Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-28 / 252. szám

6 MEGYEI TÜKÖR 2009. OKTÓBER 28., SZERDA Operafőváros SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi operatagozat régi kedvencekkel és új tehetsé­gekkel a főszerepben mutatja be pénteken Puccini népszerű operáját, a Bohéméletet. A di­rekció Pál Tamás karmestert bízta meg a rendezéssel, aki­től sok színpadon is megvaló­sítható okos gondolatot lehe­tett olvasni. Most kiderül, ho­gyan működik az elmélet a gyakorlatban - fogalmazott a tegnapi sajtótájékoztatón az előadás karmestere, Gyüdi Sándor főigazgató. A rendező elmondta: aki ragaszkodik ah­hoz, hogy a megszokott Bo­héméletet lássa, annak felka­varóan újszerű lesz a produk­ció. A szereplőgárda tagjai kö­zül többen már sokadik verzi­óban játsszák az operát. Altor­jay Tamás szerint az általa alakított Colline egy értelmi­ségi csöves bohém, aki társai­val a társadalom összetartó pántjait igyekszik szétfeszíte­ni. A Marcello szerepét éneklő Kelemen Zoltán örül, hogy olaszul megy a darab, a Mu­settaként színpadra lépő Vaj­da Júlia úgy véli, fiatalokkal felfrissülve új produkciót lát­hat a publikum. November 19-én mutatják be Jékely Zoltán zenés mesejá­tékát, Az aranyszőrű bárányt. Sándor János rendező szerint aktuális olyan elveszett érté­kekről beszélni, mint becsü­let, szavatartás, bizalom: Jövő hét kedden Dávid Alagna Egy halálraítélt utolsó napja című darabjával kezdő­dik a második Mézzo-opera­verseny döntője a nagyszín­házban. Gyüdi Sándor - a fesztivál szervezőit is helyet­tesítve - elmondta: a jegyárak idén jelentősen olcsóbbak let­tek, hiszen már 600 forintért is lehet belépőt kapni, és a legdrágább jegy is csak 6 ezer 600 forintba kerül a tavalyi 16 ezer helyett. A döntő utolsó előadását, a New York-iak versenyprodukcióját és a díj­átadó gálát a Duna Televízió közreműködésével világszerte közvetíti a Mezzo - így Szeged újra az opera fővárosa lehet. Hol jársz, hová mész? című táncjátékával november 28-án a kisszínházban ven­dégszerepel a sepsiszentgyör­gyi Háromszék Táncegyüttes. Szabó Miklós tenorista szüle­tésének centenáriuma alkal­mából november 30-án em­lékkoncertet rendeznek a nagyszínházban: mai tenoris­tautódok áriákat, operettslá­gereket énekelnek. KFT.-TAGGYŰLÉS ÓPUSZTASZEREN: AZ EMLÉKPARK IGAZGATÓJÁRÓL DÖNTENEK Halottak napján menesztik? November 2-án, azaz halottak napján fog dönteni a kft. taggyűlé­se az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatójának sorsáról. Nem sikerült megtudnunk, mi miatt romlott meg a kap­csolat a 2007 februárjában kinevezett Horváth Gábor és Magyar Anna, a többségi tulajdonos megyei önkormányzat elnöke között. kezdődött a park történetének egyik legnagyobb beruházása is, 600 millió forintból új kiál­lítást rendeznek a főépület­ben, és megjavítják a beázó tetőt. Az, hogy Horváth kapcso­lata megromlott a megyeveze­téssel, először idén tavasszal derült ki a nyilvánosság szá­mára. Egy taggyűlésen a több­ségi tulajdonos megyét képvi­selő Magyar Anna az igazgató leváltását kezdeményezte. Ez akkor azért nem sikerült, mert a téma nem szerepelt a meghí­ÓPUSZTASZER BAKOS ANDRÁS A megyei önkormányzat elnö­ke, Magyar Anna le akarja vál­tani az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nonpro­fit Kiemelten Közhasznú Kft. igazgatóját - ám az igazgató joga volt eldönteni, mikorra hivja össze az ügyben határo­zó taggyűlést. Horváth Gábor 99 Az, hogy Horváth kapcsolata megromlott a megyevezetéssel, először idén tavasszal derült ki a nyilvánosság számára. pedig november 2-át válasz­totta. Ez a halottak napja, a katolikusoknál a 14. század óta. Nem valószínű, hogy az igazgatónak ez ne jutott volna eszébe. A most 35 éves direktor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiát végzett, hat évig a római Gregoriana Egyetemen tanult, egyház­történeti kutatásokat vég­zett, és mielőtt 2007 február­jában megválasztották volna az indoklás nélkül leváltott Nagy László helyére, Kiskun­félegyházán tanított történel­met, hittant és olaszt. Kine­vezésekor kisebb nézetelté­rés támadt Magyar Anna el­nök és Zakar Péter alelnök között, utóbbi nem titkolta megdöbbenését, és azt mondta, a park rossz irány­ban indult el. Az elnök asz­szony akkor lapunknak adott interjújában azt mondta, az előző igazgató