Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-29 / 253. szám
3 A helyére emelték Kligl Sándor szobrászművész Háború című alkotását a megyeháza épülete előtt tegnap. A szegedi Rákóczi téren álló szoborral a Don-kanyarnál elesett Csongrád megyei áldozatoknak állítanak emléket. A bronzszobor súlya körülbelül egy tonna, az alakok 2 méter 50 centisek. Az avatóün- ^ J -j nptpnl népségét szombaton tartják. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA ^További FOTÓK L J a neten! www.delmagyar.hu Kitoloncolták a túlélőket. Információink szerint a 29 éves férfi viszszavonta menekültstátusra vonatkozó kérelmét, ezért a napokban kitoloncolták az országból, gyermekeivel együtt. Közben Berényi Ernő, a magyarkanizsai bíróság vizsgálóbírája elmondta, a gyermekek édesanyját kedden azonosították a hozzátartozói, földi maradványait átadták a rokonságnak. Folyik a megtalált holttestek azonosítása: a tegnap kiemelt kislánynál és a fiatalembernél sem találtak a személyazonosságot igazoló dokumentumokat, holttestüket Újvidékre szállították, a kórbonctani intézetbe. A Martonosnál október 18-án talált másik női holttestet a zentai kórházba vitték, ahová szerdán érkeznek Koszovóból az elhunyt hozzátartozói. Az ügyben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a szerbiai partnerrel együttműködve nyomoz. Önvizsgálat ~1H9HIHE— : r nÉé fekete klára k ~Jm fekete@delmagyar.hu Pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezné a pedagógusokat a szülők érdekképviselete, többek között a vásárhelyi hajhúzogató tanár miatt. A pedagógusok szakszervezte természetesen tiltakozik, és azóta kígyót-békát mondanak egymásra a felek. A szülői oldal azt sugallja, hogy azok a diplomások, akik a katedrán állnak, alkalmatlanok lehetnek a gyereknevelésre, hiába szépek vagy okosak. A gyereknevelés, vagyis a diákokkal való egész napos foglalkozás ugyanis külön műfaj a tudás átadásán felül. Erre születni kell, ehhez olyan képességek, valamint pszichés állapot szükségeltetik, amelynek hiányát esetleg már a pályaválasztáskor ki lehetne szűrni gondolják a szülők. Van benne valami - ha az ember saját iskolaéveire, valamint a pedagógusaira viszszagondol. Amikor azt próbálja összegezni, hány legendás tanár alakját tudná felidézni, akitől nemcsak tárgyi ismereteket, hanem szemléletet, emberséget is tanulhatott. A végeredmény? Egyjegyű szám, néhány örökre bevésődött névvel - a többiek ugyanis nem hagytak nyomot maguk után. A szülők egyesülete azonban azt is kérhetné, hogy más szakmák is tartsanak önvizsgálatot. Firtathatná, milyen az a felvételi rendszer, amelyben nem kíváncsiak a leendő jogászok beszédkészségére, megkérdezhetné, miért csak írásban vizsgáznak az egyetemeken, miért nem beszéltetik a nyelvszakosokat, miért lesz valakiből azért szociális munkás, mert csak arra a szakra tudott bekerülni a pontszámaival. Ugyanezek a szülők pedig, ha a saját gyerekük tanári szakot választ az egyetemen, szemrebbenés nélkül mesélik a szomszédasszonynak: szegényke ugyan alkalmatlan a pedagóguspályára, de az a lényeg, hogy diplomája legyen, utána pedig majd csak lesz valahogy. A sors fintoraként pedig még az is bekövetkezhet, hogy a tanárnak indulásból alkalmatlan gyerek a katedrán köt ki. Neki is meg kell élnie valamiből. 99 Milyen az a felvételi rendszer, amelyben nem kíváncsiak a jogászok beszédkészségére? Megvan a makói emléktábla rongálója MAKÓ. Két nap alatt elfogta, és gyanúsítottként hallgatta ki tegnap a rendőrség azt a férfit, aki feltételezésük szerint gyűlöletkeltő feliratot fújt egy ház falára, és lefeszítette Kecskeméti Ármin emléktábláját Makón, a róla elnevezett utcában. A rendőrök az adatgyűjtés és tanúkutatás során jutottak el egy néhány fős társasághoz, és a kihallgatások során terelődött a gyanú egyikükre, egy 22 éves makói fiatalemberre, aki végül bevallotta, hogy ő feszítette le és rongálta meg az emléktáblát és firkálta össze a falat. A férfi vasárnap éjszaka ismerőseivel együtt indult haza az egyik szórakozóhelyről, majd a társaságtól leválva vitte útja a Kecskeméti Ármin utca felé. Arra a kérdésre, hogy miért tette ezt, azt válaszolta, hogy hirtelen ötlettől vezérelve feszítette le és törte össze az emléktáblát, amely akkor jó heccnek tűnt számára. A Makói Rendőrkapitányság a fiatalemberrel szemben rongálás vétség megalapozott gyanúja alapján folytatja a