Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-25 / 276. szám

3 NEMCSAK A BURKOLAT ROSSZ, HANEM AZ IS, AMI ALATTA VAN Egy év után megint nyomvályús a nagykörút A hatalmas terhelésnek nem tudnak ellenállni a szegedi utak. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Nemcsak Szegeden, az egész megyében is alig bírják egy év­nél tovább a frissen felújított utak a terhelést: megjelennek a nyomvályúk, a kátyúk. A sze­gedi nagykörút tavaly elké­szült szakasza mára újra ka­tasztrofális állapotban van. SZEGED FEKETE KLÁRA Egy évvel ezelőtt, 2008 első félévében újították fel az asz­faltburkolatot a Kossuth Lajos sugárúttól a Bertalan hídig a nagykörút két külső sávjában. Zebracsíkos utak Nincs Szegeden olyan utca, amelyet ne szakaszokban bon­tottak volna fel: hol a víz-, hol a csatorna-, hol a gázvezeték mi­att keletkezett gödröket aszfal­tozzák. A zebracsíkos utcákat kátyúfoltok is tarkítják, a vég­eredmény egy összefüggő hul­lámvasút. A külföldi tulajdonban lévő szolgáltatók akkor bonta­nak, amikor jónak látják, nem kell egymással egyeztetniük. Ez a munka közel 115 millió forintba került. Ma a külső sá­vokban ugyanakkorák a nyomvályúk, mint a burkolat­csere előtt. A Bertalan híd szegedi híd­főjénél, ha egy autó a Szilléri sugárútról egyenesen át akar rajta kelni a Háló utcába, vagy fordítva, éles bukkanókat gyűr le. Teljesen lelassítva, l-es sebességben ugratnak át a kocsik Szeged legszélesebb körútján, a tulajdonosok arra vigyáznak, hogy autójukban ne essen kár. A külső sávok olyanok, mintha fekvőrendőr gyanánt építették volna őket. Úgy tudjuk, nem megfelelő annak az aszfaltnak az össze­99 Utánanéztünk: mindkét sávot a puszta főidig el kellett volna bontani, és onnan újraépíteni egy új, teherbíró szerkezettel. tétele, amit az útépítők hasz­nálnak. Mégis le lehet rakni, mert a magyar szabvány meg­engedi. Az ilyen aszfalt vi­szont nem áll ellen a nagy me­legnek és a hatalmas terhelés­25 évig tart ki a jó aszfalt. Normális esetben vajon mennyi ideig kell állnia az idők próbáját javítás nélkül egy teljes felújításon átesett útsza­kasznak? Próbáltunk helyben szakértőket kérdezni, mi az oka annak, hogy egy évet bírnak ki a felújított szegedi utak, de nem találtunk em­bert, aki nyilatkozott volna. Ideális alapra rakott aszfaltnál a technológiai idő 10-15 év, hivatkoznak az interneten szakcikkekben Ambrus Kálmán­ra, a BME út- és vasútépítési tanszékének adjunktusára. Az egyetemi oktató szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennyi idő alatt tönkre is kell mennie az útnak - akár 25 évig is bírhatná. A kátyúfoltozgatások ára évi mintegy 7 milliárd forint is lehet. Pontos számot szerettünk volna leírni, de a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lapzártánkig nem válaszolt a kérdésünkre. Az adatban nincsenek benne az autópálya-javítások. nek sem. Mit kellett volna csi­nálni tavaly a nagykörúton? Utánanéztünk: mindkét sávot a puszta földig el kellett volna bontani, és onnan újraépíteni egy új, teher­bíró szerkezet­tel. Ez a mun­ka hónapokig eltartott volna, és a rászánt összegnek mi­nimum a duplájába kerül. Azt mondják, nem is az aszfalt rossz, hanem ami alatta van. Ezért nem lehetett megvárni a tűzoltómunkával azt, hogy el­készüljön az M43-as, és hogy eltűnjenek a városból a ka­mionok. Miért nem lehet valamit rendesen megcsinálni? Erre nincs se idő, se pénz. Az állam nem tervszerűen újít fel uta­kat, hanem akkor, ha hirtelen pénzt talál rá a büdzsében. Amikor a kevés pénzből a rossz alapra ráhúzzák a gyen­gébb aszfaltot, még egy rizi­kófaktorral kell számolniuk: hányadik alvállalkozó építi meg, az eredeti összeg töredé­kéért? És a kis pénzért vajon mennyire lelkiismeretes mun­kát végez? A végeredmény szemmel látható. Aszfaltremények HOLLÓSI ZSOLT hollosi.zsolt@delmagyar.hu 99 Némelyik utunk veszélyességben felvehetné a versenyt a Párizs-Dakar rali útvonalával. Már többször is pórul járt, tapasztalt szegedi autóstól hallom: manapság el sem indul otthonról fényképező­gépként is jól használható mobiltelefonja és a centije nélkül. Azt mondja, ez a minimális alapfelszerelés, amit a veszélyes kátyúkkal teli hazai utakon egy gépko­csi-tulajdonosnak érdemes mindig magánál tartania. Persze miután elkészítettük a centis fotót a kráterként tátongó, kárt okozó kátyúról, az sem árt, ha megállítjuk egyik autóstársunkat, és megkérjük, hogy tanúskod­jon. Azt ugyanis nekünk kell bizonyítanunk, hogy a kár akkor és ott keletkezett; vagyis az úthiba és a kár között ok-okozati összefüggés van. A szakemberek évek óta mondják: 30 ezer kilométernyi ál­lami úthálózatunk ka­tasztrofális állapot­ban van, az elmaradt felújítások miatt drá­mai leromlást tapasz­talhatunk. Azt olvasom: az angolok útvagyonuk évi tíz­százalékos amortizációjával számolnak, és a felbecsült érték közel egytizedét költik évente felújításra, karban­tartásra. Nálunk már két-három százaléknak is örülné­nek az útkezelők, pedig azzal be sem lehetne hozni az évtizedes lemaradásokat. Laikusként érdemben nem tudunk hozzászólni az aszfalt optimális összetételéről, minőségéről, a megfe­lelő útépítési technikáról és technológiáról zajló szak­mai adok-kapokhoz. Mi csak azt látjuk: némelyik útsza­kaszunk veszélyesség tekintetében felvehetné a ver­senyt az embert-autót próbára tevő Párizs-Dakar rali útvonalával. Az olasz származású császári hadvezér, Raimondo Montecuccoli nevezetes mondását - „a háborúhoz há­rom dolog kell: pénz, pénz, pénz" - bátran alkalmaz­hatjuk az útügyekre is. Amíg itt, a keleti periférián a válságköltségvetésből vagy az uniós forrásokból nem jut sokkal több pénz az infrastruktúra legköltségesebb elemére, addig ne is reméljük, hogy a gazdagabb cent­rumra jellemző, mintaszerűen karbantartott utakon au­tózhatunk. Nem aggódik a rektor, cáfol a központ elnöke SZEGED. 4 hazai klinikai cent­rum vezetői folyamatosan tár­gyalnak a finanszírozásról az egészségügyi miniszterrel, így január közepéig nem lát izga­lomra okot a finanszírozás mi­att Szabó Gábor rektor - jelen­tette ki azon a tegnapi tájékoz­tatón, amit az eheti műtéti stop­pal kapcsolatban tartottak. A Magyar Rektori Konferen­cia elnökeként elmondta: a kli­nikai központokban nem lehet­nek finanszírozási problémák, mert ezek a teljes magyar or­vosképzésért felelősek. Kitért arra is, hogy továbbra sem ren­deződött annak az 5 milliárd fo­rintnyi ellátásnak a kérdése, amit nem fizetett ki az OEP a klinikai központoknak. Pál Atti­la, a szegedi klinikai központ elnöke a számok ismertetése után - ugyanazért a munkáért havi 300 millió forinttal kapnak kevesebbet az OEP-től, mint ta­valy - visszautasította azokat a „méltatlan és tudatlanságból fakadó" támadásokat, amelyek a klinikai központot érték a mű­téti stoppal kapcsolatban. Elmondta: nem sértették meg a város és az egyetem közti integrációs szerződést, és nem titkolták el a közgyűlés elől a klinikák gazdasági helyzetét sem. 300 pontos, a szenátus ál­tal is elfogadott válságkezelési tervet dolgoztak ki, és hajtanak végre: a műtéti programot strukturálták át a héten, ami alól mind a járóbeteg-ellátás, mind a sürgősségi, onkológiai, traumatológiai, gyermekgyógy­ászati, szülészeti és kardiológi­ai ellátások mentesülnek. MAKÓ ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SEM JÁR MÁR MESSZE A KÜSZÖBÉRTÉKTŐL Influenzajárvány van a megyeszékhelyen Átlépte a járványküszöböt az influenzás szegediek száma az ÁNTSZ legfrissebb adatai szerint. A klinikákon a fertőzöttek szá­mának csökkenéséig él a látogatási tilalom. Közben két nap alatt közel 200-an kértek védőoltást a szegedi oltóponton. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az ÁNTSZ legfrissebb adatai szerint indokolt volt a látoga­tási tilalom hétfői elrendelése a szegedi klinikákon, a város­ban ugyanis az influenzás tü­netekkel megbetegedettek szá­ma átlépte a járványküszöböt. 100 ezer emberre számítva már 240-en betegek, a küszöbérték pedig 200 fő - tudtuk meg Tombácz Zsuzsannától, a régi­ós ÁNTSZ járványügyi osztály­vezetőjétől. Makón és Vásárhe­lyen ugyanez az érték 170, Szentesen csak 109. Pál Attila, a klinikai központ elnöke el­mondta: a látogatási tilalom feloldása a megbetegedések számától függ. Szakértők sze­rint itthon december első felé­ben várható az influenzajár­vány csúcsa, addig valószínű­leg marad a látogatási stop ­tette hozzá. Tegnap több újdonsült apu­kával is találkoztunk a női kli­nika portáján, egyikük sem bosszankodott, hogy nem me­het feljebb. Azt mondták, eny­nyit igazán megér párjuk és gyermekük biztonsága. Akik csomagot hoztak, a portán le­adhatták: óránként vitték föl az anyukáknak, betegeknek. Az intenzív osztályokon a kritikus állapotban lévő betegekhez be­mehetnek hozzátartozóik. A járványról szóló hírek kap­csán az oltópontok is egyre népszerűbbek: az ÁNTSZ szege­di intézetében pénteken reggel nyílt oltóponton aznap 86-an, hétfőn 104-en kérték és kapták meg a H1N1 elleni oltást. Csong­rád megye többi oltópontja - a makói, a vásárhelyi és a szente­si kórházban, a csongrádi és a mórahalmi rendelőintézetben - pénteken reggel nyílik. Ezek Ketten az intenziven. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy egy szegedi orvosnőt is a szegedi körintenzíven kezelnek a H1N1 légúti szövődmé­nyei miatt és lélegeztetőgépen van továbbra is az a 40 éves kismama, aki 3 hete került a körintenzívre. Nála a fertőzés miatt súlyos vírusos tü­dőgyulladás alakult ki, emiatt pedig elpusztult a légzőhám nagy része. Jelenleg az az orvosok legfőbb célja, hogy regenerálódjon a légzőfelület. 8-tól 20 óráig, a szegedi, Tisza Lajos körúti rendelőintézetben kialakított pedig 7-től 19 óráig várja azokat, akiknek nem jár ingyenes HINl-oltás. Az oltás­hoz - amit gyors orvosi vizsgá­lat előz meg - tajkártyára és 3000 forintra van szükség. Nincs látogatási tilalom a vá­sárhelyi Erzsébet-kórház egyet­len osztályán sem - tudtuk meg Kallai Árpád főigazgatótól. Hoz­zátette, ha romlik a helyzet, ak­kor természetesen ők is elrende­lik. Egyelőre a szentesi kórház betegeit is lehet látogatni.

Next

/
Thumbnails
Contents