Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-04 / 258. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2009. NOVEMBER 4., SZERDA KRAJKÓ ZOLTÁN A MAKÓI HÁRMAS GYILKOSSÁGI ÜGYRŐL Nem tud védekezni a halott SZEGED KUNSTÁR CSABA A bíróság kegyeleti jogokat sértett, amikor a makói hármas gyilkosság ügyében az egyik áldozatot mondta ki bűnösnek - véli Krajkó Zoltán ügyvéd. Tavaly májusban egy makói házban brutálisan meggyilkolták Siha Norbertet, volt barátnőjét és a lány nagymamáját. A közelmúltban a bíróság - első fokon - kimondta: a két nőt Siha Norbert, a fiatalembert pedig P. József gyilkolta meg. OHB^agBaajB - Volt olyan vallomás, amelyben beismerte a gyilkosságokat. Volt olyan vallomása is, amelyben azt állította: a két nőt Siha ölte meg, majd a fiatalember könyörgött neki, hogy segítse át a halálba, ő ezt megtette. Az első vallomását - amelyben mindhárom gyilkosságot magára vállalta - videóra is rögzítette a rendőrség. Szerintem ezt komolyabban lehet venni, mint a többit. Ebben részletesen és logikusan elmondta, hogyan követte el a bűncselekményt. - Mi köze volt Siha Norberthez, annak volt barátnőjéhez és a lány nagymamájához? Hogyan keveredett az ügybe P. József? - Még mindig nem világos, hogy mi motiválhatta P. Józsefet a gyilkosságra. A nővérétől származó információk szerint Siha Norbert több millió forin- Az ön ügyfele a makói hármas gyilkosság egyik áldozata, Siha Norbert. Védett már halott embert a bíróságon? - Még nem. A vádirat kezdetben arról szólt, hogy mindhárom gyilkosságot P. József követte el, azonban Siha Norbert bízta meg őt volt barátnője meggyilkolásával. Végül az ítélet az lett, hogy a két nőt Siha Norbert gyilkolta meg, vele pedig P. József végzett. Jogi szempontból aggályosnak tartom, hogy a vádirat egy nem élő személy bűnösségére utaljon. Az eljárás során P. József tudott védekezni, vallomást tenni, Siha Norbert nem. - P. József 7-8 vallomást tett. Ilyen esetben melyik lehet perdöntő? tot ígért neki, ha végez volt barátnőjével. P. azt állította, Siha zsarolta őt: ha nem teszi meg, akkor bántódása lesz neki és a családjának is. Ez azért is hihetetlen, mert Siha Norbert zárkózott, csendes ember volt, aki soha senkivel nem került konfliktusba. - A bírósági ítélet elsősorban szakértői véleményeken nyugszik. Az egyik késen DNS-vizsgálattal megtalálták Siha Norbert 99 Volt olyan vallomás, amelyben beismerte a gyilkosságokat. Volt olyan vallomása is, amelyben azt állította: a két nőt Siha ölte meg, majd a fiatalember könyörgött neki, hogy segítse át a halálba. Krajkó Zoltán hámsejtjét, valamint a cipőjén a két nő vérét. Ezek tények. - De nem bizonyítanak semmit. A szakértői jelentésben csupán az áll, hogy a kés - amelyen megtalálták a hámsejtet - valamikor Siha Norbert kezében volt. De teljesen megalapozatlan az a feltételezés, hogy ezért mindkét nőt ő ölte meg. Ugyanakkor a bíró nem vette figyelembe, hogy P. József összes ruhája csupa vér volt. Szerinte az máshogy is beszennyeződhetett. - P. Józsefet életfogytiglanra ítélték. Mit veszíthet másodfokon? - A bíróság 30 évben határozta meg a legkorábbi szabadlábra helyezés időpontját. Másodfokon ezt 40 évre is emelhetik, vagy akár tényleges életfogytiglani is kaphat. - A Siha család hogyan fogadta az ítéletet? - Teljesen összeomlottak. A bíróság - nem jogerős - ítélete egyrészt kegyeleti jogokat sértett, másrészt nemcsak Siha Norbertet, hanem annak szüleit is megbélyegezte. Az édesapa elismert és köztiszteletben álló nőgyógyász Makón. Krajkó Zoltán: jogi szempontból aggályosnak tartom, hogy a vádirat egy nem élő személy bűnösségére utaljon. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA HUGYECZ JÓZSEFNÉ ÉS KOTHENCZ DEZSŐNÉ MEGLÁTOGATTÁK EGYKORI MUNKAHELYÜKET Fellobbanó emlékek a szegedi gyufagyárban A szegedi gyufagyár régen és most. Kothencz Dezsőné 27, Hugyecz Józsefné pedig 39 évig dolgozott az üzemben, amelynek modern gépsorait érdeklődve szemlélték. FOTÓ: DM/DV, SEGESVÁRI CSABA Víz és tűz. Szegeden Neubauer József kezdte meg a gyufagyártást 1858-ban a Sóház utca környékén. Az 1870-es évek végén került át a gyár a mai helyére. Az 1879-es nagyárvíz a gyufagyárban is károkat okozott, de az új üzem a beindulás utáni első években már 130-150 munkást foglalkoztatott. Egy 1910-ben bekövetkezett gázrobbanás csaknem az egész gyárat elpusztította. Újjáépítése után megszűnt a sárgafoszforos gyufa gyártása. A második világháború alatt a szegedi gyárat is hadiüzemmé nyilvánították, majd államosították. A 90-es évekre svéd többségi tulajdonba került. Amikor 1997-ben bezárt a budafoki gyufagyár, a szegedi maradt az országban az egyetlen. 2006 óta a német tulajdonban álló gyárban reklám-, és kereskedelmi gyufát gyártanak. Két éve lángra kapott a készáruraktár: késztermékek és nyersanyagok égtek, a tűzoltók a legmagasabb riasztási fokozatot rendelték el. Még a környező városok tűzoltóságai is besegítettek. Az 50-es években majdnem 700 ember dolgozott a szegedi gyufagyárban - ma 100-at foglalkoztatnak. A modern gépsorok között két egykori dolgozó, a ma nyugdíjas Hugyecz Józsefné és Kothencz Dezsőné mesélt. SZEGED BOBKÓ ANNA Huszonkilenc és tizenkilenc évvel a nyugdíjazásuk után arra kértük Kothencz Dezsőnét, Ilonka nénit és Hugyecz Józsefnét, Piroska nénit, hogy tegyenek velünk egy sétát a szegedi gyufagyárban. A kapun belépve rögtön kedves emlék fogadja Piroska nénit: még mindig ott áll a fenyőfa, amit évtizedekkel ezelőtt ültetett. Török György igazgatótól megtudjuk: ez a gyár karácsonyfája, minden évben feldíszítik. Az udvaron az egykori étkezde mellett haladunk el. - Micsoda összejöveteleket szerveztek itt régen. Álarcosbált, május elsejei bulikat. Volt a gyárnak bölcsődéje és óvodája is. Mára mindez megszűnt - állapítja meg a 73 éves Piroska néni, aki a gyárban töltött 39 év alatt szinte minden osztályon dolgozott, a címkézőtől a küldobozgyártóig. Akárcsak a 85 éves Ilonka néni, aki 27 évig állt a gyár alkalmazásában. Mindketten brigádtagok voltak, többszörös kiváló dolgozók. Óvatosan lépked egymásba karolva a két idős hölgy a gyárépület földszintjén. S miközben az új, modern gépeket méregetik, elmesélik, hogy az 50-es években majdnem 700 munkás dolgozott a gyárban, amely jelenleg 100 embert foglalkoztat. Akkoriban 11 gép készítette a gyufa külső dobozát és ugyanennyi a belsőt. Mára egy-egy szerkezet oldja meg a feladatot. S míg az 50-es években egy óra alatt 8400 doboz készült, most ugyanennyi idő alatt 25 ezer skatulya szalad le a szalagokról. - Istenem, ezen az ajtón jártam be huszonhét évig - teszi össze két kezét a második emeleten Ilonka néni -, egész nap a gépsor mellett álltunk, ha ki akartunk szaladni a mosdóba, előre odakészítettük az anyagot. Ha éhesek lettünk, itt ettünk állva. Nem lehetett otthagyni a dobozokat. Azért előfordult, hogy kiszöktünk letusolni, mert nagy por és meleg volt itt. Addig megkértünk mást, hogy etesse a gépet - meséli. Mára pornak nyoma sincs a modern gyárépületben. Török Györgytől megtudjuk: uniós pénzből komoly kutatás és fejlesztés folyik a Szegedi Tudományegyetem és a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem közreműködésével a gyufagyárban, hogy még hatékonyabbá tegyék a munkát. A gyárban jelenleg reklám- és kereskedelmi gyufákat gyártanak. Évtizedekkel ezelőtt csak két fajtát készítettek - most előfordul, hogy napi 100 különböző rendelésnek tesznek eleget. - A fenyőfán kívül nem sok olyat láttunk, ami régen is itt volt - összegez Piroska néni. Volt kolléganőjéhez hasonlóan két nagy szatyor gyufát kapott emlékbe az igazgatótól. 99 Egész nap a gépsor mellett álltunk, ha ki akartunk szaladni a mosdóba, előre odakészítettük az anyagot. Kothencz Dezsőné