Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-18 / 270. szám

2009. NOVEMBER 18., SZERDA MEGYEI TÜKÖR NEHEZEN VISELIK A HUZAKODÁST A MINDSZENTI KÉPVISELŐK A POLGÁRMESTERREL OlCSÓbb ÉS hatékonyabb lenne a tömbkórház HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Szerte a világon jellemző, hogy a kórházakat egy épületben helyezik el, hiszen sokkal gazdaságosabban és a betegellátás szempontjából is hatékonyabban működik így az intézmény. A vásárhelyi kórház most nem ilyen, hanem pavilonrendszerű, az egyes épületek körülbelül 100 évesek, némelyik erősen leromlott. Ahogy arról nemrég írtunk, Kallai Árpád, a kórház igazgatója, és Mucsi László városfejlesztési irodavezető készített egy előterjesztést az ésszerűsítésről - ezt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az azonban a pályázati sikerektől függ, hogy mikor kezdődhet az átszervezés, amelynek végére a tervek szerint az A jelű épületben egy tömbkórházat alakítanak ki. A több százmilliósra becsült beruházás az épület felújítását és átalakítását, a műtők, az intenzív osztály és a megfelelő diagnosztikai háttér kialakítását is magában foglalja. A B épületbe kerülne a belgyógyászati tömb, és Kakasszéken maradna a mozgásszervi rehabilitáció, a többi osztályt azonban lehetne egy épületben működtetni. Ehhez már most is vannak uniós pályázati lehetőségek. Az azonban még nem dőlt el, új szakrendelőt építenek, vagy az egyik kiürülő pavilont alakítják át erre a célra. Minden azon múlik, melyik lesz az olcsóbb, és melyikhez kapnak támogatást mondta Kallai Árpád. A részletes terveket most dolgozzák ki. Hadakoznak, de kitartanak Nehezen viselik a mindszenti képviselők a Zsótér István polgármester és a testület között kialakult huzavonát, feszültséget. Hevesi Istvánnak és Nagy Krisztiánnak már az is megfordult a fejében, hogy lemond a mandátumáról. MINDSZENT TÖRÖK ANITA A mindszenti képviselő-testületben töltött elmúlt három évet úgy számolja Hevesi István, mint a kutyák életkorát, azaz héttel megszorozva. A grémiumban kialakult feszült légkör legalább 21 évnyi megpróbáltatással ér fel. A városatya mindezzel a Zsótér István polgármester és a testület között kialakult huzavonára utalt. Megírtuk: a város vezetője az utóbbi időben nem jár be a testületi ülésekre. Zsótér szerint ugyanis morálisan nem várható el, hogy olyan képviselőkkel hozzon közös döntéseket, akik ellen büntetőeljárás folyik. A polgármester úgy véli: a városvezetésnek nem feltétele, hogy beüljön az ülésre, dolgozik a polgármesteri hivatalban. Emiatt csalatkozott a képviselőségben Hevesi István, akinek ez a második ciklusa. - A növények, az állatok gerincesebbek, mint a legtöbb ember - fogalmazott a mezőgazdaságból élő képviselő. Hazudnék, ha azt mondanám, nem rándul össze á gyomrom teljes egyetértésben, de tudunk majd közös döntéseket hozni a polgármesterrel. Nem így történt. Nekem nem hiányzik egy mocskolódó kampány, mert most ilyenre lehet számítani. Ugyanakkor még ebben a helyzetben is tudtunk a városért dolgozni, ezért csinálom végig. Pedig gondoltam már arra, hogy kiszállok mondta Nagy Krisztián. Kecskemétinek hiányzik Zsótér Nem panaszkodik a testületben uralkodó légkörre Kecskeméti jános képviselő (képünkön), aki 1994 és 1998 között Mindszent polgármestere volt. A városatya elmondta: hiányzik a polgármester az ülésekről. Már csak jogi végzettségű emberként is hasznos tanácsokat adhatna a döntések előtt. Elismerte: nem fenékig tejfel így a munka, de ha a választók bizalmat szavaztak neki, akkor kitart. Hevesi István és Nagy Krisztián nem akar