büntetőeljárást. ÚJABB HÁROM TESTET EMELTEK KI SZERBIÁBAN - A TÚLÉLŐKET KITOLONCOLTÁK Halászok találták meg a hófehérre ázott holtakat A KOSZOVÓIAK TRAGÉDIÁJA SEM TARTJA VISSZA AZ ILLEGÁLIS HATÁRSÉRTŐKET CSONGRÁDBAN Két hét alatt 82-en próbálkoztak Helyén a Szabad emlékezés szobra MARTONOS, SZERBIA FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Szerb oldalon sokáig csak két női holttest került elő. Ezeket találták meg a martonosi halászok. Ám tegnap délelőtt egy 10 év körüli lány, egy húszas éveiben járó férfi, majd délután egy újabb férfi holttestét is kiemelték a Tiszából. Sajtóinformációk szerint sorrendben Adorjánnál, Magyarkanizsánál és Törökbecsénél. Az elhunytak azonosítása Szerbiában megkezdődött, összesen eddig 6 holttest került elő, valamint a 3 túlélő a csoport további 9-12 tagjának sorsa ismeretlen. - Úszott a vízen valami, azt hittem, fadarab, ezért odaeveztem, hogy elvigyem az útból. Akkor láttam: egy szőke nő, egy gyerekhátizsákkal mesélte a múlt vasárnapi, felkavaró történetet hidegen Bosko Száva, miközben ladikjában néhány hal csapkodott. Testvérével az elmúlt 30 évben 11 holttestet fedezett fel a vízben. 3 kilométerre van a határ a mólójuktól - a két férfin nem látszik, hogy felkavarta volna őket a nemzetközi sajtóban is nagy port felvert tragédia. Az embercsempészet rendszeres, de eddig a zöldhatáron, szárazföldön próbálkoztak az albánok, a folyóra nem merészkedtek - számoltak be tapasztalataikról. A Tiszán töltik életüket, ott találtuk meg őket tegnap is. A koszovói külügyminisztérium meg nem erősített információi alapján a szerb rendőrség azt gyanítja: egy martonosi férfitól bérelték a csónakot, amellyel a menekültek vízre szálltak. A két szerb halász ezt hevesen tagadja. A helyi horgászklub elnöke, Koncz Rudolf sem tud arról, hogy martonosi lenne a ladik. Cáfolták ezt azok a magyar halászok is, akik tegnap délben egy láda hallal járták a település boltjait. - Hetente fognak errefelé határsértőket - fogalmazott cigarettára gyújtva Guti Gábor. Palkovics József és Jeliszejev József pedig azt mesélte: egyszer egy halász a saját mólójánál talált egy holttestet, amelynek a zsebében 3000 euró és egy maréknyi arany volt. A halászok hajnalban, este is a folyón vannak, nem történik ott olyasmi, amiről ne értesülnének. - Néhány napig volt ez hír, már nem beszélnek róla a faluban - mondta egy nő a martonosi közösségi házban. Azt pedig több helyen - boltban, buszmegállóban is - hallottuk: a szerb hatóságok finoman szólva sem dolgoznak teljes erőbedobással az ügyön - mert koszovói albánokról van szó. Krsztin Száva (elöl) és testvére, Bosko már 11 holttestet talált halászás közben a folyóban az elmúlt 3 évtizedben. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Bár a koszovói albán határsértők tiszai tragédiája nemzetközi hírverést kapott, ez sem tartja vissza az újabb határsértőket. RÖSZKE MUNKATÁRSUNKTÓL A koszovói határsértők két héttel ezelőtti tragédiája ellenére sem csökkent az illegális határátlépések száma Csongrád megyében. Pedig koszovói határsértők ügye a térségben ilyen hatalmas hírverést még egyszer sem kapott. A tragédiával - a szerb hírügynökségek és a koszovói lapok mellett - foglalkozott a BBC és a Reuters, a nyomozásba pedig bekapcsolódott az Európai Unió Koszovóban működő rendőri és igazságügyi missziója (EULEX) is. - Az elmúlt két hétben öszszesen 82 határsértőt - 30 szerb, 32 koszovói, 19 afgán és 1 macedón állampolgárt kaptak el kollégáink Csongrád megyében - nyilatkozta lapunknak Szenti Szabolcs rendőrségi szóvivő. A Tiszán történt tragédia helyszíne közelében a 82 határsértő közül 47 próbálkozott. - A többség gyalog, vagy embercsempész segítségével, kocsival próbált átszökni a határon. A folyón azonban senki nem jött - közölte Szenti Szabolcs. Idén már összesen 1703-an akartak illegálisan hazánk területére lépni. A Tisza töltése Röszkénél. Idáig jutott el két kisgyermekével a 29 éves férfi. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Az elfogott határsértők mindegyike azt vallja, hogy úti célja Nyugat-Európa lett volna, és a jobb élet reményében hagyta el szülőföldjét. Rájuk vagy kitoloncolás, vagy amennyiben menekültstátusért folyamodnak - a békéscsabai befogadóállomásra való szállítás vár. „A többség gyalog, vagy embercsempész segítségével, kocsival próbált átszökni a határon." Szenti Szabolcs