Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-06 / 234. szám
14 2009. OKTÓBER 6., KEDD Nemzeti büszkeség: politikusok és kutyák Az ügyvéd válaszol dr. Juhász György rovata Lopás és kártalanítás Tisztelt ügyvéd úr! Tavalyelőtt három fiatal feltörte az autómat, elvitték, és összetörték. Büntetőeljárás indult ellenük, de végül a lopást - nem tudom, miért - nem állapították meg. Szakértői vélemény készült, és kiderült, hogy engem 480 ezer forint kár ért. Nekem nem kellett külön pert indítanom, hanem a bíróság automatikusan kötelezte őket a kár megtérítésére. Egyiküket személyesen ismerem, tudom, hogy nejji okozna neki gondot kifizetni ezt az összeget, ő viszont azt mondja, hogy mivel hárman voltak, ő csak az egyharmadát, vagyis 160 ezer forintot hajlandó vállalni, a fennmaradó részt a többiektől kérjem. Igaza van? Hogyan kell értelmezni a bírósági ítéletben azt, hogy „egyetemlegesen" kötelezték őket? Tisztelt olvasó! A büntetőeljárásban a sértettnek lehetősége van arra, hogy a bűncselekménnyel okozott kárát úgynevezett polgári jogi igényként érvényesítse. Ez egyébként nem automatikus, külön kérni kell. Ilyenkor a bíróság nemcsak a vádlottak bűnössége kérdésében dönt, hanem a polgári jogi igényt is érdemben elbírálhatja, ha annak a teltételei fennállnak. Erről korábban már részletesen írtam. Esetében ez történt. Önnek egy jogerős és végrehajtható ítélete van, ami az elkövetőket, pontosabban ma már elítélteket egyetemlegesen kötelezi az önnek okozott kár megtérítésére. Ez azt jelenti, hogy minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, úgy önnel szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik. Ön tehát bármelyiküktől követelheti - akár bírósági végrehajtás útján is - a teljes összeget. Az más kérdés, hogy milyen ennek a három személynek a belső viszonya. Ők egymás között felróhatóságuk arányában kötelesek elszámolni, ha ezt nem lehet megállapítani, akkor egyenlő arányban. De hangsúlyozom, ehhez önnek semmi köze nincs. Attól követelje a pénzt, akitől a legnagyobb valószínűséggel be Is tudja hajtani. Aztán majd ők elintézik egymás között, ahogy tudják. Sokszor előfordul, hogy kárt okoznak nekünk, meg is van az elkövető, csak egy fillért sem lehet tőle beszedni. Erre szolgál az egyetemleges marasztalás, ami a károsultat hozza kedvezőbb helyzetbe. Arra a zárójeles kérdésére, hogy miért nem lettek lopásban bűnösök, valószínűleg az a magyarázat, hogy úgy vallottak, csak kocsikázni akartak egyet. Lopást ugyanis az követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Ha nem bizonyítható az eltulajdonítási szándék, csak úgy egyszerűen „kölcsönvették" az autót, akkor csak egy enyhébb, jármű önkényes elvétele megnevezésű bűncselekmény valósul meg. Sokszor emiatt ússzák meg olcsóbban a tetten ért autótolvajok. Egy idő óta a politikusokról a kutyák jutnak az eszembe. Nem minden esetben ugyanabban a vonatkozásban, de kutyás analógia mindig van. Alapesetben azt mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja, ugyanakkor elvadult, rosszra nevelt vagy eleve selejtes példányok pillanatok alatt szétmarcangolják a szerencsétlen áldozatot. Sok „selejtes kutyát" látni manapság, amelynek legkevésbé számít más épsége, ha húshoz, csonthoz akar jutni, sót bárki lábszárát képes letépni. Ezek „hamis kutyák" is, mert amíg a kerten kívül vannak - vagy a kertben akarnak maradni -, addig nyalják az ember kezét, utána viszont letépik, ráadásul megpróbálják elvonyítani, hogy miért a gazda hibája volt. Egyébként még amúgy jóravaló „kutyák" is komoly bajt okozhatnak, amikor egymásnak esnek. OLVASÓINKNAK Tisztelt Olvasóink! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket, olvasói leveleket esetenként rövidítve, szerkesztett formában, teljes névvel aláírva közölje. Az írások olvasóink nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A Kapcsolatok oldaton, Postabontás rovatunkban maximum 2200 karakter hosszú olvasói leveleket teszünk közzé. 6740 SZEGED, PF. 153. Vérben forgó szemekkel, csattogó álkapcsokkal tépik egymást, forognak egymás körül, közben törnek-zúznak. Aki pedig a közelükbe kerül eközben, könnyen kaphat a harapások özönéből. A Nagy Országos Kutyakennelben jó hangos az acsargás. Bár elég furcsák most a kutyák, mert amelyik kutya most „bent" van, az beígérte, hogy morogni, vicsorogni és harapni is fog, kiássa a csontokat, gyökereket, elásott szemetet, aztán otthagyja a kertet. A másik kutya pedig egyre magabiztosabban csahol befelé, de még így sem érteni ki semmi biztosat, mert hiszen ha elugatná, hogy bent a kertben kit fog megmorogni, melyik kolbászt lopja ki a kamrából, és kit próbál elásni, akkor rögtön kevesebben szeretnék. A mi kicsi kertünkben nekem minduntatan az jut eszembe, amikor egyszer láttam egy termetes német dog és egy palotapincsi „veszekedését". A dog nyomott vagy 70 kilót, a pincsi lánccal együtt ha hármat. Mégis: a pincsi akarta szétmarcangolni azt a jószágot, amely ezenközben némi zavarral és bosszúsággal széles pofáján üldögélt. Nem bántotta a picikét, csak hatalmas bal mellső mancsát a „rivális" fejére nyomva, segélykérően nézett körül, hogy valaki távolítsa már el a közeléből a hörögve tekergő szőrlabdát. Nem tudom, mi lehetett a kiváltó ok, lehet, hogy a pincsinek az volt csak irritáló,.hogy a másikról már három lépésnél jóval meszszebbről észre lehetett venni és látszik is rajta, hogy kutya. Lehetett „szakmai vita is", mert a dog behozta a szájában a postást, a pincsi pedig megugatta, hogy ez így nem jó, de nem tudta megmutatni, hogyan is lenne jó. Velünk, gazdákkal az a baj, hogy kutyáink szabják meg a hangulatunkat. Elhitetik velünk, hogy még annál is nagyobb okunk van borúra, mint valójában (persze ha ők lesznek a kennelben...), és nekünk is morognunk kell a többi kutya gazdáira, sőt a szomszéd kert öszszes lakóira, nem csak az ottani kutyákra. El kéne ezeket a hamis kutyákat - az összeset - vinnünk a sintértelepre, aztán együtt hazajönni, és keresni hűséges, okos, dolgos kutyákat. Azt a néhányat, amelyikkel elégedettek vagyunk, azért meg kéne tartani, mert nem érdemelnék meg, hogy a többi pincsi, pitbull vagy pont korcs miatt büntessük. Bertényi Kornél Kacsák a Dunán Vásárhelyi olvasónk lánya és kisunokája gyakran jár a Mosoni-Duna partjára kacsát etetni. Örömméí nézik a vidáman lakmározó madarakat. A kép Mosonmagyaróváron készült. FOTÓ: KARDOS MIHÁLYNÉ wwwagazdagodjon.com (ps > <e! rie» ,t •(ti® fiie r * r T ' LZ trl 06 40 900 Gazdagodjon meg költekezéseiből! Árengedményt kap minden vásárlása után Termékpartnereinknél! Tegye olcsóbbá ismerősei vásárlásait és jutalékot kap a költekezéseik után! Csatlakozzon Termékpartnemek és megnöveljük forgalmát! Rendeljen online caffeteria utalványokat dolgozóinak, ezzel támogatja a magyar kereskedőket! Vásároljon a ScienNet magyar Termékpartnereinél és ezáltal járuljon hozzá az ország fejlődéséhez! ^ Regisztráljon! V VOLKSBANK MAGYARORSZÁG bankszámlával