Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-05 / 233. szám

2009. OKTÓBER 7., SZERDA 11 A HÉT TÉMÁJA SZERKESZTI NYEMCSOK ÉVA A tudományban nincsenek elraktározott ismeretek, hanem élő, folyton változó, alakuló, fejlődő ismeretek vannak. Bay Zoltán Újhelyi: A teljes diplomáciai gépezet megmozdult Minden szektornak, nemcsak a tudománynak, a kereskedelemnek is komoly perspektíva a lézerközpont - vallja Újhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Ő fogalmazta a pénzügyi garanciáról szóló kormányhatározat előterjesztését. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - A teljes magyar diplomácia a szegedi pályázat sikeréért dolgozik - mondta egy hete az öthalmi egykori szovjet laktanyában Bajnai Gordon miniszterelnök. így volt? - A szegedi fizikusok, az egyetem és a város összefogását látva a magyar kormány teljes diplomáciai gépezetét megmozgatta az ügy érdekében. A külügyminisztérium, a gazdasági tárca és maga a miniszterelnök is aktívan fellépett a sikerért. Államösszehozni a pénzügyi garanciáról szóló kormányhatározatot, amely fontos volt ahhoz, hogy Prágában számunkra pozitív döntés szülessen. A határozat előterjesztését én készítettem el. - Miben látja a lézerprojekt jelentőségét? - Sokszor elhangzott: Szeged a világ egyik elismert tudományos bázisa lehet. Ennek hatása minden szektorban érezhető lesz majd: egy turisztikai befektető lelkendezve hívott fel nemrég, milyen remek perspektíva ennek az ágazatUjhelyi István szerint a turisztikának is jót tesz a lézerközpont. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA titkárként én is több egyeztetésen részt vettem. - Volt-e alkalma személyesen lobbizni a lézerközpontért? - A legizgalmasabb az elmúlt néhány hét volt: lóhalálában kellett nak is a lézerközpont. Ha a nemzetközi tudósok Szegedre jönnek kutatni, hozzák családjukat, konferenciákat rendeznek, barátaikat is meghívják - tovább öregbítve ezzel a város jó hírét. A másik Szatmári SZEGED. Hibáztunk a szegedi lézerkutatókról szóló szombati cikkünkben: Szatmári Sándor, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Kísérleti Fizikai Tanszékének Széchenyi-ösztöndíjjal, Gábor Dénes-díjjal és Szent-Györgyi Albert-díjjal is kitüntetett tanszékvezető egyetemi tanára helyett a neves szegedi csillagászt, Szatmáry Károlyt említettük meg. A hibáért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. nfö E o » A Müncheni Opera Fesztiválon alkalmazták először a lézert mint művészi látványtechnikát, méghozzá 1970-ben. A lézerközpont épülete a kezdeti stádiumban járó tervek szerint futballpályányi kiterjedésű, 8 emelet nagyságú lesz -ebből 4 a föld alatt, 4 felette található. OLYAN MŰSZER KESZUL, AMELY „SZÉTTÉPI A TER ES AZ IDO SZÖVETET" Újabb Nobel-díjat hozhat Szegednek a szuperlézer Tíz évig a világ egyik vezető tudományos központja lesz Szeged az európai szuperlézernek köszönhetően. A futballpálya-méretű kutatóközpont 200 millió euróból épül, 2015-től működik, mintegy 300 kutatóval. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - Olyan lézer készül, amely képes lesz arra, hogy széttépje a tér és az idő szövetét - idézte a Nature tudományos magazint Szabó Gábor fizikus, akadémikus a Szabadegyetem - Szeged előadásán februárban. Hónapok óta röpködnek a fantasztikus jelzők az európai lézerközponttal (Extrémé Light Infrastructure, ELI) kapcsolatban - csütörtökön pedig bejelentették: hazánk Csehországgal és Romániával közösen építheti meg a kutatóintézetet, az 500 millió eurós projekt 40 százaléka, 200 milliónyi beruházás Szegedre kerül. mm •. > || •t . Rezgésmentesen lehet majd célozni a lézerrel a földalatti helyiségekben, FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA lesz. A tervezett lézerimpulzusok 200 petawattos átlagteljesítménye a paksi atomerőmű teljesítményének 200 milliószorosa. A különbség az, hogy utóbbi folyamatosan üzemel, míg a lézerimpulzusok óriásteljesítménye csak néhány percenként egyszer jön létre, és akkor is csak egy másodperc töredékéig tart - magyarázza Osvay Károly, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai TanŐsrobbanástól a navigációig. A beruházás 3 nagy tudományos célt szolgál: egyrészt a beamline rendszer előállítását, amely óriási teljesítménye mellett másodpercenként akár tízszer is képes lenne lőni. Ez épül Prágában. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Ilyen attoszekundumos lézer kerül Szegedre. A harmadik cél egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat. Ennek fejlesztései mindkét helyszínen zajlanak majd, az egység ott épül meg, ahol biztatóbbak az előkészítő kísértetek. Bukarestben pedig egy fotonukleáris kutatóközpont épül a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára. Az Európai Unió 2006-ban közzétett 35 tételből álló listája tartalmazza a 2015-ig tervezett tudományos nagyberuházásokat. Szerepel ezek között sarkkutató jégtörő hajótól csillagászati távcsőig sokféle projekt. Egy olyan lézeres központ is, amely a jelenleg Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban épülő rendszereknél ezerszer nagyobb fényteljesítményű székének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense. - A lézerközpont lesz a város legfontosabb fejlesztési beruházása a következő években - mondta Botka László, Szeged polgármestere. Szent-Györgyi Albert Nobel-díja idején (72 éve, 1937-ben - a szerk.) volt utoljára ennyire fontos tényező Szeged és az egyetem - vallja Szabó Gábor, az egyetem rektora. Szerinte Nobel-díjat is hozhatnak a kutatások. 10 évig a Föld egyik vezető tudományos központja lesz Szeged az ELI révén, számos kísérletet csak itt lehet majd elvégezni a világon. Kínából, Oroszországból is érdeklődnek már iránta a kutatók. Elkezdődött a helyszínen, az öthalmi egykori szovjet laktanyában az épületek felújítása. 300 kutatót várnak, munkájukat mintegy 600 fős kiszolgálószemélyzet segítheti. A projekt honlapján (www.extreme-light-infrastructure.eu) már látható egy látványterv az épületről - a kezdeti stádiumban járó tervek szerint futballpályányi kiterjedésű, 8 emelet nagyságú lesz - ebből 4 a föld alatt, 4 felette található. - Biztosan lesz föld alatti része. Ez a speciálisan kiképzett „vályú" garantálja, hogy rezgésmentesen lehessen célozni a lézerrel. 100 méteres távolságból fél hajszálnyit lehet tévedni a kísérletben - mesélt Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoportjának vezetője a berendezésről, amely „egy sereg high-tech megoldással épül", így további cégeket, kutató-fejlesztő központokat vonz majd környékére. A központ 2011 és 2015 között épül meg. Az első jelentősebb bővítésig tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költsége évente 50 millió euró. A kormány pénzügyi garanciát vállal a projektre, nemcsak a központ megépítésére, hanem annak 25 évig történő üzemeltetésére is. A szeSzeged és az ELI. Az EU segítségével Szegeden létrejövő kutatási eredményeket közvetlenül lehet majd hasznosítani az izotópgyártásban, orvosi gyógykezelésekben (például agydaganatok és más rákbetegségek gyógyításában), a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozásában, gyógyszerkutatásban, génszerkezet-vizsgálatokban, energetikai kutatásokban, szuperpontos navigációs rendszerek fejlesztésében, nukleáris hulladékok ártalmatlanításában, részecskegyorsításban. Segítségével a jelenleginél lényegesen nagyobb felbontású röntgenfelvételek készíthetők, így korai stádiumban fel lehetne fedezni a daganatokat. Modellezhetik az univerzum ősrobbanás előtti állapotát is. gedi projekt költségét, 200 millió eurót (több mint 50 milliárd forint) a kormány az Unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapban erre a célra tartalékolt összegből fedezi. 1960 óta a tudomány és a gyógyítás szolgálatában Ötven év alatt hatalmas karriert futott be a lézer: egyre szélesebb körben alkalmazzák, így a szépségiparban és a hadászatban is. TÖRTÉNET ÉS ALKALMAZÁS MUNKATÁRSUNKTÓL^ Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation - ennek az angol kifejezésnek a rövidítéséből született meg a lézer elnevezés. A lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban. Ma már használják a kutatásban, a szépségiparban, a telekommunikációban és a hadászatban. A lézer segítségével méri a pontos időt az atomóra, alkalmas fémek vágására, hegesztésére, valamint távolságmérésre is: az Apollo 11 legénysége lézerrel mérte be a Föld-Hold pontos távolságát. Hasznosításából nem marad ki a művészet sem: a Müncheni Opera Fesztiválon alkalmazták először a lézert mint művészi látványtechnikát, méghozzá 1970-ben. A varázsfuvola lézerfényekkel gazdagított előadása elsöprő sikert aratott, állva tapsolt a közönség. Ezt követően a lézert a látványtechnikában és a szórakoztató médiában egyre több helyen használták. Az egészségügyben is elterjedt az alkalmazása, egyre több betegséget gyógyítanak lézerrel. A Massachusettsi Közkórház például hangszálrákkezeléseknél alkalmazza, az eljárással sikeresen visszaállítható a páciens hangja anélkül, hogy a hangminőséget végleg tönkretevő sugárkezelésre vagy a hagyományos műtéti eljárásra lenne szükség. Az amerikai hadsereg rengeteg pénzt költ a lézer felhasználhatósági területeinek bővítésére. Olyan lézeres rendszert fejlesztettek ki, amely tüzelőállásokat képes bemérni. Ezt a találmányt leginkább Irakban alkalmazzák, ahol a katonák szinte naponta válnak gerillatámadások célpontjaivá. A lézeres rendszer átvizsgálja azt a területet, ahol az orvlövész rejtőzködhet, majd a kilövés által előidézett nyomáshullám bemérésével leleplezi az ellenséges fegyverest.