Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-16 / 268. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD 2009. NOVEMBER 10., KEDD A HÉT TÉMÁJA SZERKESZTI NYEMCSOK ÉVA Ne imádj faragott képeket, kivéve pénzre verteket! (Arthur Hugh Clough) Mától nincs több párhuzamosság, csak a 200-as érme marad. FOTÓ: MLSKOLCZL RÓBERT Egy bő évtizedet lapulhatott csak a pénztárcánkban: mától a papír 200-ast végleg felváltotta az érme, amely visszatért, hiszen 1992-től hat éven át ott csilingelt a többi apró mellett. Az egykori ezüstpénz helyett azonban a 100 forintoshoz hasonló, bimetál „vas" húzza a zsebünket. SZEGED GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Feltűnt-e annak idején önöknek, hogy 27 napig nem is volt ilyen címletű pénzünk? Az ezüst 200 forintosokat ugyanis 1998. április 3-án kivonták a forgalomból, a papír 200-as viszont csak május l-jétől létezett. Az 1992. december l-jén forgalomba helyezett érme nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis nem volt alkalmas arra, hogy egyenletesebb legyen a címletek eloszlása. Az új bankjegyet azonnal a mélyvízbe dobták, hiszen hamar az egyik legtöbbet használt címletté vált. A kis értékű papírpénz hamar tönkrement a forgalomban, ezért a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) jelentős összeget kellett a pótlására fordítani. Ráadásul a bankón szereplő portréról időközben kiderült, hogy nem sok köze van az ábrázolni kívánt uralkodóhoz, hanem a tervező, Vagyóczky Károly egy ismerősét rajzolta le. Károly Róbertről ugyanis hiteles ábrázolás nem maradt fenn, az arckép idealizált, a pénzjegynyomdának beszállító biztonsági cég ügyvezetője, Koltai Ferenc ült modellt. - Egy bankjegy átlagos előállítási költsége átlagosan 30-40 forint. Az új 200 forintos érmét is ennyiből lehet legyártani, ám a fémpénz jóval tartósabb, mint a papír volt. Nemzetgazdasági szinten már három év után megtérül a csere költsége, és onnantól számítva évente további körülbelül 1-1,5 milliárd forinttal növekedik a társadalmi megtakarítás - tájékoztatott Listár Dániel, az MNB sajtóosztályának kommunikációs szakértője. Az MNB Monetáris tanácsa végül 2008. június 23-án döntött a papírpénz érmére cseréléséről. Az első új kétszázasokat június 15-én hozták forgalomba. A kezdeményezés hátterében a már említett spóroláson túl az a hosszú távú jegybanki cél is áll, hogy az MNB megkönnyítse a lakosság majdani átállását az euróra. Az új 200-as ugyanis hozzászoktat minket a nagyobb értékű érmék használatához. A legnagyobb, általánosan használt euróérme a kettes, ami forintban egy ötszázasnál is többet ér (nem meglepő talán, hogy az új kétszázas kétszínűsége az egyeurós kétszínűségére hasonlít, értékben is közel áll hozzá). Volt egyszer egy voksolás. A vártnál jóval többen, csaknem 200 ezren vettek részt tavaly ősszel az MNB internetes szavazásán, ahol a leendő 200 forintos érme képét lehetett kiválasztani. A két héten át tartó voksoláson a lakosság tetszését leginkább a Lánchíd (52 százalék) nyerte el, majd a fehér gólya (18 százalék) és a Megyeri-híd (13 százalék) következett. Negyedik lett a fakopáncs (8 százalék), utolsó előtti a cifra kankalin (6 százalék), a sort a kövér daravirág (3 százalék) zárta. A forint történetében először fordul elő, hogy egy pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik. Mától már csak a posták és a nemzeti bank pénztáraiban váltható be a papírcímlet, illetve egyes hitelintézetek is átváltják, valamint a postán fizetni is lehet vele. Egészen 2029. november 15-én kicserélhető, a jegybanktörvény ugyanis 20 évet ad a papírpénzek lecserélésére. Listár Dániel ezzel kapcsolatban megjegyezte, jelenleg is mintegy 20 millió darab 200 forintos lapulhat a pénztárcáinkban, és ennek a fele nem is fog visszaáramlani a jegybankba: egyszerűen eltesszük emlékbe. Ezt erősítik a nemzetközi tapasztalatok is - a kis címletű pénzek jelentős részét sehol a világon nem váltják vissza. Alapadatok. A 200 forintos érme bimetál, azaz két eltérő, kívül sárga, belül ezüstszínű fém ötvözetéből készül. A külső gyűrű összetevője: réz 75 százalék, cink 21 százalék, nikkel 4 százalék. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 és 20 forintosaink. A belső mag összetevője: réz 75 százalék, nikkel 25 százalék. Az érme méretei: átmérője 28,3 milliméter, súlya 9,0 gramm, peremvastagsága 2,0 milliméter. Az érme peremén a látáskorlátozottak számára a megkülönböztetést megkönnyítő recézés található. Egy címlet evolúciója - az érme visszatér A 200 forintos tizenhét évvel ezelőtti megjelenése óta negyedszer születik újjá. Vagy ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor három és feledszer, hiszen az ezüst kétszázasnak a „feje" változott: a Magyar Nemzeti Bank épületét Deák Ferenc váltotta fel. ÉRMETÖRTÉNELEM MUNKATÁRSUNKTÓL A 32 milliméter átmérőjű, 1,7 milliméter vastagságú, 12 gramm súlyú ezüstpénz 4 évjáratot élt meg, az 1992-es és 93-asokon a banképület, a 94-es és 95-ösökön a haza bölcse volt látható, összesen 11 millió 140 ezer 16 darabot nyomott belőle a pénzverde. A 154x70 millliméter méretű papír 200-ast 1998-tól nyolcféle keltezéssel adták ki, ezeken eltérőek voltak az aláírások. EzenEddig 71 milliót vertek az új bimetál érméből. FOTÓ: MTI kívül eltérés a 2001-től kezdve kiadott bankjegyeken az aláírók titulusainak elmaradása (akárcsak valamennyi bankjegyen 2000-től kezdve) és a vízjelmezőbe helyezett fluoreszkáló biztonsági jel. Az első sorozaton ugyanis Koltai Ferenc tükörképe volt a vízjel, majd a következő, 2001-es sorozattól kezdve a Diósgyőri Papírgyár jele, a makkos tölgyfagally. A Kósa István tervezte, bimetál érmeként újjászülető kétszázasból eddig 71 milliót vertek. A kétszázas bankó bevonásával egyébként újra hat bankjegyünk maradt, ennyit használtunk 1983 és 1990 között, majd 1999-ben és 2000-ben, miközben érméből szintén hatot használhatunk. Hétfőtől megint nincs olyan címletünk, amiből párhuzamosan használnánk bankjegyet és érmét, ez a 200-as érme bevezetését megelőzően 1998-tól volt jellemző, addig, egészen 1970 óta, mindig volt olyan címlet, amelyből bankjegyet is nyomtak és fémpénzt is vertek (1970-től 1992-ig a 10 forintos volt ilyen, 1983-tól 1992-ig a 20-as, 1993-tól az 50-es 1996-ig, a 100-as 1998-ig). Kiválóan ég Nem vész el, csak átalakul - füstté. A bevont papír kétszázasokat ledarálás után brikett-téglákká préselték össze. Ezekből a gyulai Segítő Kezek Idősek Otthona pályázaton nyert 80 tonnát. A 200-asokból előállított tüzelőanyag fűtőértéke kisebb, mint mondjuk a feketeszéné vagy a tűzifáé, de így is gazdaságosabbá teszi a fűtést. A távirati iroda felvételén Hack Ferenc intézményvezető lapátolja a brikettet. FOTÓ: MTI/LEHOCZKY PÉTER ÜGYVEZETŐ MINT KÁROLY RÓBERT A kétszázas papírbankón szereplő portréról kiderült, hogy a tervező, Vagyóczky Károly egy ismerősét rajzolta le. Károly Róbertről ugyanis hiteles ábrázolás nem maradt fenn, az arckép idealizált, a pénzjegynyomdának beszállító biztonsági cég ügyvezetője, Koltai Ferenc ült modellt. Szabadultunk a 200-astól MÁTÓL CSAK A POSTÁN ÉS A JEGYBANK PÉNZTÁRAIBAN VÁLTHATJUK BE A PAPÍR KÉTSZÁZAST Viszlát, zöldhasú! Szabadulni igyekeztek a vevők és az eladók tegnap a piacon a 200 forintos bankótól, amely ma már nem hivatalos fizetőeszköz, bár 2029-ig visszaváltják a bankok. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Papír kétszázassal próbáltunk vásárolni a vasárnap délelőtti piacon: mától a boltokban már nem lehet vele fizetni. A zöld színű bankó láttán az eladók már tegnap is csóválták a fejüket. Először paprikát akartunk venni rajta. Farkas Lajos őstermelő vacillált egy kicsit, végül elfogadta, mondván: a postán csekkfizetéskor megszabadul tőle. Hasonlóan járt Tóth Jánosné is, aki szombaton kapott egyet, majd azonnal fizetett is vele. Birsalmájáért végül elfogadta a pénzünket, azzal, hogy legfeljebb elteszi emlékbe. - Van egy régi 500-asom, egy 50 forintosom, sőt a minap egy év elején kivont 2-es is a kezembe akadt - tudtuk meg tőle. A kereskedők többsége azonban szabadulni igyekezett a bankjegytől, akinek volt, az azt adta vissza. Egy felmosófejet vásárolt, és két 200-ast is visszakapott az egyik pavilonban Nagy Anikó, aki hiába reklamált miatta. - Azt mondták, ez ma még fizetőeszköz - árulta el a hölgy, majd nekündult, hogy gyorsan elköltse valamire. Tóth jánosné elteszi emlékbe a papír kétszázast. FOTÓ: TÉSIK ATTILA