Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-04 / 258. szám

2009. NOVEMBER 4., SZERDA A VONAT MEGSZŰNIK, BUSSZAL MEG EGY ORAN AT TART AZ UT t Ismerd meg hazádat! - Vásárhelytől Makóig Több mint 50 perc alatt teszi meg az autóbusz a Vásárhely és Makó közti 30 kilométeres távolságot. Szikáncs felé 29, míg Maroslele felé 20 megállót számoltunk meg útközben, és az út minősége is csapnivaló. Közben azonban megtekintettünk három kistelepülést is, amit a megszüntetendő vasúton utazva nem tehetnénk meg. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, MAKÓ KOROM ANDRÁS A Vásárhely-Makó vasúti szárnyvonalat is megszüntetik, így a következő évtől csak busszal teheti meg a két város közötti 30 kilométeres távolságot az, akinek nincs autója vagy motorja. A buszok Szikáncs, illetve Maroslele felé is indulhatnak, de bármelyiket is választjuk, majd egy órán át tart az út. Mi reggel Vásárhelyről indultunk neki, hogy kiderítsük, miért nyúlik ilyen hosszúra a menetidő. A buszállomáson 14-ed magunkkal szálltunk fel a Volvóra, és 560 forintért vettünk jegyet. Néhány száz méterrel később, a Metripondnál még négyen szálltak fel. Egy utas kedvéért a Makói út végén is megálltunk, majd 60-80 kilométeres sebességgel száguldottunk vagy másfél kilométert, a volt Marx Tsz központjáig, ahol valaki leszállt. Gorzsánál újabb két utastól búcsúztunk. A szikáncsi megállóban tízen vártak ránk. A Földeák szélén lévő Betyár csárdánál is letettünk valakit, majd a járat bekanyarodott a falu felé. Itt sokat időztünk. A település két megállójában is felszálltak, majd Óföldeákra vettük az irányt. A Katica ABC előtti megállóban újabb hat utas szállt fel. Innen visszatértünk a szikáncsi útra, s megállás nélkül értünk a makói autóbusz-pályaudvarra. Utunk, melyen összesen 29 megállóhely található, 55 percig tartott, de tarthatott volna tovább is, ha közben több a felés leszálló. Vissza Maroslele felé indultunk, és azt gondoltuk, gyorsabban érünk Vásárhelyre. Végül is a közel ugyanakkora távot 53 perc alatt teljesítettük. A közbeeső 20 megállóból Makón kettőben volt felszálló, aztán Marosleléig sehol sem kellett megállnunk. Bekanyarodtunk a kistelepülés központja felé, s míg ki nem értünk, négy helyen vettünk fel utasokat, majd az út mellett is. Batidánál ismét volt két felszállónk. Ezen az úton átlagban csak 60-nal mentünk, amin nem lehet csodálkozni: a töredezett, kátyús burkolaton személygépkocsival sem szívesen hajtanánk gyorsabban. Vonattal csak 44 perc. Hódmezővásárhely és Makó között a vonat gyorsabb, mint a busz: 44 perc alatt teszi meg a 30 kilométert, közben hét helyen áll meg. A busz lehetne a mostaninál gyorsabb is, ha nem lenne ennyi megálló, illetve javulna az utak állapota ezen a szakaszon. Utóbbiról nem tehet a Tisza Volán. Káity Károly, a cég forgalomfejlesztési és koordinációs igazgatóságának igazgatója azt mondja, a szerződésük arról szól, hogy lehetőleg mindenkit, aki ezen a vonalon fel akar szállni, el tudjanak vinni. Brüsszeli igen a makói csatornára Kezdődhet a 14,1 milliárdos makói szennyvízcsatorna-építés: az Európai Bizottság tegnap jóváhagyta a beruházást. Több mint egy évig kellett várni a brüsszeli döntésre. MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Bizottság határozatáról tegnap értesítette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amelynek közleménye szerint a makóival együtt már 12 magyar nagyprojekt kapott zöld utat Brüsszelben. Makón most 23 százalékos a csatornalefedettség, de a 14,1 milliárdos - 11,5 milliárd forintos uniós támogatással induló beruházás nyomán Apátfalván, Földeákon, Kiszomboron, Magyarcsanádon és Marosleién is épül szennyvízhálózat. A makói önkormányzatnál az ezredforduló óta készülnek erre a munkára, a csatornamű-társulás négy éve alakult, az érintett családok pedig fizetik az előtaka99 Ez a hír most mégis azt bizonyítja, jól döntött a többség, amely bízva a hat önkormányzatban, csatlakozott a társulathoz. Búzás Péter, Makó polgármestere rékosság részleteit. De ha az eredeti tervek szerint zajlik minden, már rég fel lenne túrva a város. A kormány még simán jóváhagyta a beruházást, a teljes anyagot tavaly szeptemberben küldték ki Brüsszelbe. Azóta vártak erre a határozatra. - Természetesen örülök, egy órája hallottam a hírt, most telefonáltam körbe polgármester kollégáimat mondta Búzás Péter. Makó polgármestere, a térség országgyűlési képviselője hozzátette: korábban nem gondolta volna, hogy 14 hónap kell egy ilyen támogató döntés megszületéséhez. - Ez a hír most mégis azt bizonyítja, jól döntött a többség, amely bízva a hat önkormányzatban, csatlakozott a társulathoz, és hitt abban, hogy ez a terv tényleg megvalósul, s nem másra költjük az összegyűjtött pénzt. Ez a vidék eddigi legnagyobb értékű, helyi kezdeményezésre megvalósuló beruházása, 41 ezer ember életét teszi kényelmesebbé. A polgármester - a korábbi csúszások miatt - már nagyon óvatosan fogalmazott, amikor a kezdés várható időpontjáról kérdeztük. Reméli, a közbeszerzések lebonyolítása után jövő tavasszal maga a munka is indulhat. Új vándorok SZABÓ C. SZILÁRD szabo.szilard@delmagyar.hu Mint ahogy a Szezon című film balatoni szépségversenyének résztvevői, úgy a magyar tudósok is szeretik a kihívásokat, megmérettetéseket - ha külföldi munkavállalásról van szó. Legalábbis ez derül ki egy közvélemény-kutatásból. S hogy még mi játszik szerepet az elvándorlásban? A nagyobb jövedelem, a jobb munkakörülmények, a gyorsabb, könnyebb szakmai előmenetel és a nagyobb társadalmi megbecsülés. Ezt így együtt szokták agyelszívásként aposztrofálni. A jelenség, amikor a szakemberek elhagyják azt az országot, amelyben a képzettségüket szerezték, és egy másik országban hasznosítják tudásukat, nem új keletű. Csupán intenzitása változott az el99 ...hogy még mi játszik szerepet az elvándorlásban? múlt évtizedekben. A hidegháború leghidegebb időszakában, a hatvanas-hetvenes években például iszonyatosan felgyorsult a folyamat. Az Egyesült Államok ugyanis a szovjet kihívásra azzal felelt, hogy átfogó tudományos fejlesztési programba kezdett, s garmadával csábította Amerikába a külföldi szakembereket. Mára valamelyest csökkent az agyelszívás intenzitása, s nem csupán azért, mert az a legtöbb, tudósaira valamit is adó országban a politikai viták középpontjába került a kérdés, hanem azért is, mert kiegyenlítődtek a feltételek. Erre vonatkozóan programot is indított a Magyar Tudományos Akadémia. S ha jövedelemben még nem is, technológiában és munkakörülményekben közelebb kerültek a kisebb, de komoly tudományos potenciállal rendelkező országok a fejlettebb államokhoz. Itt feltétlenül meg kell, hogy említsük példaként a szuperlézert, amely ha megépül, a világ legnagyobb koponyáit vonzza majd Szegedre. Sötétre festi ugyanakkor a képet az, ami az orvostanhallgatókkal és rezidensekkel történik. A szakorvosképzés átalakításáról szóló új rendelet szerint köteleznék az orvostanhallgatókat, hogy az egyetem elvégzése után minimum 9 évre egyetlen betegellátó intézményhez szerződjenek. A Magyar Rezidens Szövetség szerint a röghöz kötéssel összeomolhat a magyar szakorvosképzés, mert egy felmérés szerint a végzős orvostanhallgatók több mint 70 százaléka elhagyná az országot, ha ezt a rendszert bevezetnék. Ők lehetnek a szabad világ új vándorai, akik tömegével hagyják itt Magyarországot. SZEGEDI ORVOSTANHALLGATOK IS TILTAKOZNAK Sötéten látják a jövőt a rezidensek Látványos demonstrációra készütnek az orvostanhallgatók és a rezidensek: „röghöz kötésük", bizonytalan helyzetük és alacsony bérük miatt tiltakoznak. Munkájuk az orvoshiány miatt nélkülözhetetlen, mégis külföldre kényszeritik őket - mondják. SZEGED TOMBÁCZ RÓBERT Az ország másik három orvosképző helyén - Pécs, Debrecen, Pest - tanuló és dolgozó hallgatók, rezidensek és szakorvosjelöltek mellett a szegediek is csatlakoznak ahhoz a „figyelemfelkelő performance-hoz", amit a Magyar Rezidens Szövetség az orvoskarok hallgatói önkormányzataival közösen szervez jövő csütörtökön a fővárosban. A szakorvosnak készülő hallgatók 6 év után ugyan átveszik a diplomájukat, de ahhoz, hogy önállóan dolgozhassanak, további 2 rezidensi, majd 1-3 év szakorvosjelölti évet kell eltölteniük a gyakorlat és a szakvizsga megszerzésével. Munkájukra nagy szükség van az orvoshiány miatt, és azért is, mert a szakorvosok gyakran már novemberre ledolgozzák az egész évi hivatalos munkaidejüket. Bérük havi bruttó 85-100 ezer forint, amit egyelőre a költségvetés áll. A júliustól hatályos új rendelet szerint azonban januártól az egyébként is katasztrofális anyagi helyzetben lévő egészségügyi intézményeknek kell kigazdálkodniuk a rezidensek bérét, emiatt pedig jóval kevesebbet alkalmaznak közülük - tudtuk meg Mókán Pétertől, a szegedi orvoskar hallgatói önkormányzatának elnökétől. - Az új rendelet miatt kényszerpályára kerülünk: el kell mennünk külföldre, ott kell megszereznünk a szakorvosi képesítést - magyarázta. Utána pedig már nem biztos, hogy hazajönnek dolgozni. Az új rendelet az eddigi 2+5 évhez képest további 2 évig „köti röghöz" - azaz dolgoztatja ugyanabban a kórházban - a rezidenseket, szakorvosjelölteket és szakorvosokat. Ez a jelenlegi világban, amikor másutt is tapasztalatot kell szerezni, elfogadhatatlan tette hozzá az elnök. Látványos akdó. A megmozdulás részleteiről a héten egyeztetnek a szervezők, látványos akcióra készülnek. Nemcsak transzparensekkel vonulnak utcára, de a helyzetet leíró „szituációs játékokat" is bemutatnak. Elképzelhető, hogy a pestivel egy időben a vidéki orvosképző helyeken is demonstrálnak. Szegedről 6-700 orvostanhallgató és nagyjából 200 rezidens részvételére számítanak. A makói járat Vásárhely előtt. Betér a kistelepülések központjába is. FOTÓ: TÉSIK ATTILA