megfutamodni. FOTÓ: TÉSIK ATTILA egy-egy testületi ülésen. Soha nem lehet tudni, mire számíthatunk egy-egy döntés után, kit jelent fel megint Zsótér magyarázta a képviselő. Azon is többször elgondolkodott már, hogy feláll a képviselői székből, de nem akar megfutamodni. - Megválasztottak a mindszentiek, végig kell csinálni, még ha kínkeservesen is. A sikeres szennyvíz-csatornázási pályázat valamelyest erőt ad a folytatáshoz - tette hozzá. Hogy vállalna-e egy újabb ciklust? Komoly kétségei vannak felőle, de sohasem lehet tudni - jegyezte meg talányosan. Nagy Krisztián, a mindszenti testület legfiatalabb tagja is bizonytalan abban, hogy szeretne-e még képviselő lenni a következő ciklusban. Pedig annak idején nagy reményekkel indult. Úgy gondolta: városatyaként tehet valamint Mindszentért. Ezt most is fenntartja. - Nem gondoltam, hogy idáig fajulnak a dolgok. Azt hittem, hogy idővel elcsitulnak az indulatok, s ha nem is Hidegháborús emlékhelyek SZORAKOZTATAS VAGY BOSSZANTAS? Valóra is válhat az e-mail üzenete Van, akit idegesít, van, akit örömmel tölt el a számitógépen megjelenő, Fw-ve( jelzett, továbbított e-mail a postafiókjában. Ezek többsége azonban átkot, egészségügyi, családi és társkapcsolati következményt helyez kilátásba, amennyiben a címzett kukába dobná. Solymosi Frigyes könyvbemutatója SOLYMOSI FRIGYES akadémikus, Szeged díszpolgára Valóban ezt akartuk? Egy elkötelezett konzervatív vívódásai című könyvének bemutatóját tartották tegnap Budapesten a Danubius Hotel Gellértben. A bemutatóra a Nemzeti Kör konferenciájához kapcsolódva került sor. Van Más KépUk IMMÁR KÉTNAPOS RENDEZVÉNNYÉ nőtte ki magát a Szegeden tavaly startolt, és hagyományteremtő szándékkal útjára indított országos Van Más Kép ifjúsági film- és videoklip-fesztivál. Az idei hétvégi mustrára beérkezett 52 nevezés jóvoltából gazdag kínálattal várták a szervezők a kisjátékfilm, a dokumentumfilm és a videoklip kategóriába sorolt alkotásokra kíváncsi nézőket. A zsűri tagja volt: Balog józsef író, szerkesztő, műsorvezető, Medgyesi Gabriella, a Duna Tv főszerkesztője és Szögi Lackó operatőr. Az első díjat a budapesti Radnai Márk kapta, Rekonstruált emberek című negyedórás Karinthy-adaptációjáért. A második díjjal Ferge Rolandot tüntette ki a zsűri, a Makói Videó- és Művészeti Műhelyben készült Magam, valamint Végtelen című filmjeivel nyújtott teljesítményéért. A zsűri kiemelt különdíjat adott a szegedi Oláh Nóra - Szemendrey István szerzőpárosnak 5 című, a városunkban lakó fiatalok egy csoportjának mindennapjait bemutató dokumentumfilmnek. Egymástól alig száz méterre két, turisztikai vonzerővel is bíró hidegháborús emlékhelye is lehetne Makónak, ha felújítanák őket: egy iskola padlásán géppuskafészkek vannak, a közeli lakóháztömb alatt pedig bunkerrendszer lapul. Bár több mint egy éve mutattuk be lapunkban, a mai napig sem jelentkezett senki, aki el tudta volna mesélni, mikor és milyen céllal létesült az a négy géppuskafészek, amelyet a Galamb József nevét viselő szakiskolai tagintézmény egyik, évtizedek óta lezárt padlásán találtak. Ami valószínű: az ötvenes években épülhettek - az egyikből egyébként az akkori rendőrőrs épületét lehetett volna tűz alá venni, a másik háromból a padlás bejáratát és belső pontját. Horváth Zoltán igazgató annak idején azt mondta lapunknak: jó lenne itt valamiféle múzeumot kialakítani, erre azonban az intézménynek nincs pénze. Azóta jó hírt hallottunk: ha ez nem is történt még meg, legalább a tetőszerkezetet rendbe hozták, a gerendákat kicserélték, és megtakarították a padlást