Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-03 / 257. szám

10 2009. NOVEMBER 3., KEDD SZERKESZTI DR. DÉZSI CSABA ANDRAS ^eao A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb krónikus agyműködési rendellenesség idősebb korban. Előfordulási gyakoriságát a 65 év fölötti népesség körében világszerte körülbelül egy és két százalék közé teszik. GYAKORLATI KERDESEK AZ ASZTMÁRÓL Kezeletlen allergiás és nem allergiás krónikus nátha A dohányfüst valóban irritálja az asztmást, ILLUSZTRÁCIÓ: DM/DV Az asztmások 80 százaléka krónikus allergiás vagy nem allergiás náthában szenved, a krónikus náthások 40 százaléka pedig asztmás, vagyis a két betegség között gyakori és szoros összefüggés áll fenn. Az állandó orrfolyás, orrdugulás, szájlégzés következményeként az arra fogékony egyéneknél rövidebb-hosszabb idő után asztma alakulhat ki. TÜDŐGYÓGYÁSZAT DR. SZALAI ZSUZSANNA Vonatkozik ez a szénanáthásokra, a por- és penészallergiásokra, valamint a nem allergiás eredetű krónikus orrdugulós betegségekben szenvedőkre is, akik pl. orrpolyposisban vagy krónikus arcüreggyulladásban szenvednek. Az orrgaratból állandóan a mélyebb légutak felé csorgó váladék direkt és reflexes úton is asztmás tüneteket provokál. Érdemes megjegyezni, hogy ezeknek az alapbetegségeknek a megfelelő kezelése nélkül az asztmás beteget nem lehet tünetmentes állapotba hozni. A krónikus nátha és orrdugulás kezelése gyógyszeresen vagy műtéti úton (orrpolyposis vagy krónikus arcüreggyulladás esetén) az asztma tartós eltűnéséhez is vezethet. STRESSZ, SZORONGÁS A közhiedelemmel ellentétben a stressz és a szorongás nem okoz asztmát, de az tény, hogy az érzelmi állapot szorosan öszszefügg az asztmás beteg tüneteinek alakulásával, a kiegyensúlyozottság stabil állapotot, a stressz és szorongás gyakran fellángoló tüneteket vált ki. DOHÁNYFÜST A passzív dohányzás bizonyítottan asztmát okoz, ezért csecsemők és kisgyerekek környezetében soha, semmilyen körülmények között nem szabad rágyújtani. Az asztmás nem „hisztis", amikor tiltakozik a dohányfüst ellen, mert az valóban köhögést, fulladást provokál nála. A dohányzó asztmásnál lehetetlen a tünetmentes állapot elérése, mivel a hörgrendszerükben lévő gyulladás ellenáll a mai ismert gyógyszereink gyógyító hatásának. KÖDÖS, PÁRÁS, SZELES VAGY HIDEG LEVEGŐ Asztmásoknál tüneteket vált ki a ködös, párás, szeles vagy hideg levegő is, ezért ezeken a napokon mielőtt kimennek a házból, megelőzés céljából is érdemes befújni a rohamoldóból. NEVETÉS, KIABÁLÁS, ÉNEKLÉS VAGY SÍRÁS A nevetés, kiabálás, éneklés vagy sírás is tüneteket provokálhat alulkezelt betegeknél, ezért ez hasznos információ lehet a kezelőorvos részére is, hogy emeljen a megelőző belégző gyógyszerek adagján. FIZIKAI TERHELÉS, SPORTOLÁS Enyhe és középsúlyos betegségnél nem okozhat problémát, a megelőző készítmények adagját mindig úgy állítjuk be, hogy az asztmás az egészségesekhez hasonló, teljes értékű életet élhessen. Számos asztmás élsportolót ismerünk, akik kezelés mellett kiemelkedő teljesítményt képesek nyújtani. A gyerekeknek különösen nagy szükségük van a mozgásra, ezért nem javasoljuk a testnevelésóra alóli felmentésüket, de a tanárt minden esetben tájékoztatni kell arról, hogy használhassa a belégzőjét és leállhasson, ha megterhelőnek érzi a futást. Az az asztmás gyerek, aki kerüli a mozgást, nem „lusta", hanem valószínűleg alulkezelt, ezért érdemes soron kívüli kontrollvizsgálati vinni. Az asztmás beteg sportoláshoz mindig vigyen magával rohamoldót, amit a rosszabb napokon célszerű 20 perccel a testmozgás megkezdése előtt befújni. Súlyos asztmában szenvedőknek könnyebb sportágak ajánlottak, ők azok, akik nehezen bírják a futást és a gyors mozgással járó terhelést. Nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hogy a megfelelően kezelt, jól kontrollált betegnél a fenti körülmények nem okoznak állapotrosszabbodást. (Szerzőnk tüdőgyógyász, allergológus főorvos. Folytatjuk.) 'O txo 'O M A passzív dohányzás bizonyítottan asztmát okoz. A DUPLA LÉZERHŐ KÁROSÍTÓ HATÁSA INTRA LASIK: a védőlebenyt egy külön lézerkészülékkel készítik el. A lebeny elkészítése után a beteget átvezetik a kezelést valójában végző excimer lézer alá. Az új készülékek már elég kicsik ahhoz, hogy a kezeiőágyhoz guríthatók, így a beteget nem kell közben áthelyezni. Előnye-hátránya ugyanaz, mint a LASIK-nak. A klinikák közt vita folyik arról, melyik eljárás a jobb, bár a nemzetközi kongresszusokon egyre többet hallani a dupla lézerhő károsító hatásáról. Egyre többen ódzkodnak használatától. A látás élessége már új módszerrel is javítható Refraktív sebészetnek azokat a beavatkozásokat hívjuk, amelyek a szem dioptriáját igyekeznek helyreállítani. Ebből jelenleg hazánkban a lencsecserét, valamint az excimer lézer által a szaruhártya átformálását végzik. SZEMÉSZET DR. NAGY ÉVA FELSZÍNI KEZELÉSEK PRK: a legrégebben kifejlesztett lézeres eljárás. Általában ma már csak akkor alkalmazzuk, ha a szem a korszerűbb eljárásokra alkalmatlan vagy természetesen akkor, ha a páciens ezt szeretné. Itt az orvos a szaruhártya felületi részét, a hámot egy hokikéssel eltávolítja, az excimer lézer így már hozzáfér a kezelendő területhez, a szaruhártya állományához. A kezelés után terápiás kontaktlencse felhelyezése szükséges lehet, amivel a fájdalom pár napig csökkenthető. A felszín 3-5 nap alatt behámosodik, és a fájdalom megszűnik. Előnye: a legegyszerűbb kivitelezni, szinte egy kezdő szemész is el tudja végezni, a lézeren kívül nem kíván anyagi befektetést, csak egy hokikés kell hozzá. Vékonyabb szaruhártyák esetén is kivitelezhető. Hátránya: a fájdalom, a fénykerülés, ami 3-5 napig is eltarthat, és a látás is csak az 1-2. hét végére erősödik fel. Féléves az utógondozás (minimum 3-6 hónap szemcseppes kezelés, fél év UV-fény elleni védelem). Nagyon fontos, hogy a kívánt eredmény eléréséhez fél évig a beteg életvitelében lényeges szabályok betartása szükséges. Ebből következik, hogy jóval több kontroll szükséges a kezelés után az első egy évben. ALKOHOLOS KEZELÉS LASEK: az a lézeres technika, amelynél alkohol hatására felszabadul a szaruhártya hámja, ezt felhajlítják, és a szaruhártya szükséges szövetrétegét az excimer lézerrel eltávolítják. A hámot aztán visszahelyezik az eredeti helyére, és ráültetik a kontaktlencsét, amely 2-4 napig a szemen marad. Az alkoholnak a szarusejtekre való kedvezőtlen hatása miatt ezt a módszert egyre kevésbé, csak kivételes esetekben használjuk. A fájdalom hasonló, mint a PRK esetén. A LEGÚJABB ELJÁRÁS EPI - LASIK: a legújabb, 2003 végén bevezetett szemészeti korrekciós módszer. A lényege, hogy speciális mikrokeratommal a szaruhártyának csak a hámját metszik le 40 mikrométer vastagságban. A lebenyt kíméletesen felhajtják, elvégzik az excimer lézeres kezelést, és a lebenyt visszahelye zik az eredeti helyére. Ennek a lézeres szemműtétmódszernek a PRK-val szembeni előnye a gyorsabb és kevesebb fájdalommal járó gyógyulás. A LASEK-kal szembeni előnye, hogy nélkülözi az al kohol kedvezőtlen hatását a szaruhártyára. A LASIK-kal (lásd később) szembeni hátránya, hogy nagyobb a műtét utáni kellemetlen érzés. A LASIK-kal szembeni előnye, hogy vékonyabb szaruhártyák esetén is elvégezhető. Jelenleg ez a módszer még nem terjedt el. NEM OKOZNAK FÁJDALMAT Lényege, hogy a hámot nem