Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-27 / 251. szám

GYÓGY-ÍR SZERKESZT DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS 2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ - • —­A gyógyszerészek részletesen kikérdezik a beteget. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az orra van bedugulva, vagy a füle és a torka is fáj, esetleg köhög, és azt hogyan: szárazon vagy hu­rutosan teszi. NEPSZERUEK A RECEPT NÉLKÜL KAPHATÓ KESZITMENYEK Kockázatok és mellékhatások ­hogyan választunk? Nem vagyunk biztosak benne, hogy a vény nélküli gyógyszert választók valóban elolvassák a készítményhez mellékelt tájékoztatót. Az inkább jellemző, hogy megkérdezik a gyógyszerészt. A megfázás hónapjaiban egyre kevesebben választják a rendelőben való sorban állást, inkább egyenesen a patikába mennek. Számtalan készítmény közül választhatunk, ha önmagunkat kezelve akarunk gyógyulni. ROTÓ: KARNOK CSABA EGÉSZSÉG NYEMCSOK ÉVA A nátha tüneteit enyhítő készít­mények dömpingje ilyenkor ősszel indul be: a tévében egy­mást követik azok a reklámok, amelyek recept nélkül kapható készítményeket népszerűsíte­nek. Dr. Zolnay Kriszta, a szege­di Kígyó Patika tulajdonosa azt javasolja: most, amikor a HINl-vírus fertőz, felső légúti tünetegyüttessel mindenki for­duljon orvoshoz. Általánosság­ban azonban elmondható: egy kis köhögés, orrfolyás esetén nem kell feltétlenül ellátogatni a rendelőbe. LÁZAS BETEGSÉGEK - Más a helyzet láz esetén. Ha egy kisgyerek belázasodik, ak­kor nem kérdés: el kell vinni a házi gyermekorvoshoz. Lázas felnőtt a harmadik napot is megvárhatja, mielőtt orvoshoz menne, de a patikába minden­képpen menjen be már a legel­ső napon, és konzultáljon a gyógyszerésszel arról, milyen tünetegyüttese van, és ezeket milyen készítmény enyhíti! ­javasolja a szakember. A gyógyszerészek részlete­sen kikérdezik a beteget. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az orra van bedugulva, vagy a füle és a torka is fáj, esetleg kö­hög, és azt hogyan: szárazon vagy hurutosan teszi. - A gyógyszerész a válaszok ismeretében fog javasolni vény nélkül kapható komplex ké­szítményt, illetve a készítmény mellé javasolt kiegészítőket, természetesen anélkül, hogy túlgyógyszereznénk a beteget. Az sem mindegy, hogy torok­fájás esetén hol érez valaki fáj­dalmat, elég-e egy szájüreg-fer­tőtlenítő tabletta, vagy torok­spray-t kell javasolnunk. Ha a beteg lázas, és paracetamolér­zékeny, akkor természetesen ezt is figyelembe kell venni. ORRDUGULÁS A gyógyszerész hozzátette: kli­nikai vizsgálatok is alátá­masztják, hogy orrdugulás esetében az orrcseppek önmagukban nem elég- * gé hatékonyak, ezért ja- ^^ vasolni szokták, hogy a ' beteg a használata előtt T mossa át a nyálkahártyát tengervizes orrspray-vel. Megelőzésre is érde­mes gondolni: im­munerősítő ké­szítményekkel. Egy felmérés­ből kiderül: a vény nélkül kap­ható készítmények a patikák forgalmának 18-21 százalékát adják. Ezt dr. Zolnay Kriszta is megerősítette. A törvényi sza­bályozás évekkel ezelőtt meg­változott, így a vény nélkül kapható készítményeket reklá­mozhatják a gyártók. - Az emberek gyorsan meg­tanulják a készítmények ne­vét, egyfajta felületes tudást is szereznek, hogy milyen tünet­együttesnél mit érdemes hasz­nálni. Azonban mindenkép­pen érdemes a gyógyszerész tanácsát kikérni, és elmondani neki, mi a probléma, mert nem biztos, hogy az adott betegség­re az a gyógyszer jó, amit a té­vében láttunk. Az öngyógysze­rezés divatja nagyon nagy len­dületet vett, a gyártók is egyre inkább bővítik a vény nélkül kaphatóan forgalomba hozott készítmények körét. A hatóanyagok veszélyei Szakember megkérdezése nélkül nem érdemes kezelni magunkat. A gyógyszerész, az orvos szaktudása nagyon fontos. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy hatóanyag túladagolása potenciális veszélyt jelenthet! Akár az is előfordulhat, hogy az önmagát „kezelő" beteg egyszerre két olyan készítményt választ, amelyek hatóanyaga interakcióba lép, „üti" egymást, vagy azonos hatástani csoportba tartozóan túladagolást okoz. Egyáltalán nem mindegy, hogy a sok kezelés közül melyiket alkalmaz­zuk! 99 A látáshibák pontos felmé­rése után an­nak korrigálá­sához tehát több út is ve­zethet. Az előnyök és hátrányok, valamint az alkalmasság ismeretében minden páti­ens szemor­vosa segítsé­gével maga dönthet, me­lyik lehetősé­get választja. Gyakorlati kérdések az asztmáról Roham alatt a kishörgők össze­szűkülnek, az azt bélelő nyálka­hártya megduzzad. TÜDŐGYÓGYÁSZAT DR. SZALAI ZSUZSANNA Jellemzően hullámzó lefolyású megbetegedés, az évek során jobb és rosszabb időszakokat él meg a beteg. Éppen ez teszi nehézzé az asztmás betegek gondozását, hi­szen nem könnyű megjósolni, mi vár rá az aktuális kontrollvizsgála­tot követő időszakban. A kezelőor­vos csak az elmúlt időszak tünetei és a műszeres mérések adatai alap­ján tudja a kezelési tervet felállíta­ni. Szerte a világban egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak a betegek ok­tatására azért, hogy alkalmassá váljanak betegségük „menedzselé­sére", karbantartására, a tünet­mentes, úgynevezett „jól kontrol­lált" állapot elérésére és fenntartá­sára, valamint az állapotrosszabbo­dások megelőzésére. Ml AZ ASZTMA? Az asztma a kislégutak nyálkahár­tyájának gyulladásos megbetegedé­se, amely hirtelen fellépő száraz kö­högéssel, nehezített kilégzéssel és mellkasfeszüléssel, valamint sípoló légzéssel jár. Jellegzetessége, hogy a roham spontán vagy gyógyszerek adására viszonylag gyorsan oldódik és a tü­netekkel járó rosszabb napokat tü­netszegény vagy tünetmentes idő­szakok váltják. Az enyhe asztmás betegeknek kezelés nélkül is hosz­szú - több hónapos - tünetmentes időszakai lehetnek. A betegek je­lentős részének azonban kezelés Az allergiás megbetegedések számának növekedésével az asztmások száma is egyre nő. Mai ismereteink szerint az asztma bár nem gyógyítható, de igen jól kezelhető megbetegedés, amelynek következménye­ként az asztmások jelentős százaléka teljes és korlátozásmentes életet élhet. nélkül folyama­tos tüneteik lennének, köhé­cselés vagy köhö­gés, mellkasi nyomás vagy mellkasi feszítő ér­zés, sípoló légzés vagy fulladás mellett csökkent fizikai terhelhetőség, a napi életvitel - munka­végzés, sportolás, fizikai tevékenységek - korláto­zottsága, gyakori állapot­rosszabbodásokkal nehe­zítve. Rosszullét esetén gyors hatású hörgőtágító segít. Ml TÖRTÉNIK AZ ASZTMÁS BETEG TÜDEJÉVEL? A tüdőben levő kislégutakat bélelő hörgőnyálkahártya gyulladásos el­változása miatt a „roham" alatt a kishörgők összeszűkülnek, az azt bé­lelő nyálkahártya megduzzad, vala­mint tapadós, nehezen felköhöghető nyák termelődik, amelyek nehezítik a kilégzést. A TÜNETEK NAPSZAKI INGADOZÁSA Típusos esetben a panaszok hajnali 2-4 óra között, enyhébb esetben le­fekvéskor vagy a reggeli ébredés után lépnek fel. A jelenség hátteré­ben a panaszokat kivédő hormonok szintjének hajnali lecsökkenése áll. A spontán fellépő tüneteken kívül nagyon jellemző az asztmára a szá­mos külső ingerre kialakuló állapot­rosszabbodás. A gyógyszeres kezelés egyik célja éppen ezeknek a tartós megelőzése, kivédése. ALLERGÉNEK Az asztmás betegek kétharmada al­lergiás bizonyos környezeti anya­gokra (pl. háziporatka, fák, füvek, gyomok pollenjei, egyes levegőben szálló gombaspórák vagy állati ere­detű allergének), amelyek jelenlét­ében állapotának romlásával szá­molhat. A panaszok súlyossága ará­nyos az allergénkoncentrációval, ezért érdemes megfogadni azokat az életmódbeli tanácsokat, amelyek se­gítségével a lehető legalacsonyab­ban tartható a környezeti allergén­terhelés. VÍRUSFERTŐZÉS, FELSŐ LÉGÚTI MEGBETEGEDÉS A vírusok az allergéneknél is agresz­szívabb tényezői mind az asztma ki­fejlődésének, mind az asztmás álla­potrosszabbodás kiváltásának. A megbetegedések tüneteit észlelve mihamarabb el kell kezdeni az orr­cseppek használatát, ha korábban a kezelőorvossal egyeztettünk, akkor meg lehet duplázni egyes (de nem mindegyik!) megelőző asztmabelég­zők adagját is. Fokozódó asztmatü­netek esetén szükség esetén naponta többször kell használni a gyors hatá­sú hörgőtágítót tartalmazó, roham­oldó spray-t. (Folytatjuk) (Szerzőnk tüdőgyógyász, allergológus főorvos.) OKTÓBER A LÁTÁS HÓNAPJA Látásjavító excimer lézer SZEMÉSZET DR. NAGY ÉVA Refraktív sebészetnek azokat a be­avatkozásokat hívjuk, amelyek a szem dioptriáját helyreállítani igye­keznek. Ebből jelenleg hazánkban a lencsecserét, valamint az excimer lé­zer által a szaruhártya átformálását végezzük. 1987-ben a refraktív lézersebészet egy egészen új lehetőséget nyitott a látásproblémák kezelésében. A be­avatkozásnak azóta több változata lé­tezik. A lézeres szemsebészetben út­törő szerepet töltött be a PRK (photo reffactive keratotomy) módszer. Az 1990-es évek eleje óta azonban egyre többen a LASIK (laser in situ kerato­mileusis) kezelést választják. Manap­ság már emberek milliói élvezik a szabadságot szemüveg és kontakt­lencse nélkül, és természetesen egy feljavult életminőséget, amit a refrak­tív lézersebészetnek köszönhetnek. Milyen formákban végzik? A ref­raktív lézersebészet egy ambuláns orvosi beavatkozás, ami többféle műtéti technikát foglal magában. Ezt mindig az adott páciens lehe­tőségeihez (szemének adottsága­ihoz) és igényeihez kell kiválasz­tani. A látáshibák pontos felmé­rése után annak korrigálásához tehát több út is vezethet. Az elő­nyök és hátrányok, valamint az alkalmasság ismeretében min­den páciens szemorvosa segítsé­gével maga dönthet, melyik lehe­tőséget választja. Ahhoz, hogy megértsük az egyes kezelések lé­nyegét, tudnunk kell, hogy a lé­zer mindegyik eljárásnál ugyan­úgy és közel ugyanott dolgozik. A különbség csak a kezelendő terü­let elérésében, előkészítésében, s ezáltal majd a gyógyulás folyamatá­ban is van. Ez alapján megkülönböztetünk felszíni (PRK, LASEK, EPI-LASIK) és felszín alatti lebenykészítéses (LA­SIK, INTRALASIK) kezeléseket. A lényeges különbség az, hogy míg a felszíni kezelések a fájdalom­érző idegrostok által átszőtt terüle­A lézer mindegyik eljárásnál ugyanúgy és kö­zel ugyanott dolgozik. ten zajlanak, addig a felszín alatti kezelések az idegrostok alatt (0,06 mm-rel a felszíni kezelés alatt) tör­ténnek. Ezért van az, hogy míg az előbbiek fájnak, a felszín alattiak fáj­dalommentesek. Szerzőnk szemész szakorvos. (További részleteket a jövő keddi Gyógy ír oldalakon olvashatnak.)

Next

/
Thumbnails
Contents