették ki. A tárlatot összesen 200 milliárd forintra biztosították. Az összeállítást október végi megnyitása óta 70 ezren látták, és a becslések szerint február 14-ig legalább 200 ezren nézik meg. Ezzel a tárlat belépne a szépművészeti 103 éves történetének rekorderei közé: a 2006-os Van Gogh-kiállítást 480 ezren, a 2003-as Monet-t 250 ezren, a szintén 2006-os El Greco-Velasquez-Goya-kiállítást 210 ezren látták. BER 12., SZOMBAT Legtöbbet a hermelines Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel. Tiziano A kesztyűs férfi című képe. A VALAHA BEMUTATOTT LEGÉRTÉKESEBB MŰKINCSEK A világ egyik leghíresebb és legdrágább festménye, Leonardo da Vinci hermelines hölgye is látható a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig című tárlatán, ami minden idők legértékesebb műkincsegyüttesének számít hazai kiállításokon. da Vinci Hölgy hermelinnel című festményének megszerzésére a legbüszkébb. Több kategorikus elutasítás után kölcsönözte a krakkói múzeum. Ez a világ egyik leghíresebb és legértékesebb műtárgya; csak a biztosítása háromszor annyiba került, mint a világon valaha eladott legdrágább festmény: 80 milliárd forint. A bájos mosolyú lány - aki egyébként a milánói Sforza herceg 16 éves szeretője - 8 éve „utazott" először és utoljára, Olaszországba, és várhatóan megint nem adják kölcsön a következő 10 évben. Azzal győzték meg a szervezők a lengyel múzeumot, hogy idén emlékezünk a 70 éves jubileumára annak, hogy hazánk a II. világháború kitörésekor befogadott 100 ezer lengyel menekültet. Mégis a döntő érv az lehetett, hogy Franciaország 1963-ban a másik Leonardo-portré, a Mona Lisa kölcsönadásával köszönte meg az Egyesült Államoknak a háborús szerepvállalását. A hermelines hölgyre most speciális golyóálló üveg vigyáz amellett, hogy az összes képre mozgásérzékelőt szereltek. Vagyis ha bármelyik megmozdul, azonnal lezárnak a be- és kijárat tűz- és golyóálló üvegből készült elektromos kapui. Szenzáció, hogy „vendégszerepel" Raffaello életművének egyik csúcsa, a Kettős portré, amelyen a mester magát ábrázolta a kor költőfejedelmével, Aretinóval. Rendkívüli Tiziano A kesztyűs férfi és A keresztvivő Krisztus című képe is, amelyen a világ portréfestészetének legjobbja 80 évesen magát is megörökítette Cirénei Simon képében. A festmény II. Fülöp spanyol király, az akkori világ leghatalmasabb uralkodója magánkápolnájában függött, előtte imádkozott. Játékból a szervezők fejjel lefelé tették fel Arcimboldo A kertész című képét, ami így zöldségestálat mutat, ám tükör segítségével megpillantható a címadó figura. Tragikus a története Sebastiano del Piombo Fiatal férfiképmásának, melyet Raffaello műveként vett meg a szépművészeti legelső igazgatója, Pulszky Károly. Tévedésére hamar fény derült, és nagyon meghurcolták miatta, mondván, elfecsérelte az állam pénzét. Még parlamenti felszólalásokban is támadták a múzeumigazgatót, aki - részben a festmény miatt - végül lemondott, Ausztráliába emigrált, és öngyilkos lett. A portré ettől függetlenül remekmű, tavaly adta kölcsön először a szépművészeti egy Piombo-életműtárlatra, 10 milliárd forintra biztosították. Ellenkezőleg, pozitívan alakult az Angyali üdvözlet című táblakép sorsa, ami évtizedekig névtelenül kallódott a szegedi Móra-múzeum raktárában, és amelyről ősszel kiderült: annak a Giorgio Vasarinak az V. Pius pápai lakosztályába rendelt munkája, aki először írta le a reneszánsz fogalmát. KIÁLLÍTÁS DOMBAI TÜNDE A fővárosi Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig című kiállítása három év kemény szervezőmunkájának eredménye. Baán