távolítja el, hanem egy 0,1 mm vastagságú hámsapkát, lebenyt készít, amit az orvos felhajt, majd a lézerkezelés után visszahajt a helyére. A lebeny megvéd a fájdalomtól. Ennek a védőlebenynek az elkészítése több módon történhet. A lebeny tökéletesen visszailleszkedik a helyére, rendkívül gyorsan és stabilan rögzül. LASIK: hagyományos formáját 1993 óta végzik. Azóta több mint 30 millió páciens sikeres kezelése történt már meg világszerte. Ez a legelterjedtebb eljárás jelenleg a világon. Itt a védőlebenyt egy speciálisan erre a célra kifejlesztett, számítógép által vezérelt mikromotor készíti el. Előnye: a páciensnek már az első nap folyamán lényegesen jobb a látása, nincs műtét utáni fájdalom. Általában 2 nap múlva munkába állhatna, mert a látásélesség már a 2-3. nap 100%-os lehet, fájdalom, fénykerülés nincs. Az utókezelés 2-3 hét. A betegnek nem kell fél évig szigorú szabályoknak megfelelően élnie, és nincs utógondozás, gyógyszeres kezelés sem. Kezelés után csupán két kontroll szükséges. Hátránya: a lebenykészítés eszközei nagyon drágák, s ez a művelet az orvos részéről speciális képzést igényel. Magyarországon a klinikák nagy része nem rendelkezik ezen feltételekkel. Ellenzői szívesen emelik ki, hogy a visszatapadt lebeny erős ütés hatására újból leválhat, igaz, azt már kevesen teszik hozzá, hogy ehhez olyan erejű ütés kellene, ami a normál szemet is károsítaná. Szerzőnk szemész szakorvos. (További részleteket a jövő keddi Gyógy ír oldalakon olvashatnak.) Uj Parkinson-kór elleni készítmény Uj Parkinson-kór elleni készítményt hagyott jóvá az Európai Bizottság. A napi egyszeri adagolású szer jelentősen megkönnyíti a kezelés követését, s azonos terápiás hatékonyság mellett lehetővé teszi a bevitt tablettamennyiség csökkentését. Magyarországon a Parkinson-kóros betegek becsült száma 20-30 ezerre tehető, s mintegy 50-70 százalékuk részesül kezelésben. TERÁPIA MUNKATÁRSUNKTÓL A gyógyszer alkalmas a korai és előrehaladott Parkinson-kór kezelésére egyaránt. A napi egyszeri adagolású, nyújtott felszívódású szer egyedülálló összetételének köszönhetően olyan mértékű hatékonyságot és biztonsági profilt tud nyújtani, amely megfelel az azonnali felszívódású, napi háromszor alkalmazandó tablettáénak. EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA A készítmény egyik legfőbb pozitívuma a napi egyszeri adagolás mellett, hogy a betegek egyik napról a másikra átállhatnak a nyújtott felszívódású szerre, így egyszerre bejuttatva a szervezetbe a szükséges napi hatóanyag-mennyiséget. Másik fontos előnye, hogy kevésbé változik a plazmakoncentráció 24 óra alatt a napi háromszori adagolású, azonnali felszívódású szerhez képest. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a betegek naponta többféle gyógyszert is szedhetnek, s azáltal, hogy a plazmakoncentráció alig változik, csökken a tabletta szervezetünkre gyakorolt hatása a hatékonyság sérülése nélkül. Ez egy igen fontos tényező az orvosok számára, mikor betegüknek a legjobb kezelési lehetőséget kiválasztják. REMEGŐ VÉGTAGOK, LELASSULT GONDOLKODÁS A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb krónikus agyműködési rendellenesség idősebb korban. Előfordulási gyakoriságát a 65 év fölötti népesség körében világszerte körülbelül egy és két százalék közé teszik. Habár a Parkinson-kórt hagyományosan motoros tünetekhez (pl. remegés, merevség, lelassult mozgás, egyensúlyzavar, csoszogó járás, merev arckifejezés) kötik, a nem motoros tünetek, többek között a depressziós tünetek, a fájdalom, a lelassult gondolkodás és az alvászavarok jelentősek lehetnek. A tünetek betegenként eltérők lehetnek, de idővel súlyosbodnak.