Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-26 / 277. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK HOLNAP DÉLUTÁN KINYIT SZEGEDEN A KARACSONYIVASAR - MEGYESZERTE KÉSZÜLŐDNÉK Ünnepi hangulat költözik a belvárosba Hatalmas vásári csinnadrattával nyit a szegedi Karácsonyi Ünnepi Hetek rendezvénysorozat holnap délután. A Széchenyi, a Dugonics és a Dóm téren a kicsiknek és nagyoknak szóló produkciók mellett kézművesvásár, forralt bor és ízletes ételek várják az érdeklődőket. SZEGED KOVÁCS KRISZTA Három helyszínen várja a szegedieket a Karácsonyi Ünnepi Hetek programsorozat péntektől december 24-éig. Négy hét alatt több mint 100 produkció szórakoztat. A vásárnyitó csinnadratta holnap délután fél 5-kor indul a Széchenyi térről, ahonnan a Dugonics tér érintésével vonulnak a Dóm térre. A Széchenyi téren 80 kereskedő kínálja majd portékáit, mellettük öt vendéglátó várja forralt borral és számtalan finomsággal a látogatókat. A Szegedi Városkép Kft. által szervezett karácsonyi vásár forgatagát péntekenA szegedi Dóm téren már szinte minden készen áll a vendégek fogadására. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ként és hétvégente zenei műsorok, kézműves-foglalkozások és gyermekprogramok Vásárhelyen december 4-étől. Makón, Szentesen és Csongrádon az ünnep előtt két héttel állítják fel az aranykapu vásár pavilonjait a települések központjában. Vásárhelyen viszont már állnak a pavilonok a Kossuth téren, és a tervek szerint december 4-én nyíló korcsolyapályával egy időben kezdődik a vásár. Mint megtudtuk, az idén ünnepélyesebb körülmények között kínálják kézműipari termékeiket az árusok. Ráadásként színpadot is állítanak, amelyen hétvégenként 4-5 alkalommal helyi fellépők adnak majd karácsonyi műsort. színesítik. A Dugonics téren forralt bort, kürtöskalácsot és kenyérlángost kínálnak az éhes járókelőknek. A Dóm téri adventet az Ördögszekér Bt. szervezi. A fogadalmi templom előtti teret bálalabirintus, nyolcszáz szalmablokkból álló bálaszínház, valamint az ország legnagyobb, több mint egytonnás adventi koszorúja, és négy darab, fél-fél mázsás gyertyája díszíti. Körülöttük kézművestermékekkel és téli finomságokkal várják az arra járókat. A tér közepén égő tűzben négy hét alatt kétszáz „A Dóm téri adventi koszorúnál közös gyertyagyújtáson vehetnek részt a szegediek." mázsa fát tüzelnek el. A rendezvénysorozat időszakában a Dóm tér gyertyafényes díszMMHM LLLLMMIWWWWIIVULLMMWAWI ommmmmnhmmm 20 PERCENKENT VÁLTJA EGYMÁST A VÁSÁRHELYI KÖZGYŰLÉS KET JELTOLMACSA Az érzéseket is jelelni kell Különleges, de nehéz feladat a vásárhelyi közgyűlés munkáját jelelni a siketeknek. Tót Edit és Tápai Beatrix 20 percenként váltja egymást. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA Gyakorlásként a Kossuth rádió műsorát jeleli otthon a vásárhelyi Tót Edit, a közgyűlés jeltolmácsa. Nem lazsálhat, folyamatosan karban kell tartania tudását, mert a siketek több ezer jelét könnyen elfelejtheti. - Gyakorlás nélkül hamar megkophat a tudás, és szinte folyamatosan új jelek képződnek. A közgyűlés, az integráció vagy a konvergenciaprogram mind-mind viszonylag új szó a siketeknél - avatott be a jeltolmácsolás nehéz, de különleges világába Edit. A 38 éves asszony már kisgyermekként elhatározta, megtanulja a siketek nyelvét, pedig családjában még nagyothalló sem volt. Később gyógypedagógiai asszisztensnek tanult, majd beiratkozott egy alapfokú tanfolyamra, és meg sem állt a felsőfokú vizsgáig. - Nagyon nehéz megszerezni a vizsgát. Egy óráig kell kommunikálni egy sikettel. Tót Edit és Tápai Beatrix folyamatosan tanulja az új jeleket. FOTÓ. TÉSIK ATTILA Képeket is jelelni kell, olyan apróságokra figyelve, mint a lámpa az asztalon van vagy a polcon balra található. A tolmácsvizsgára egy évig készültem - jegyezte meg Edit, aki egy másik jeltolmáccsal, Tápai Beatrixszal váltásban jelel a jeltolmács a Parlamentben. Információink szerint az országban egyedül Vásárhelyen tolmácsolják jelnyelven a közgyűlést. A Parlamentben viszont 2003 óta dolgoznak jeltolmácsok. Idén szeptemberben pedig először „szólalt fel" képviselő jelnyelven az Országgyűlésben. Novemberben elfogadták a törvényt, a jelelést önálló természetes nyelvként ismerték el. közgyűléseken. Edit szerint ennyi ideig lehet koncentrálni. Imádja a jeltolmácsolást Tápai Beatrix is. Egy vásárhelyi, orvosi