László fő igazgató Leonardo Dugovics Titusz nem létezett A NEMZETI LEGENDA ALAPJÁT KUTATTA A TÖRTÉNÉSZ Dugovics Titusz nem élt, így nem ránthatta magával a halálba Nándorfehérvárnál a zászlót kitűzni akaró törököt. Korábban is feltételezték, hogy nem igaz a legenda, de bizonyítani most sikerült Szőcs Tibor szegedi történésznek. TÖRTÉNELEM MUNKATÁRSUNKTÓL Lerántotta, mint Dugovics a törököt. Ezzel a közismert szállóigévé vált nemzeti hősmítosszal számolt le a legtekintélyesebb magyar hadtörténeti lapban a harmadéves szegedi doktori iskolás, Szőcs Szőcs Tibor. FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT Tibor. Nem a 26 éves kutató találta fel a kanálban a mélyedést, de ő nézett utána a történészek által húsz éve felvetett kérdésnek. - Egy, a várfokról magát a hősi halálba vető névtelen magyar katonáról említést tesznek a szemtanúk, de az eset nem ott történt és nem úgy. Bonfini, Mátyás király történetírója pár évtizeddel később foglalja öszsze a délvidéki váraknál vívott küzdelmeket. így utólag két csatánál is, a nándorfehérvári és az 1464-es jajcai ütközetnél is beleszövi a zászlókitűző törökkel birkózó és a halálba vivő hős vándormotívumát. Nem szokatlan a módszer, a középkori történetírók szerették a tényeket kis színesekkel fűszerezni - magyarázza a történész. Bonfinitől függetlenül egy másik szerző is megemlékezik a jajcai ostromnál egy törököt lerántó bátor vitézről. Ezért feltehetően Jajcánál valóban megtörtént az önfeláldozó tett, és Bonfini, amikor utóbb mindkét csatát leírja - feledékenységből vagy készakarva színezve -, a jelentősebb nándorfehérvári ostromhoz is viszszaviszi a hőst. A későbbi történetíróknak az ő műve az alap. Ehhez nyúlnak vissza azok a népszerűsítő kiadványok is, amelyek a szabadságharc előtti évtizedekben nemzeti hősöket emelnek piedesztálra. Kisfaludy Sándornál már nem is Hunyadi János a törökverő, hanem az ismeretlen hős menti meg az egész hazát a törököktől. Dugovics Titusznak legelőször Döbrentei Gábor kereszteli el a vitézt 1824-es cikkében, amikor Vas megyében járt, és az ott élő Dugovics Imre megkeresi egy oklevél és egy levél másolatával, hogy meggyőzze: az ő elődje a hős. Innentől gyanakvás nélkül átveszi a közvélemény. Dugovics Imre hazugságát, noha sem a hamisítvány, sem annak másolata nem maradt fenn, az az eredeti oklevél leplezte le, amelyet a hamisító alapul használt. Miért folyamodott egy nemes úr ilyen torzításhoz? Valószínűleg azért, mert évekkel azelőtt megalázó perben kellett igazolnia arisztokrata származását; azzal vágott vissza a kétkedőknek, hogy nemcsak nemes, hanem ilyen közismert magyar nemzeti hős az őse. Az is bizonyság a hamisításra, hogy a per miatt felforgatták a Dugovicsok családi levéltárát és nem került elő belőle Tituszra vonatkozó irat, csak jóval később. Miért éppen Titusz? Akkor sem volt gyakori névadáskor, de ókori hősöket idéz. Cseh vitéz. Amikor Johannisz Dubraviusz középkori cseh történetíró feldolgozta a cseh nép történetét, beleírta a nándorfehérvári ütközetet is, és - nyilván Bonfini alapján - beleteszi az ismeretlen hőst, de nála zokszó nélkül cseh hősként szerelt Szőcs Tibor bizonyította okiratok és történetírók leírását vizsgálva, hogy nagy valószínűséggel nemhogy Dugovics Titusz nem létezett egyáltalán, de feltehetően törököt magával rántó vitéz sem halt meg az 1456-os nándorfehérvári ütközetben. pel. Sőt, párbeszédet is költ hozzá: ugrás előtt a cseh katona megkérdezi Kapisztrán János ferences szerzetest, hogy ha öngyilkos lesz, akkor üdvözülhet-e. És csak miután az megnyugtatta, akkor ugrott le.