Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-07 / 261. szám

im 2009. NOVEMBER 7., SZOMBAT SZIESZTA n T WERNER KRISZTINA KgSfffl Dedikálás A riporter 81 helyszínen mutatja be a könyvet, Hódmezővásárhelyen a Petőfi Sándor Művelő­dési Központban ma este 6 órától tart előadással egybekötött dedikálást. - Október végén jelent meg kilence­dik riportkönyve Menekülés a pokol­ból címmel. Mi volt a (egpokolibb és a legangyalibb történet a pályafutása alatt? - Mindegyik történetben az angyalit keresem. Mind arról szól, hogy a pokol legmélyén is vannak hétköznapi hősök. Minél mélyebb a pokol, annál inkább megmutatkozik az ember küzdeni akarása. Németh Szamira, az utol­só könyvem egyik ilyen hőse Szo­máliában élt, a világ hivatalosan is legveszélyesebb országában. A félig magyar árva apját és testvé­reit meggyilkolták a bőrszínük miatt, őt meggyalázták, megcson­kították, 16 évesen férjhez adták Sportolóhalál. Marian Cozma román válogatott kézilabdázó halála után Tvrtko kutatni kezdte a magyar sporttragédiákat: többek között Kolonics György, Fehér Miklós halálát. - 12 évvel azelőtt a pécsi női kosárlabdacsapat veszítette el irányítóját, Horváth juditot egy autóbaleset miatt. A csapat ott állt irányító nélkül, Donkó Orsolya irányításával játszotta végig a meccseket - és először a sportág történetében vidéki csapatként magyar bajnok lett - emlékezett a riporter az első szomorú alkalomra, amikor megtapasztalta a gyász, a fájdalom óriási összetartó erejét. Szamirának az apját és testvéreit meggyilkolták a bőrszínük miatt, őt meggyalázták, megcsonkították, 16 évesen férjhez adták negyedik feleségnek egy 64 éves férfihoz. negyedik feleségnek egy 64 éves férfihoz. Járta a 170 ezer fős me­nekülttábort egy anyakönyvi ki­vonattal és néhány fotóval, és bi­zonygatta: ő magyar. Ezek után van ereje úgy mosolyogni, ahogy a Menekülés a pokol­ból címlapján moso­lyog - nekem soha nem lenne hozzá erőm. Ezért a 19 éves Németh Szami­ra nekem a példa­képem. - Mennyire viselik meg ezek a törté­netek? - Nem engedem, hogy megvi­seljenek. A lepratelepen nem­csak a szenvedést látom, hanem a magyar doktornőt is, akit senki sem kér, mégis gyógyítja a bete­geket. Az észak-koreai, Rákosi Mátyásról elnevezett árvaházban látom a gyerekeket, akik szó sze­rint éhen pusztulnak, de a segí­teni próbáló és tudó Szenczi Sán­dort is a Baptista Szeretetszolgá­lattól, a kevesek egyikét, aki be­juthat az országba. A média sok­szor olyanokból kreál példaké­99 Büszke vagyok erre a lányra, aki a családom tagja lett. Németh Szamira boldog feleség, februárra várja első gyermekét. Férje, Hasszán sorstársa. A szomáli-angol fiatalember gondját viseli, igazi társa a sokat szenvedett árva lánynak - irta a blogján Vujity Tvrtko. pet, akik kamerák előtt ordíta­nak a feleségükkel vagy bugyit gyűjtenek. Én olyan példákat állítok az olvasók és a nézők elé, akikről bátran mondha­tom: szeretném, ha ilyen em­berek lennének a gyerekeim­ből. - Egy korábbi interjúban el­mondta: a legnagyobb ki­hívás, hogy a fiainak jó példát mutasson. - Egy apa akkor is példaképe a fiainak, ha iszik és megpofozza őket, és akkor is, ha mesél és si­mogat. Az a fontos, hogy két egészséges, ép lel­kű magyar embert neveljünk belőlük, üri. Sokan furcsáll­ják, hogy elő­ször Gambiá­ban, majd az Egyesült Államok­ban jár­tak ovo­A fájdalom összekovácsolja a csapatot. Vujity Tvrtko felidézi, hogyan készült Veszprém kézilab­dacsapata a sorsdöntő meccsére a Pick Szeged ellen úgy, hogy né­hány nappal korábban meggyilkol­ták az együttes egyik legjobb játé­kosát. dába, Barni és Gyöngyi tavaly fél évet élt Angliában, kétheten­te jártunk ki Benjivel családot egyesíteni. Nálunk nincs bébi­szitter, viszont ott a gyerekek otthona, ahol anya és apa éppen van. - Úgy került be a köztudatba, mint az újságíró, aki veszélyes helyeken for­gat. Melyik az a helyszín, ahová nem menne vissza? - Változatlanul Csernobil. Bár soha nem éreztem, hogy életve­szélyben lennék - meg is teszek minden létező óvintézkedést, hogy elkerüljem a bajt, 17-féle in­jekció van a szer­vezetemben -, ott tényleg nem érezni a veszélyt, mert színtelen és szagtalan. Egyébként a ri­portjaim 10 szá­zaléka készül ve­szélyes környe­zetben. - Mi alapján vá­lasztja ki a sztorikat, amelyeket fel­dolgoz? - Azzal foglalkozom, ami en­gem is érdekel. Nem várhatnak tőlem riportot pártokról, politi­kusokról, épületekről, tőzsdein­dexről. Ellenben néhány riport­alanyomba szinte beleszeretek. A Naplónak készítettem anyagot Tejfel Jenőről: a 48 kilós cigány­ember a munkácsi cigánytele­pen, Európa egyik legdöbbenete­sebb szegletében élt és jelentke­zett arra a tehetségkutatóra, amelyet Rúzsa Magdi megnyert. Visszahívta a zsűri, mert gyönyö­rű hangja van, csakhogy nem ka­pott vízumot. Erre megszervezte A telep sztárja versenyt, hogy ha már neki nem sikerült, másnak sikerülhessen. Összeállítottunk neki egy kis stúdiót, énekelhetett a Napló nézőinek, a film hatásá­ra rendeződött az élete, ami ne­kem nagyon jó élmény volt. - Sokan kémek öntől segítséget? - Miután hazahoztuk az utolsó magyar hadifoglyot, kétezer levelet kaptunk. Jó érzés, hogy ennyien megkeresnek, az viszont rossz, hogy nem tudok minden felkérés­nek eleget tenni. De ha ezt tenném, nem tudnám gyakorolni a szakmá­mat. - Ha már segítség: Szamirát ön fogadta be a családjával. Miért nem édesapja magyar rokonaihoz került? MENEKÜLÉS A POKOLBÓL - BESZLÁNTÓL SZOMÁLIÁIG Vujity Tvrtko legújabb könyvében Szamira Szomáliából induló történe­te mellett Csecsenföldre, a hírhedt 2004-es beszláni túszdráma helyszí­nére is követhetjük a szerzőt. Felvette a kapcsolatot a családdal is, akik Magyarországra települtek, itt próbálják feldolgozni minden idők leg­szörnyűbb túszdrámáját. Marian Cozma meggyilkolása és a korábbi magyar sporttragédiák kapcsán pedig arra döbbent rá - és döbbenti rá az olvasókat -, a gyász erőt ad a sportban. Adatokkal bizonyítja: a fáj­dalom, a megrázkódtatás után akkor is diadalmaskodik a csapat, ha erősebb az ellenfél. Megismerhetik az olvasók annak az asszonynak a titkát is, akit negyvenhat évig csak úgy hívtak: „az ismeretlen B sze­mély", és kiderül, milyen egy lakatlan sziget testközelből. - Vallási, kulturális és nyelvi akadályok miatt nem maradhatott náluk. Én viszont tudtam, hogy