Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-28 / 279. szám

2009. NOVEMBER 28., SZOMBAT SZIESZTA SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA 11 ^ Érdemes felkeresni a Borowski család múzeumát *j Sromówban, ahol több mint 400 mozgatható fara­gott figura eleveníti fel a népi élet ünnepeit. Történelem és szórakozás Lengyelország szívében 99 Előkerülnek a közelmúlt rémségei: a családfő fa­ragványai a katyni mé­szárlásnak, a kegyetlen ki­hallgatások­nak is emlé­ket állítanak. Lengyelor­szág 16 vaj­daságból áll. Lódz (jelenté­se: csónak) vajdaság Kö­zép-Lengyel­országban fekszik, terü­lete 18 ezer négyzetkilo­méter, lakos­sága kb. 2.6 millió fő. Nagy része alföld és fennsík. Leg­nagyobb vá­rosa az azo­nos nevű Lódz több mint 700 ezer lakossal. Balti-tenger, Zakopane, Varsó, Krakkó - ezeket a vidékeket említi a magyarok legtöbbje Lengyelországgal kapcsolatban. Lódz vajdaság ismeretlen folt, pedig a szórakozni vágyók és a történelem iránt érdeklődők ugyanúgy megtalálják itt a kedvükre való időtöltést, mint a sport megszállottjai. UTAZÁS FARKAS JUDIT A vajdaság legnagyobb vá­rosát, Lódzot nevezik a di­vat, a szecesszió és a film fő­városának - a második vi­lágháború után kis híján csakugyan főváros lett belő­le a porig bombá­zott Varsó he­lyett. A helyi filmes főisko­lán tanult Andrzej Waj­da, a neves lengyel ren­dező. Máso­dik legna­gyobb vá­rosa, Piotr­ków Trybu­nalski szá­mos forga­tásnak ott­hont adott „korhű" fő­tere miatt. Itt készült a Hazudós Jakab cí­mű film is, Robin Williams főszereplésével. RIKSATAXIBA IS ÜLHETNEK A XIX-XX. század forduló­ján Lódz, Szeged testvérvá­rosa megkapta a „lengyel Manchester" jelzőt. Az ak­kori gyártulajdonosok sze­cessziós palotái, nyaralói ma is árulkodnak az egyko­ri textilipari központ gaz­dagságáról. A 4 kilométer hosszú, hangulatos bevá­sárlóutcán, a Piotrkowskán egymást érik az üzletek, ét­termek, pubok, galériák és kávézók. Lengyel-magyar olyannyira két jó barát, hogy az árak szinte meg­egyeznek a magyarországi­akkal, legyen szó étterem­ről, szállásról, szórakozás­ról, belépőkről. A megfáradt turista, mintha Ázsiában járnánk, riksataxiba is ülhet. Holly­woodi mintára neves len­gyel színészek, rendezők csillagai díszítik a járdát. Az úton Lódz lakóinak emlék­műve húzódik, negyven zlotyba került egy-egy dísz­burkolatdarab, amelyre rá­került a polgár neve. A Pi­otrkowskán csodálhatjuk meg a világ legnagyobb graffitijét is, a művészeti múzeumot viszont a Manu­faktúrában rendezték be, ami maga is a múlt egy da­rabja. A második leggazda­gabb textilgyáros, Izrael Poznanski egykori gyárát alakították át szórakoztató komplexummá 27 hektáron. A vörös téglás épületekben helyet kapott 300 üzlet, diszkó, négycsillagos szállo­da, divatbemutató központ, tekepálya, mászófal, há­romdimenziós mozi és a tex­tilgyárat bemutató múze­um. A Manufaktúrában ta­láljuk Lengyelország leg­hosszabb szökőkútját és leg­rövidebb villamosvonalát. BETONBUNKER, EMLÉKEK Lódzból kiindulva felfe­dezhetjük az egész vajda­ságot. A várostól északke­leti irányban érjük el Spa­lát, a cárok egykori kedvelt üdülőhelyét. Itt a város jel­képe, a bölény szobra mel­lett hagyományos tornácos fatemplomot is megtekint­hetünk - a lengyelek egyik jellegzetes itala mellesleg a bölényfüves Zubrowka vodka. Az erdő gyógyító mikroklímája miatt ide te­lepült a hivatalos olimpiai sportközpont, a Pilica fo­lyón élénk vízi sportélet zajlik. A folyó sokáig őrizte a második világháború em­lékeit, medréből egész harckocsik kerültek elő a katonák felszerelései, használati tárgyai mellett. Ezeket skanzenben gyűj­tötték össze, ahol újra fel­építették egy közeli, elnép­telenedett falu vasútállo­mását és malmát is. Ko­newkában mohos oldalú, 380 méter hosszú beton­bunker emlékeztet a hábo­rúra, amelyben a felszere­lést vagy a német vezérkart szállító vonatot is elrejt­hették. A rendszerváltásig katonai terület volt a kör­Lódz négy kilométeres főutcája. A SZERZŐ FELVÉTELEI ZARÁNDOKOK ÚTJA Aki a régmúltat keresi útja során, az sem fog csalódni. Gidle kolostorát - Lództól délre - ugyanúgy zarándo­kok járják, mint Cechosto­wát híres Fekete Madonná­jával, amelynek mása a sze­gedi alsóvárosi templom­ban található. Itt csodatévő Mária-szobrot őriznek. Tumban Lengyelország leg­jobb állapotú román kori bazilikája áll - a XII. száza­di templomot a legenda szerint maga az ördög húz­ta fel, mert elhitették vele: kocsma épül. A közeli Lecycza vára a XIV. század­ból származik. Lództól északkeletre, a korhűen berendezett, ba­rokk Nieborów-kastély köze­lően megfér itt egymással a vadregényes művárrom és a római vízvezeték. A romanti­kus hangulat ma is „műkö­dik": a parkban és a kastély­ban hétvégén egymást érik az esküvői fotózások. tek ki. Azt hinnénk, téli sportlehetőségekben nem bővelkedik a síkvidék, ám a lengyelek építettek maguk­nak saját hegyet. A Góra Kamiensk mindössze 196 méter magas, ám kevesebb külszíni fejtése holdbéli lát­ványt nyújt a hegyi kilátó­teraszról. Óriási munkagé­pek dolgoznak, a távolban füstöt okádó üzem alakítja árammá a szenet. Miután kimerül a bánya, a hegy Négy kultúra vidéke. Négy kultúra központja volt annak idején a régió: éltek itt a lengyelek mellett németek, zsidók, oroszok. A lódzi zsidó temetőt - Európa legnagyobbját - nem csak a növényi mintákkal díszített sírkövek időtlen szépségéért érdemes felkeresni. Megrázó élmény a holokauszt utáni zsidó pogromok áldozatainak emlékműve, négy 1946-ban meggyilkolt zsidó fiatal nyugszik a sírkő alatt. A temető mellett áll a Halál atagútjának nevezett emlékmű, a vagonok rekonstruált másaival, amelyekben a gettólakókat a haláltáborokba szállították. Varsó után itt volt a legnagyobb gettó az országban, a lakosság egyharmada, 200 ezer polgár az izraelita valláshoz tartozott. Piotrków Trybunalskiban a négy kultúra mellé becsatlakozott az örmény, és otthonra lelt ott az 1960-as években több mint hatvan magyar és román muzsikus cigány család. Mára asszimilálódtak, ám a hagyományaikat ápolják: nívós tánccsoportot is fenntartanak. A megfáradt turista, mintha Ázsiában járnánk, riksataxiba is ülhet. nyék, néhány éve múzeu­mot rendeztek be a bun­kerben második világhábo­rús fegyverekkel. lében Helena Radziwill her­cegnő építtetett Árkádia né­ven kertet 1778-ban. A ro­mantika divatjának megfele­Lowicz városka a ma is élő lengyel folklór székhe­lye. A színpompás, 20 kiló súlyú környékbeli népvise­letet a nők máig hordják ünnepnapokon. Lowicz központjában skanzen mu­tatja be a módosabb és sze­gényebb családok egykori életkörülményeit. Színes papírkivágásokkal díszített tisztaszobát itt is látha­tunk, de érdemes felkeresni a Borowski család múzeu­mát Sromówban, ahol több mint 400 mozgatható fara­gott figura eleveníti fel a népi élet ünnepeit. Előke­rülnek a közelmúlt rémsé­gei: a családfő faragványai a katyni mészárlásnak, a kegyetlen kihallgatásoknak is emléket állítanak. HOLDBÉLI LÁTVÁNY A vajdaság 16 százaléka ter­mészetvédelmi terület, és nem csak a vízisport jelen­tős: több mint 3 ezer kilo­méter kerékpárutat építet­mint tíz év leforgása alatt született a külszíni barna­szénfejtés mellékterméké­ből. Fákkal ültették be, a te­tejére szélmalmokat telepi­mellé hatalmas tó is kerül a rekultiváció keretében. Ha már erre járunk, az ország leggazdagabb falujába is bekukkanthatunk, ahol a Jlajday ^L^jawaaaáMeivse r Hollywoodi mintára neves lengyel színészek, rendezők csillagai díszítik a járdát. tettek, az oldalába sípálya épült felvonóval, nyaranta kalandpark üzemel a lábá­nál. Európa legkorszerűbb lakóknak nem kell fizetni­ük sem a villanyért, sem a vízért, amit a fejtésből szi­vattyúznak ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents