Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-30 / 254. szám

2009. OKTÓBER 30., PÉNTEK KULTURA PÁL TAMÁS RENDEZTE A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ MAI PUCCINI-BEMUTATOJAT Bohémélet - fiatalokkal Kiss András (Colline), László Boldizsár (Rodolfo), Kónya Krisztina (Mimi), Réti Attila (Schaunard) és Fülöp Zsuzsa (Musetta) a főpróbán. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Fiatal énekesek is debütálnak Pál Tamás két szereposztással készült Bohémélet-produkció­jában, amelynek premierjét Gyüdi Sándor dirigálásával ma 19 órától tartják a nagyszín­házban. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Sokan Pál Tamást tartják az egyik legjobb magyar opera­karmesternek, ezért is megle­pő, hogy a nemzetközi hírű di­rigens egyik kedves darabját, a Bohéméletet nem vezényli, hanem rendezőként jegyzi most a szegedi társulattal. Akik régóta követik pályáját, persze tudják: nem újdonság ez a „szerepcsere". A 90-es években beugrással állította színpadra a félkészen átvett Verdi-operát, A végzet hatal­mát. Később a franciaországi Albiban rendezett egy Haydn-darabot, majd a raon­te-carlói fesztiválon egy Cima­rosa-operát, néhány éve Kő­szegen Michael Haydn darab­jával aratott sikert. - Mostani „akcióm" is azt bizonyítja: a karmesteri és a rendezői munka elválasztha­tatlan egymástól. Eddig is azt szerettem a legjobban, amikor egy kicsit rendezőként is mű­ködhettem. Zenekart alapít­hattam, műsorát megszer­keszthettem, olyan darabot vehettem elő, amit korábban még nem játszottak - azaz messze túlment a tevékenysé­Egy halálraítélt titkai és Chagall a REÖK-ben Izgalmas programok várják a látogatókat a REÖK-ben jövő héten. Az Operaverseny és fesztivál a Mezzo Televízióval közönségtalálkozóján Dávid Alagna Egy halálraítélt utolsó napja című előadásának tit­kaira derül fény. A Cha­gall-tártatot pedig ingyen nézhetik meg hétfőtől a diá­kok. Az eredeti elképzelés szerint csak az egyetemisták és fő­iskolások nézhették volna meg ingyenesen a világhírű, képeivel elbájoló, ábrándos világba repítő festőzseni, Marc Chagall varázslatos al­kotásaiból rendezett tárlatot az Őszi Kulturális Fesztivál keretén belül hétfőtől. A rendkívüli kedvezményt azonban a REÖK kiterjesz­Chagall Profil és vörös gyermek című képe is látható a Reök-pa­lotában. tette az általános és középis­kolás diákokra is. Rengetegen jelezték, hogy nagyon szívesen hoz­nának csoportokat is az is­kolákból, az őszi szünet mi­att azonban ezt a vándorki­Operafesztivál - közönségtalálkozókkal. Jövő héttől indulnak az Operaverseny és fesztivál a Mezzo televízióval közönségtalálko­zói, amelyeken a résztvevők jegyeket is nyerhetnek az aznapi elő­adásokra. Először egy halálraítélt titkait ismerhetjük meg. A világ­premierként színre kerülő Egy halálraítélt utolsó napja című opera ­amelyet a népszerű operaénekes, Roberto Alagna testvére, Dávid Alagna írt - kulisszatitkairól a szerző és a rendező, Nadine Duffaut mesél november 3-án, kedden 16 órától. November 6-án Richárd Strauss Ariadné Naxosban című előadásának rendezője, Marék We­iss osztja meg gondolatait az érdeklődőkkel. állítás utolsó hetén tudják csak megtenni. Chagall ugyanis nem csupán az éret­tebb diákgeneráció figyel­mét kelti fel, a színes, vará­zsos képek - amelyek akár egy képeskönyv illusztrációi is lehetnének - csábító fan­táziavilágba röpítik az arra nagyon is fogékony kisebbe­ket is. Az általános iskolás diá­kok akár maguk is megfest­hetik „Chagall-képeiket", hiszen a múzeumpedagó­giai foglalkozások során nemcsak könnyen érthető, élvezetes beszámolót hall­gathatnak a festőgéniusz művészetéről, de ecsetet is ragadhatnak, hogy vászon­ra vessék saját elképzelései­ket Chagall mintájára. A Pingvin Patikák szerve­zésében és finanszírozásá­val létrejött Chagall-kiállí­tást már csak rövid ideig le­het megtekinteni, a lenyű­göző alkotások november 8-án a vándortárlat követke­ző városába indulnak. Érde­mes mielőbb ellátogatni a REÖK-be, ahol Chagall mel­lett két szegedi festőmű­vész, Aranyi Sándor és Sinkó János jubileumi tárlata, va­lamint a Festészet napi kiál­lítás látható. (X) reként arról is örömmel szá­mol be: a legutóbbi énekesi meghallgatás kecsegtető eredményekkel járt. - Bo­hémélet-produkciónk két szereposztásában régi tagja­ink mellett - akikhez immár a Rodolfo szerepében bemu­tatkozó László Boldizsárt is számítom - legalább öt olyan újonc operaénekes van, aki hangilag és színészi­leg is vitathatatlanul tehetsé­ges. Speciális ízt adhat az előadásnak, hogy ugyan­olyan fiatalok a valóságban, mint a darab szereplői ­hangsúlyozza Pál Tamás, aki a több szegedi sikerprodukci­ót jegyző díszlettervezővel, Székely Lászlóval és Pilinyi Márta jelmeztervezővel állí­totta színpadra az operát. gem azon, hogy pusztán beta­nítsak és eldirigáljak egy mű­vet. Korán rájöttem arra is: az operaéneklés lényegéhez nem lehet hozzáférni az opera dra­maturgiájának, szövegének, drámai céljának részletes is­merete nélkül. Karmesterként gyakran kerültem olyan hely­zetbe, hogy a rendező, aki máshonnan indult és másho­va érkezett - vagy nem is ért el sehova - kompromisszu­mokra kényszerített. Most ab­ban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy két régi bará­tom, Gyüdi Sándor és Kardos Gábor vezényli a Bohéméle­tet, velük az első pillanattól teljes a zenei egyetértés ­mondja Pál Tamás. A teátrum első karmeste­Publikál, blogot ír - A művészetről folytatott diskurzus talán soha nem volt olyan fontos, mint most lenne - ugyanakkor rémülten azt lá­tom: most csak csordogál az általam megélt időszakokhoz képest. Olyan dolgokat kelle­ne ma a művészettel, az ope­rajátszással kapcsolatban na­pirenden tartani, ami érinti a legalapvetőbb kérdéseket, a művészet és a művészek sze­repét a társadalomban. Tud­juk-e aktívan befolyásolni mindazt, ami körülöttünk tör­ténik? Nagyon hiányzik az er­ről szóló párbeszéd - véli Pál Tamás, aki hol az Élet és Iro­dalomban, hol a Café Momus. művészblogjában fejti ki néze­teit - nem csak muzsikáról és zenei közéletről. HÍREK Jazzmozdony a Grand Caféban A BUDAPESTI ROMÁN KUL­TURÁLIS INTÉZET Szegedi Fi­ókintézete, a Magyar Jazz Szö­vetség és a Grand Café közös szervezésében szombaton 19 órakor gördül be a Grand Café színpadára immár hetedik al­kalommal a Jazzmozdony. Fel­lépnek: Romániából Berti Bar­bera - ének és ütőhangsze­rek, Nagy-Britanniából Robin Hilary Ashe-Roy - fuvola, Ma­gyarországról Gyárfás István ­gitár, valamint Csuhaj-Barna Tibor nagybőgő. A belépés díj­talan. A novellapályázat díjazottjai MESÉLJ MÉG, KÉRLEK! cím­mel, 60 éven felüli szegediek­nek hirdetett novellaíró-pályá­zatot a Somogyi-könyvtár és a szegedi idősügyi tanács. Az Éle­tem legszebb története kategó­riában tízen kaptak díjat: Bálint Jánosné Ágoston Ilona, Bondár Zsuzsanna, Csonka Miklós, Du­dás Istvánné, dr. Hörcher And­rea, Németh Istvánné, Patik Ist­ván, dr. Tompa Pál, Turi József, Várhídiné Szabó Erzsébet. A