műszereket gyártó cégnél dolgozik. Siket kollégája, Ságodi Róbert szerettette meg vele a jelelést. A fogtechnikus és 2 éve jeltolmács végzettségű 42 éves nő nagy kihívásnak tartja a közgyűlési munkát. - Hihetetlen koncentrációt igényel. Míg a beszédben simán ragozunk, addig a siketek térben mutatják meg a ragokat. Hasonló a helyzet az igeidőkkel, a személyes névmásokkal. A közgyűlésen nagy segítség, hogy a képviselők megpróbálnak lassan, érthetően beszélni, ha motyognának vagy hadarnának, akkor nagyon nehéz lenne a dolgunk - magyarázta. Beatrix azt is elárulta: sokan kérdezték tőle, minek tanulja meg a jelelést. Egyszerűen szeretne a siketek segítségére lenni - az ő világuk nagyon különleges, mint ahogy a jeleik. Nemcsak megértetni kell a szavakat, hanem az érzéseket is át kell adni. kivilágítást kap. A szervezők idén közel százötvenezer látogatót várnak. November 29-étől a karácsonyt megelőző négy vasárnapon a hagyományokhoz híven a Dóm téren felállított adventi koszorúnál közös gyertyagyújtáson vehetnek részt a szegediek. Az első gyertyát vasárnap este fél hatkor gyújtja meg Botka László polgármester és Kiss-Rigó László megyés püspök. Programok kicsiknek és nagyoknak. A bálaszínházban többek között fellép a Hollóének Hungarica, a Maszkura és a Tücsökraj, a Fabatka Bábszínház és a Csörgősipka Bábegyüttes. A táncos produkciók mellett karácsonyi koncertet ad Bognár Szilvi és Róka Szabolcs, december 20-án pedig Cseh Tamás-emlékműsorral várják a vendégeket. Veszélyben a baromfi? Baromfi-szalmonella miatt még az is elképzelhető, hogy nem lesz jövőre magyar csirke a hazai bottokban. Nyilvános szalmonellateszt során ugyanis 10 különböző helyen vásárolt csirkéből 7 volt szalmonellás. Ezt az arányt a nullára kellene levinni. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Tíz csirkéből 7 szalmonellás volt nemrégiben egy teszteléskor, vagyis a hazai baromfiállomány 70 százaléka lehet „fertőzött", ami ugyanakkor emberre nem veszélyes. Az állatokat különböző kereskedelmi egységekben vásárolták. Mi az igazság? És vajon ártalmas-e a fogyasztónak a szalmonellával fertőzött csirkehús? Először Szigeti Sándornak, a Csongrád Megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgatójának tettük fel a kérdést. Ő azonban azt válaszolta: nem nyilatkozhat, a központ a napokban szeretné megfogalmazni az álláspontját. Kerestük az MgSzH élelmiszer-biztonsági elnökhelyettesét, Bognár Lajost is, de nem sikerült elérnünk, és a központ az e-mailben elküldött kérdésekre sem válaszolt. Egy informátorunk, aki inkognitóban akart maradni, azt mondta: mit csodálkozunk ezen a teszten? Eddig is tudtuk, hogy így állunk. Az amerikaiak például azt csinálják, hogy a baromfifeldolgozókban fertőtlenítő - hipós - lében forgatják meg a már megkopasztott csirkét. Felhívtunk egy termelőt, a forráskúti baromfitelep tulajdonosát, Kecskeméti Istvánt, aki kijelentette: nem lehet 100 százalékban kiirtani az összes szalmonellabaktériumot. Ráadásul ezek nem is veszélyesek az emberre. A 2-féle baktérium ellen - amelyek okozhatnak betegséget pedig már a keltetőkben beoltják a szülőpárokat. Mi tudhatunk még? Azt, hogy uniós kötelezettségünk a „szalmonellamentesítés". 2010. december 12-étől ugyanis az Unióban kizárólag olyan csirkehúst lehet forgalmazni, amelyben semmilyen szalmonellabaktérium nem mutatható ki. Az is kiderül az eddig napvilágot látott adatokból, hogy Magyarország jelentős késésben van az Unió más tagállamaihoz képest. A legtöbb országban a baromfiállománynak csak 5-25 százaléka szalmonellás. Ha nem változik a helyzet, egy év múlva a hipermarketek polcairól eltűnhetnek a magyar csirkék, befagyhat az export. Azt hallani: a multiknak ez a célja. Ők jobban szeretnének egy helyről, külföldi beszállítótól, nagy tételben, olcsón vásárolni. Azt is hallani, hogy a „szalmonellamentesítés" az északi országok csirkelobbijának kezdeményezése, mivel ezek a baktériumok arrafelé alig fejlődnek, míg a mérsékelt éghajlati övben szépen szaporodnak. Árt-e a szalmoneüa? A szalmonellás csirkétől nem kapunk betegséget, mivel a főzés vagy sütés során elpusztul a baktérium. Ehhez a csirkehúst 70-75 Celsius-fokot meghaladó hőkezelésnek kell alávetni. Az emberi egészségre az 1500 regisztrált szalmonellafaj közül csak néhány ártalmas, és közülük is csak kettő fordul elő a magyar csirkékben, igen kis arányban.