a hihetetlen mennyiségű galambguanótól. A direktor azt reméli, ha a fürdőberuházásnak köszönhetően megélénkül a város idegenforgalma, lesz, aki fantáziát lát majd a hidegháborús relikviák bemutatásában. A szakmunkásképző épületétől nagyjából száz méterre van az az emeletes lakóház, amelynek egyik pincéjében található az a 130 négyzetméteres, 2,2 méter belmagasságú, megerősített falakkal és födémmel rendelkező, 11 helyiségből álló föld alatti bunker, ahonnan háború vagy katasztrófa esetén a rendszerváltás előtt a makói városvezetés irányította volna a védekezést. Az ötvenes években kialakított óvóhely ma is ugyanúgy néz ki, mint évtizedekkel ezelőtt, csak eléggé lepusztult állapotban van. Alig néhány ilyen maradt meg az országban. Balázs Gábor polgárvédelmi őrnagy most azt mondta lapunknak, rendbe hozni nem tudják, de nem is nyúlnak hozzá, őrzik a lapunkban idén kora tavasszal bemutatott úgynevezett védett vezetési pont eredeti mivoltát. Az emlékhellyé alakítást a múzeummal és a városi önkormányzattal közösen lehetne megoldani. Halmágyi Pál múzeumigazgató szerint az volna a jó, ha szervezett csoportok, diákok látogatnák. A legérdekesebb mindenesetre az lenne, ha mind a két hidegháborús emlékhely látogatható lenne, mert szerinte komoly turisztikai vonzerővel bírnának. SZEGED BERECZKY DIÁNA Számos üzenet kering az interneten, amely szomorú, olykor szívszorító szerelmet vagy tanulságos történetet jegyez le. A végén általában ott a figyelmeztetés: küldd tovább legalább tíz embernek, különben sosem találod meg az igaz szerelmet, vagy szerencsétlen leszel életed végéig. A 37 éves Gyöngyi is ismeri ezeket az e-maileket, és alkalomadtán folytatja is a láncot: „Nálam ez hangulatfüggő. Ha vidám vagyok, és vicces, jópofa vagy csajos levelet kapok, továbbküldöm, de csak a szűk baráti társaságomnak. Nem vagyok babonás, csak örülök, ha jó kedvre deríthetek másokat." Krajcsi Attila, a szegedi egyetem pszichológiai tanszékének adjunktusa szerint ha ilyen levelet kapunk, dilemma elé kerülünk. Egyrészt nem szeretnénk megtagadni a segítségnyújtást, másrészt el kell döntenünk, hogy a forrás hiteles-e, vagy átverésről van szó. - Nehéz „belőni", hogy hol húzzuk meg a határt, mikortól tagadjuk meg a támogatást, és mikortól bosszantunk vele másokat. Személyes találkozáskor számos jelből meg tudjuk állapítani, hogy valakinek hihetünk-e, az interneten azonban vadidegenek is megtalálnak bennünket. Hiába olvasható a levélben „az ismerem, és tényleg nem kamu" mondat, hiszen megtapasztalhattuk, hogy a névvel, címmel, telefonszámmal ellátott üzenetek is lehetnek hamisak. Közrejátszik a továbbküldésben a babona is, miközben az agyunk racionálisabb fele tudja, hogy nincs jelentősége az életünkre. Hasonló, mint a kabalaállat: feszültséget kelt, ha nincs velünk. Van bennünk egy légyőzhetetlen késztetés, hogy higygyünk, ennek pedig több tízezer éves múltja van. Jó esetben a kívánságok, a vágyak lehetnek önbeteljesítő jóslatok is. Ha valaki arra vár, hogy valami bekövetkezzen, akkor az nagy eséllyel meg is történik. Ilyenkor jobban odafigyel az adott területre, könnyebben észreveszi azt, és arrafelé tereli a gondolatait. Ez azonban levél nélkül is megtörténik - tette hozzá az adjunktus. Géppuskafészek a Galamb József-iskota padlásán. Horváth Zoltán úgy véli, turistalátványosság lehetne. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA ff Az ötvenes években kialakított óvóhely ma is ugyanúgy néz ki, mint évtizedekkel ezelőtt, csak eléggé lepusztult állapotban van. Alig néhány ilyen maradt meg az országban.