Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-04 / 258. szám

2009. NOVEMBER 238., SZERDA MATOL: A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE Megújul a szegedi Ezer tudóst csábítunk haza karácsonyi kivilágítás A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány munkatársa, Szegedi Viktor szerint itthon minden adott ahhoz, hogy jelentős eredményeket érjenek el a fiatal kutatók. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Szeged jövőjének egyik záloga a városban folytatott kutatások sikere. De hol vagyunk a nyugati országokhoz képest? Itt marad­nak-e a fiatal tudósok? A Magyar Tudomány Ünnepének ma kez­dődő szegedi rendezvénysorozata apropóján vizsgálódtunk. SZEGED NAGY ZOLTÁN - A jelen miatt is van okunk ünnepelni a magyar tudo­mány napján - értékel az MTA alapításának évforduló­ján Rácz Béla, a Szegedi Tu­dományegyetemen rektorhe­lyettese, lézerfizikus. Mint mondja, 2000-től jelentősen javultak a kutatás-fejlesztés és az innováció feltételei, bár az alapkutatásokra pályázha­tó összegek 20 éve nem vál­toztak. A gyakorlat azt mu­tatja: a piaci igényekhez iga­zodnak az egyetemi kutatá­sok, a konkrét megrendelés­hez, feladathoz áramlik a pénz. TARTJÁK A LÉPÉST. A minden­kinek ismerősen csengő Bio­polisz program és a lézerköz­pont felteheti a várost a világ tudományos térképére. A bio­technológiai, genetikai kuta­tások igen magas szinten foly­nak, a gyógyszeripar pedig ir­datlan összegeket költ új me­dicinák fejlesztésére - mind­ezekről, illetve a kutatás és fejlesztés jövőjéről is szó lesz A Magyar Tudomány Ünnepé­nek ma kezdődő rendezvény­sorozatán. A szegedi tudósok megpró­bálják tartani a lépést - ez a „2000-től jelentősen ja­vultak a kutatás-fejlesz­tés, az innováció feltéte­lei, bár az alapkutatások­ra pályázható összegek 20 éve nem változtak." Rácz Béla rektorhelyettes drága eszközök gyors amorti­zációja miatt nem könnyű. Mégis: a többség követni tud­ja a nemzetközi versenyt. Még a válság sem vetette vissza a kutatásokat, a high-tech cé­gek inkább előre menekülnek, erre költik a pénzt. JÖHET EGY ÚJ SZENT-GYÖRGYI? Hazánk legújabb turistacsalo­gató klipjében jelentős tudó­saink nevét és találmányait villantják fel. Rácz Béla sze­rint Magyarország különleges helyzetben van a tehetségek terén, hiszen a Kárpát-meden­cében sokféle nép keveredett össze, így a kiemelkedő tudo­mányos tevékenységű kuta­tók felbukkanása is gyako­ribb. A gond az, hogy jelentős részük külföldön ért el ered­ményeket. Jelenleg mintegy ezer ma­gyar tudós dolgozik külföl­dön. Biztató, hogy egyre töb­ben térnek vissza, hazacsá­bításukra szervezett progra­mot dolgozott ki az MTA. Né­hányuknak már az anyagi megbecsültség is elérhető itthon, és ha területükön a technikai feltételek adottak, semmi akadálya, hogy közü­lük kerüljön ki „az új Szent-Györgyi". BIZAKODÓ FIATALOK. Jó-e ma­napság fiatal szegedi kutató­nak lenni? Szegedi Viktor, a Bay Zoltán Alkalmazott Kuta­tási Alapítvány munkatársa szerint: igen. A többek között az Alzheimer-kór gyógysze­réhez vezető kutatásokban részt vevő tudós szerint nem biztos, hogy külföldön min­denki megtalálja a számítását - sokat nyom a latban a kuta­tási terület és a munkahelyi hangulat. Úgy érzi, minden adott, hogy jelentős eredmé­nyeket érjenek el. Bár tudja, hogy nem mindenki ennyire elégedett, és a kormány által nyújtott pénzügyi lehetőségek sem érik el egy hasonló mére­tű, fejlettebb EU-tag szintjét, a régióban, úgy gondolja, nem állunk rosszul. A jövőt a magas szintű munkaerőt igénylő területek fejlesztése jelentheti. TudományUnnep A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat szegedi megnyitóját ma 10 órakor ren­dezik a SZAB-székházban (So­mogyi u. 7., díszterem). Az ér­deklődők a szuperlézerről, a tudásközpontról és a dél-alföl­di innovációról is hallhatnak. A különböző szakbizottságok konferenciasorozata egészen november végéig tart. MEGELÉGEDNEK A KÖZÉPSZERREL A DIÁKOK AZ ÉRETTSÉGIN, MERT IGY IS FELVESZIK OKÉT Emelnék a szintet a rektorok Egy tárgyból kötelezően emelt szintű érettségit kelljen tennie annak, aki be akar jutni a fel­sőoktatásba - javasolta a Ma­gyar Rektori Konferencia, majd az MSZP is. A diákoknak jelen­leg ehhez bőven elég a közép­szintű matúra. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A felvételi rendszer átalakítá­sáról is tárgyalt a Magyar Rek­tori Konferencia szeptember végén tartott ülésén a Páz­mány Péter Katolikus Egyete­men. A Szabó Gábor szegedi rektor elnökölte szervezet tag­jainak közel fele támogatta ­31 százaléka viszont ellenezte -, hogy a felsőoktatásba fel­vételizőknek egy tárgyból kö­telezően emelt szintű érettsé­git kelljen tenniük 2012-től. Az MSZP is azt mondja: csak az mehessen főiskolára és egye­temre, aki egy vagy két tan­tárgyból emelt szinten érettsé­gizik. A párt kezdeményezi a közoktatási törvény módosítá­sát: terveik szerint 2010 már­ciusáig kellene meghatározni, hogy a 2012-ben induló alap­szakokhoz mely tantárgyból szükséges az emelt szintű vizsga. Csongrád megyében idén 23 ezer 960 érettségit bonyolítot­tak, ebből mintegy 1300 volt emelt szintű. Oktatási szakem­berek rámutattak: a diákok a kisebb ellenállás felé mozdul­nak, hiszen a jelenlegi számítá­si mód szerint például egy 90 százalékos középszintű érettsé­gi ugyanannyit ér, mint egy 70 százalékos emelt szintű. A 480 pontos felvételi rendszerben 80 pluszpontot lehet szerezni. Egy emelt szintű érettségi 40 többletpontot ér - de csak ak­99 Csongrád megyében idén 23 ezer 960 érettségit bonyolí­tottak, ebből mintegy 1300 volt emelt szintű. kor, ha legalább 30 százalékos­ra sikerül. Egy nyelvvizsga pe­dig, ha középfokú C típusú, ak­kor 35, ha felsőfokú C típusú, akkor 50 pontot. A bejutásért két emelt szintű vizsgát így nem éri meg letenni. - A kétszintű érettségi be­vezetése óta úgy gondolom, hogy emelt szintű matúrára lenne szükség attól, aki a fel­sőoktatásban akar továbbta­nulni. Ellenkező esetben a fel­sőoktatás degradálódásáról kell beszélnünk - vallja Sipos­né Gyuris Va­léria, a Sze­gedi Kereske­delmi, Köz­gazdasági és Vendéglátói­pari Szakkép­ző Iskola főigazgatója. Szerin­te, ha a diák rákényszerül, hogy emelt szinten teljesítsen, az megfelelő motivációt jelent számára. Az iskola pedig érettségi-előkészítőkkel segít a felkészülésben. Jóval karácsony előtt új fénydí­szeket helyeznek ki Szeged több pontján: a Tisza Lajos körúti fákról jégcsapok lógnak majd, a Belvárosi hídnak a szerkezetét is kivilágítják. Az új LED-izzós rendszer töredé­két fogyasztja, mint az eddig használt fényfüzérek. SZEGED BOBKÓ ANNA Az idén minden korábban kez­dődik, mint megszoktuk: a Ká­rász utcára már napokkal ez­előtt felkerült a karácsonyi fényfüzér, a Tisza Lajos körúti fákat ma kezdik ünnepi díszí­években használt fényfüzérek helyett ötven fára öt-hét darab jégcsap alakú világító díszt szerelnek fel. A Belvárosi hídra karácsony előtt eddig hópihe formájú díszek kerültek, idén ezek mellett az ívrendszert is kivilágítják. A híd szerkezetén az új égősor év közben is fent marad, így a jeles alkalmakkor is felkapcsolhatják. A városhá­za hamarosan sziporkázó fény­függönyt kap. Az új fénydíszekre, amelyek LED-izzókkal működnek, ösz­szesen körülbelül 20 millió fo­rintot költött a város. Üzemel­tetésük jóval kevesebbe kerül, mint a korábbiaké. A városhá­Vásár, a város karácsonyfája. Idén egy nappal korábban, november 27-én kezdődik a karácsonyi vásár Szegeden - tudtuk meg Szélpál Gá­bortól, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgatójától. Jövő héten már elkezdik építeni a Széchenyi téri pavilonokat. Idén is három helyszínen, itt, a Dugonics és a Dóm téren kínálják majd portékáikat az árusok. Lesz adventi gyertyagyújtás, felállítják a város karácsonyfáját is. tésbe csomagolni. Gila Csaba, a Szegedi Környezetgazdálko­dási Nonprofit Kft. közterület­fenntartási divíziójának veze­tőhelyettese elmondta: számos újdonsággal készülnek. A Ti­sza Lajos körúton az előző za kivilágítása például annyi áramot használ majd fel, mint egy hajszárító. A fényeket elő­ször november 27-én és 28-án kapcsolják fel próbaüzemben, a teljes kivilágítás november 29-étől működik. November 27-én kapcsolják fel először próbaüzemben a karácsonyi fé­nyeket a belvárosban, FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT 2000 forintos méltányossági lakbér SZENTES. Szigor és méltányos­ság egyaránt érvényesült ab­ban a pénteken elfogadott szentesi rendeletmódosítás­ban, amely az önkormányzati bérlakások bérleti díjáról szól. A képviselő-testület úgy dön­tött, 2010-ben nem emelik a bérleti díjakat. Ugyanakkor, mivel idén eddig közel 15 millió forint hátralék halmozódott fel, arról is határoztak, hogy ha hat hónapnál több tartozást hal­moz fel egy aktív korú, egészsé­ges bérlő, akivel nincs kiskorú eltartott, a lakásügyi és a szoci­ális bizottság közös javaslata alapján felmondhatják a jogvi­szonyt. Januártól 2000 forintos méltányossági lakbért igényel­hetnek azok, akiknél a lakók egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét (57 ezer forint), és önhibájukon kívül rendkívüli élethelyzetbe kerültek. Ilyen lehet a munka­képtelenséggel járó betegség, a baleset, a családfenntartó halá­la, vagy a teljes jövedelem el­vesztése. A méltányossági lak­bér kiszabásáról egy önkor­mányzati ad hoc bizottság dönt, de legfeljebb az összes bérlő 5 százalékának adható ilyen kedvezmény.

Next

/
Thumbnails
Contents