az én felelősségem, mi lesz a sorsa, hiszen én hoztam haza. Az olva­sóknak pedig tudniuk kell: aki megvásárolta egy-egy könyvemet, az mind benne volt Szamira siker­történetében. - Korábban azt nyilatkozta: az újság­íróknak nem szabad hazudniuk, ám más, ha jó cél érdekében hazudunk. Ezt hogy érti? - Bizonyos értelemben végigha­zudtam az elmúlt 15 évet. A leprate­lepre nem lehet úgy bejutni, hogy én egy kereskedelmi tévé riportere va­gyok, készítek pár felvételt, amitől garantáltan sírva elmenekül az a harminc turista is, akik Etiópia ezen szegletére kíváncsiak. Itt orvostan­hallgatónak adtam ki magam, az utolsó magyar fogoly hazahozatalá­nál medvevadásznak. Ám az is egy­fajta hazugság, ha hamis ideálokat gyártanak, akik azért sztárok, mert háromszor-négyszer nagyobbra csi­náltatták meg a mellüket a normá­lisnál. - Az „Európa kulturális fővárosa" projekt nagykövete, amelyben Sze­ged városa is partnere Pécsnek, ön szerint jó ütemben halad a felkészü­lés? - Nem lehetek pesszimista, nem mondhatom, hogy elvesztet­tük, szégyenkezzünk közösen. Pécs 2010-ben egész Magyaror­szág arca lesz, nincs más lehető­ség, mint sikerre vinni az ügyet. Az országban 10, a világban 15 millió magyar nagykövetének kell lennie. - A napokban a futballhuligánok mi­att félbe kellett szakítani a Fradi-Di­ósgyőr meccset. Sportkedvelő és sportértő emberként mit szól a pá­lyán elharapózó brutalitáshoz? - A hatóságoknak megoldást Névjegy. Vujity Tvrtko 1972. szeptember 24-én született Pécsett. A Balogh Szilárdként anyakönyvezett riporter 17 éves korában vette fel mai nevét: a Vujity anyai nagyapja családneve, Tvrtko a Szilárd horvát megfelelője. 1991-ben a jugoszláv konfliktusokban tolmácsként kezdett el tudósítani, amikor az MTV Híradó stábja nem tudott bejutni a háborús övezetbe. Elvégezte a Miami Egyetem újságíró szakát, a TV 2 először szerződtetett riportere. Felesége, Zsolnay Gyöngyi 110-szeres válogatott kosáriabdázó, a PVSK, illetve a MiZo-Pécsi VSK korábbi játékosa. Gyermekei: Vujity-Zsotnay Benjámin, Vujity-Zsolnay Barnabás. 19 évesen kapta meg a Pulitzer-emlékdíjat. kell találniuk erre a helyzetre, mert sokáig nem mehet így to­vább. A családosok el fognak tűn­ni a lelátókról. Én boldogan elme­gyek a fiaimmal kosár- és kézilab­dameccsre, egy Fradi-meccsre vi­szont biztos, hogy nem vinném ki őket. Nem akarom, hogy lássák a rombolást, hallják a rasszista, an­tiszemita jelszavakat. Kilencedik könyvénél tart Vujity Tvrtko, aki írásaiban, riportjaiban hétköznapi hősöket állít példaként az olvasók elé. A neves riporterrel pokoli és angyali történetekről, hazugságokról, gyereknevelésről, sportról és példaképekről beszélgettünk. HÉTKÖZNAPI HŐSÖK FARKAS JUDIT SZAMIRA BOLDOGSÁGA Németh Szami­ra nem csak a nyugodt életre kapott esélyt Magyarorszá­gon, ahová hosszú küzde­lem után elju­tott. A szere­lem is rátalált egy félig szo­máliai sorstár­sa személyé­ben. A TÉNYEK, SZÁMOK, ADATOK ELEMZÉSE UTÁN KIDE­RÜLT Az a csapat, amelyik el­vesztette vá­logatott szin­tű sportoló­ját, minden alkalommal megnyerte következő mérkőzését - még ha esélytelennek is hitték.

Next

/
Thumbnails
Contents