zsűri különdíjait Medgyesi Má­ria és Sáráné dr. Lukátsy Sarol­ta nyerte el. Szeged idősügyi tanácsának különdíjait Bakos Rózsának, Gimesiné dr. Dudás Irénnek, valamint Merksz End­réné Szócska Viktóriának ítél­ték oda. A Csemetekorom jó ízei kategória győztese Bakos Rózsa. Véglegesítették a Dömötör-díjat Bánvölgyi László szobrász műtermében sorakoznak a művészi munkát elismerő Dömötör-szobrok, FOTÓ. SEGESVÁRI CSABA A Dömötör-díjat odaítélő társa­dalmi kuratórium úgy döntött: állandósítja az elismeréssel já­ró szobrocskát, Bánvölgyi László kisplasztikáját. Igy ezentúl minden évben azt kap­hatják meg a Szegedi Nemzeti Színház kitüntetett művészei. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A Pálma Reklámstúdió 1998-ban alapította a Dömö­tör-díjat, amit 1999-től min­den színiévad végén gálaes­ten adnak át a nagyszínház­ban a publikumtól legtöbb szavazatot kapott művészek­nek. 2007-ben a közgyűlés úgy döntött: önkormányzati elismeréssé avatja a civil kez­deményezésként indult, és az évek során szegedi tradícióvá vált kitüntetést. Az egyik alapító, Sztáry Eri­ka elmondta: korábban há­romévente változtatták a díj­jal járó szobrocskát. Az első években Herczeg Tamás üveg­plasztikája, a második perió­dusban Beliczay Mária szob­rászművész bronz körplaszti­kája, majd bronz dombormű­ve volt a Dömötör-díj. A társadalmi kuratórium által kiírt meghívásos pályá­zatra 2007-ben újszerű díjat talált ki a Tömörkény-gim­názium művészeti tagozatán tanító jeles szegedi szob­rászművész, Bánvölgyi Lász­ló. A Szent Dömötört ábrázo­ló patinázott bronzfigura carrarai márvány poszta­mensen áll, jobbjában jel­legzetes attribútumát, a lán­dzsát, baljában a róla elne­Átéli a győztesek örömét - Nagy örömmel fogadtam a kuratórium döntését, mert már annak is komoly presz­tízsértéke volt számomra, hogy a 2007-es pályázaton az én Dömötör-plasztikám nyert. Amikor a díjátadó gálákon a győztes művészek sokszor könnyes szemmel magasba emelik a szobrocskát, én is átélem az örömüket - nyilat­kozta lapunknak Bánvölgyi László. - Régóta bérletünk van, a feleségemmel rendsze­resen járunk a színház elő­adásaira. Évről évre sok te­hetséges fiatal művészt látok, aki érdemes lehet arra, hogy megkapja a Dömötör-díjat. Az Oscar-szobrocskából is minél többet szeretnének begyűjte­ni a filmesek; azt hiszem, a színháziak sem fogják bánni, ha több egyforma Dömö­tör-díj sorakozik majd az ott­honukban. vezett szegedi tornyot tartja. A kuratórium nemrégiben úgy döntött: bár letelt a szo­kásos három év, nem változ­tat a díjon. A grémium dön­tését az is befolyásolta, hogy a posztamenssel együtt 35 centiméter magas Bánvöl­gyi-kisplasztikát sokkal könnyebb kézbe venni, job­ban szerették a művészek, mint a korábbi Dömötör-dí­jakat, ráadásul jobban emlé­keztet a filmvilág vágyott Oscar-szobrocskájára is, ami a szegedi színházi díj ötlet­adója volt. Alkotóként debütáltak a táncosok A Szegedi Kortárs Balett fiatal táncosainak kísérleti darabját, a 3. műszakot tegnap mutatták be a kisszínház balett-termében. Hatan debütáltak koreográfusként a produkcióval - az egyórás összeállítás hét részét alkotóként Horváth M. Gergely, Tóth Andrea, Szarvas Krisz­tina, Haller János, Tarnavölgyi Zoltán és Palman Kitti jegyzi. A balett próbatermében berendezett 80 fős nézőtér előtt ma 17 órától újra el­táncolja a társulat a rövid darabokat. Képünkön Csetényi Vencel és Palman Kitti. FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents