Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-26 / 250. szám

T AKTUALIS Köztársaságunk m PANEK SÁNDOR panek.sandor@delmagyar.hu Húsz éve kiáltották ki a magyar történelem leghosszabb ideje tartó köztársaságát. Ami nem is olyan nagy szó, ha azt vesszük, hogy az 1918-as első kísérlet fél évig sem tartott, és Kun Béla-féle tanácsköztársaság lett belőle, az 1946-os köztársaságból pedig három évre rá, 1949 augusztusában Rákosiék csináltak népköztársaságot. Erről az oldaláról nézve sikeres a harmadik köztársa­ság, hiszen nem követte szovjet típusú diktatúra, meg­erősödtek demokratikus intézményei, és polgárai egy többpárti demokratikus jogállamban szabadnak vall­hatják magukat. A harmadik köztársaság kifejezés azonban nem gyö­kerezett meg a köztu­ff A köztársaság datban, sokkal job­ki kiáltásával az ban foglalkoztatta az 'm.i »ii embereket az, amit a ország sorsa átkerült rendszerváitozás szó polgárai kezébe. alatt értenek. Sajátos, hogy e fogalomra még ma is frissebben cseng Petőfi respublikája, mint bármi, amit a köztársaság jegyében a huszadik században ma­gyarul mondtak. A köztársaságról a magyar embernek nem volt jó vagy rossz tapasztalata, a rendszerváltozá­sig a magyarországi polgárok öt évet sem töltöttek eme államforma alatt. Még a szó politikai csúsztatásai is megbuktak: 2005-ben, illetve 2007-ben Medgyessy Pé­ter, majd Gyurcsány Ferenc is megpróbálta kölcsönven­ni francia politikai értelmét, és úgy formálgatni, hogy a köztársasági egyenlő legyen a chartaaláíró, politikailag korrekt, kényesen toleráns értelmiségivel. Franciaor­szágban azonban a köztársasági kifejezésnek súlya van: köztársaságinak lenni kölcsönösen vállalt szerződést je­lent a polgár és az állam között, vagyis azt jelenti, hogy a polgár is önként vállal kötelezettségeket, saját céljait pedig, köztük a szabadságot is, ezekkel együtt éli meg. A köztársaság kikiáltásával az ország sorsa átkerült polgárai kezébe. Amint ez megtörtént, már nem az volt a kérdés, hogy a köztársaság volt-e sikeres, hanem az, hogy polgárai, mi, együtt képesek voltunk-e élni a lehe­tőséggel. Érzékeltük-e, hogy nem ellógott, önző, sumák szabadságot, hanem felelősséggel járó szabadságot vá­lasztottunk? Meghökkentő a hasonlóság aközött, aho­gyan húsz évvel ezelőtt az állampártra, ma a mai „poli­tikára" mutatva beszél az ember, nem is gondolva arra, hogy húsz éve kezében van a döntés. Hogy 1956-ban, majd 1989-ben éppen arra tett kísérletet, hogy maga alakítsa a sorsát. De talán a politikánál egyszerűbb nyitja van ennek. A magyar történet minden korszakában felismerhető munkamorált, józan ítélőkészséget, megbízhatóságot és még számos nem túl divatos erényt kellene jobban megbecsülniük a köztársaság polgárainak. Amilyen éles szemmel fel tudjuk fedezni ennek hiányát a folyton emlegetett Balkánon, olyan élesen lenne érdemes szemügyre venni saját köztársaságunkat. Török az alvázon NAGYLAK. Egy kamion alvá- szállító török kamion sofőrje zára kapaszkodva próbált Ma- meglepődött, mivel nem tu­gyarországra bejutni egy török dott a váratlan útitársról. A tö­férfi a nagylaki határátkelőhe- rök határsértő ellen az eljárást lyen szombat késő este. A Né- a román határőrizeti szervek metországba alkatrészeket folytatják le. Építkezés Szeged határában. Készülnek az autópályahíd pillérei. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Akinek van térlátása, az a mos­tani munkák alapján már maga elé képzelheti az M43-as és a többi út találkozását, a le- és a felhajtok rendszerét. Kevesen lehetnek ilyenek, ezért bemu­tatjuk, hogyan csatlakoznak majd Szeged határában a meg­lévő utak az új sztrádával. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA A 47-es úton Vásárhely felé utazva láthatjuk, hogy már készítik annak az autópálya­hídnak a pilléreit, amelyek az M43-ast „tartják" majd. Itt a sztráda a 47-es felett halad el. Két körforgalmat is kialakíta­nak a 47-esen az úgynevezett csomóponti ágak csatlakozá­sánál, itt lehet majd le- és fel­hajtani az M43-asra. Ez talán a leendő autópálya és a környe­ző úthálózat találkozásának leglátványosabb része felül­és alulnézetből egyaránt - a szakemberek rombusz formá­júnak hívják. Fél lóhere alakú lesz a Sándorfalvi úti csomópont, ahol szintén lesz fel- és le­hajtó a sztrádára. Akik majd Csongrád felé igyekeznek Szegedről, vagy a megye­székhely felé jönnek vissza, a sztráda fölött utazhatnak, akárcsak azok, akik Baja felé tartanak az M5-ös fölött át­ívelő 55-ös úton. A fél lóhe­rét mi inkább fél rombusz­nak keresztelnénk el: így könnyebben elképzelhetjük a címlapos illusztrációnkon látható 47-es úti csomópont­hoz viszonyítva. Az M43-as 31,6 kilométeres, Szegedtől Makóig tartó szaka­szának építése tavaly nyáron kezdődött, a vállalt határidő alapján már idén november végére át kellene adni az E75-ös és a 47-es közötti 6,7 ki­lométeres részt. Az új, északi Tisza-híd a Makóig tartó sza­kasszal együtt 2010. augusztus végi határidőt kapott. A híd és a Tiszán túli szakasz építése jó ütemben halad, az első 6 és fél Nyomvonal Az M43-as nyomvonala az M5-östől indul Szeged északi részén. A megyeszékhelyet, Marosletét és Makót északról elkerülve tart keleti irányba a határállomás, Csanádpalota felé. Az M43-as első 3 kilomé­ter hosszú szakasza - az M5-ÖS sztrádától az E75-ÖS fő­útig - egy időben készült el az M5-össel 2005 végén. kilométer kivitelezője azonban határidő-módosítást kért jövő júliusig. Arra hivatkozik, hogy a szakaszon átmenő 1 méter át­mérőjű vízvezeték levédésére menet közben új műszaki léte­sítmény, úgynevezett támfal építését írták elő számára. A beruházó Nemzeti Inf­rastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. még mindig tárgyal a kivitele­ző határidő-módosítási kérel­méről - tudtuk meg Fazakas Orsolya kommunikációs veze­tőtől. Döntés tehát még nincs. Botka mondta az online interjúban. „Mint ahogy a sajtóban és a parlamentben is jeleztem, elfogadhatatlannak tartom ezt a magyaráza­tot (a támfal megépítését - a szerk.), mert nemcsak az érintett néhány 100 méteren, hanem a teljes 6 és fél kilométeres szakaszon késésben van a kivitelező. Ezért azt várom a magyar államtól, hogy határozottan érvényesítse kötbérigényét a kivitelezővel szemben, amit szegedi álla­mi utak felújítására lehetne fordítani. Az új határidő megállapításánál ragaszkodunk ahhoz, hogy márciusig elkészüljön az autópálya egy új lehajtóval a Csongrádi sugárútig. Akkor kezdjük ugyanis a Rókusi kör­úton a 2-es villamos azon szakaszának építését, amely sávszűkítéssel jár, így szükség van erre a kerülőútra. Jelenlegi információink szerint a kivitelező hajlik a megállapodásra." RADARRAL KERESTÉK A KOSZOVÓIAK HOLTTESTÉT A SPECIÁLIS MENTŐK - 7 KISGYEREK IS VOLT A BÁRKÁN? Befejezték a határsértők utáni kutatást a Tiszán 2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ MÉG KÉRDÉS, MEGLESZ-E MÁRCIUSIG A SÁNDORFALVI ÚTI LEHAJTÓ Látványos csomópont a 47-es és az M43-as találkozásánál Öt magyarországi speciális mentőcsapat pásztázta át a Tisza alsó szakaszát Röszkénél a hétvégén. Péntekig összesen három ko­szovói holttestét találták meg a folyó szerb és magyar szakaszán. Ahhoz a 18 fős csoporthoz tartoztak, akik még október 15-én bo­rulhattak bele bárkájukkal a folyóba Szegednél. A speciális ala­kulatok újabb holttestet nem találtak a vízben. RÖSZKE MUNKATÁRSUNKTÓL Radarral és kutyákkal kutatott további holttestek után a Tisza magyarországi szakaszán a hétvégén öt hazai speciális mentőcsapat Röszkénél. Szom­bat délben érkeztek a folyóhoz, ahol - ahogy arról korábban beszámoltunk - október 15-én találtak két kihűlt, koszovói kisgyermeket a szegedi határ­rendészek, miután 29 éves ap­juk egy röszkei nyilvános tele­fonfülkéből kért segítséget. A férfi különböző vallomásokat tett kihallgatásán. Beszélt ar­ról, hogy összesen 18-an keltek útra egy bárkán Koszovóból, ám a hajó Szegednél a jéghideg vízbe borult. A megyei rendőrök október 15-étől összesen 32 fővel pász­tázták át a röszkei Tisza-töltés környékét, és felvették a kap­csolatot a szerb rendőrséggel. Miután a szerbek október 18-án egy női holttestet találtak a Ti­sza szerb szakaszán, múlt csü­törtökön a rendőrök a Magyar Honvédség szentesi búváraitól kértek segítséget. A búvárok, ahogy azt szintén megírtuk, alig 10 perc alatt egy férfi holt­testére bukkantak a Tiszában. Egy nappal később a szerbek, ugyancsak a Tiszában, megta­lálták a túlélő kisgyermekek 23 éves édesanyjának holttestét is. Szenti Szabolcs rendőrségi szóvivő elmondta: mivel a spe­ciális mentők semmit nem ta­láltak a tragédiával kapcsolat­ban a Tisza magyarországi sza­kaszán, a folyó medrének át­kutatását befejezték. A vízi­rendőrök a vízimentők speciá­lis egységével a következő na­pokban is ellenőrzik majd a fo­lyószakaszt, de a búvárok egy­előre nem merülnek újra alá. A 29 éves édesapa vallomá­sában megemlítette, hogy a fel­borult hajón az ő gyermekein kívül még 7 kisgyerek utazott. Arról, hogy ők sikeresen ki tud­tak-e kötni valahol, vagy a Ti­szába vesztek volna - a rendőr­ségnek nincs információja. A magyar búvárok csak egy holttestet találtak a folyóban. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Letartóztatták Ismét R.-t. A koszovói rendőrség letartózta­tott egy embert azok közül, akik a gyanú szerint megszer­vezték a Tiszába fulladt koszo­vói menekültek útját - jelentet­te az MTI. Az út feltételezett szervezői közül eddig öt koszo­vóit azonosítottak. A Koha Dito­re című pristinai lap úgy tudja, hogy az elfogott gyanúsított, bizonyos Ismét R. Észak-Koszo­vóból, egy Kosovska Mitrovica melletti faluból való, és hamisí­tott iratokat találtak a lakásán.

Next

/
Thumbnails
Contents