egyik sajtó­nyilatkozata miatt támadt feszültséget rövidre kel­lett zárnia, így döntött, és nyugod­tan alszik. Miután Horváth Gábor át­vette a parkot, a meglévő, zömmel néprajzi témájú ren­dezvények mellett megújította a hosszú időre feledésbe me­rült szobori búcsú hagyomá­nyát, és a szeri monostorral is voltak, vannak tervei. A park­nak tényleg szüksége van új látványosságokra, mert fő att­rakciója, a Feszty-körkép már nem képvisel akkora vonz­erőt, amilyet az ezredfordu­lón. Ezt pedzegette az előző igazgató is. A megye tavaly pályázott, idén nyert, és el­A Feszty-körkép már nem képvisel akkora vonzerőt, amilyet az ezredfordulón. Magyar Anna és Horváth Gábor 2007 májusában. Akkor még egymás mellett. ARCHÍV FOTÓK: SEGESVÁRI CSABA vóban. Ilyen előterjesztést pe­dig csak akkor szabad napi­rendre venni, ha minden tag jelen van, a gyűlés pedig nem volt teljes. A megyei közgyű­lés legutóbb szeptember 23-án tárgyalt zárt ülésen erről az ügyről. Az ellenzék is tudomá­sul vette, hogy az elnök és az igazgató nem tud együtt dol­gozni. Kozma József szocialis­ta frakcióvezető azt vetette föl, hogy nem helyes egy ek­kora beruházás közepette el­távolítani a vezetőt. Az ülés után megkérdeztük Magyar Annát, miért akarja meneszteni Horváth Gábort, az elnök azonban azt mondta, a zárt ülésen született döntést nem akarja kommentálni. Az igazgató sem nyilatkozik. Bár azt tudjuk, nehezen viselte, hogy indoklás nélkül kívánja meneszteni az elnök. Azt, hogy min különböztek össze ennyire, nem sikerült megtud­ni - a tagok pedig még arról sem kaptak információt, kit szeretne a többségi tulajdo­nos Horváth helyére. A no­vember 2-án délután 1 órakor kezdődő gyűlésen a megye voksa mellé még egy szavazat kell a döntéshez, de ezt 2007 februárjában is meg tudta sze­rezni az elnök. A NYUGALMAZOTT ÉPÍTÉSZMÉRNÖK KÜLÖNÖS HOBBIJA Metszőollóval kutatott a sírok után Négyszáznál is több jeles vá­sárhelyi végső nyughelyét ku­tatta fel az utóbbi két évti­zedben Laurencz Dénes nyu­galmazott építészmérnök. Gyűjteményét a városi levél­tár őrzi. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Sokszor vágott magának utat a gazténgerben, kis seprűvel és metszőollóval tisztította meg a sírokat a jeles vásárhe­lyiek végső nyughelyét kuta­tó Laurencz Dénes nyugalma­zott építészmérnök. A Sze­remlei Társaság tagja több mint négyszáz sírra bukkant rá a katolikus, az evangéli­kus, a Kincses és a Dilinka sírkertben. - Amikor gyermekkorom­ban a nagymamámmal a ro­konok sírjait gondoztuk, megmutatta az ismert embe­rekét. Érdekesnek találtam, de csak 1991-ben, nyugdíjba vonulásom után indultam neki jegyzettömbbel és fény­képezőgéppel, hogy meglel­jem az egykor jeles emberek nyughelyeit. Sokszor magam szabadítottam ki a gazból a sírokat, hogy kibetűzzem a fejfák feliratait, végül lefo­tóztam mindegyiket - árulta A kutató névjegye. Laurencz Dénes 1930-ban született Vásárhe­lyen, 1948-ban a Bethlen-gimnáziumban érettségizett, de már 1944-ben munkába állt a Kokron-gyárban. 1947-ben segédmunkás­ként ő ütötte le a Petőfi Művelődési Központ mai északkeleti sarkát jelölő építési cölöpöt. Munka mellett végezte el a szegedi építőipari technikumot, majd a Budapesti Műszaki Egyetemet, s szerzett épí­tész-szakmérnöki diplomát. A Városgazdálkodási Vállalattói vonult nyugdíjba. el Laurencz Dénes, akinek a gyűjteményét a városi levél­tár őrzi. Egy alkalommal rábukkant Tassy Becz Ede sírjára a kato­likus temetőben. Tudta, hogy honvéd főhadnagyként har­colt 1848-49-ben, részt vett Budavár visszavételében, il­letve az isaszegi és a branyisz­kói csatában is. Majd a sza­badságharc bukása után Vá­sárhelyen lett előbb ügyvéd, 1873-ban pedig a város első főjegyzője. - Húsz év alatt négyszáz­nál is több jeles személy sír­ját találtam meg. Köztük Soós István polgármesterét, aki elszabotálta a gettó létre­Laurencz Dénes fotón is megörökítette a város első főjegyzőjének sírját. 400-nál több neves személy nyughelyét lelte meg. FOTÓ: TÉSIK ATTILA hozását, vagy éppen a botrá­nyairól, párbajairól és nő­ügyeiről híres Karancsi Dáni­el református lelkészét, aki - nagy meglepetésemre - a katolikus temetőben nyug­szik. De rábukkantam Nótás Szabó Pál, a maga korában híres nótafaragó fejfájára is - mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents