Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-22 / 248. szám

AKTUALIS 2009. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK OKTÓBER 23. Történelem-tanárnőm engem kért fel, hogy tartsak kiselőadást a forradalom eseményeiről. OKTÓBER 23. Hál' istennek, ekkor már a valós tényekről, történésekről beszélhettem. SZERKESZT NYEMCSOK ÉVA Benedek Imre FÖRGETEG SZILVESZTER BŰNE, HOGY TUDÓSÍTOTTA A RADIOT q Az unoka „a harmadik köztársaság gyermeke" CL) CD OJO » 1956 ÖRÖKÖSE Húsz éve, az 1956-os forradalom 33. évfordulóján született Förgeteg Dávid Szilveszter. Nagyapja, az 1956-os Förgeteg azt mondja: csak neki árulja el, csak ő hozhatja majd nyilvánosságra a forradalom 100. évfordulóján, hogy a Magyar Rádió melyik munkatársa rögzítette hangfelvételen a szegedi egyetemisták MEFESZ-nagygyűlését... Tata 56-os forradalmár vott - ennyi jött le nekem az eddig elmesélt történetekből - mondja Dávid, aki most, velünk együtt ismerte meg a családja kálváriáját jellemző levelezést. A fiatalember sorsszerűnek nevezi, hogy ő és legjobb barátja - Danszki Dániel - is október 23-t születésű. A földrajz szakos egyetemista különleges szulinapján, holnap a Parlamentben ünnepel -1956 örökségét is. Október 23. napja ünnep Förgetegéknél. A legidősebb, most 83 éves Förgeteg Szilveszter lapunk újságírójaként tudósított a nagy napokról, majd elszenvedte - családjával együtt - a megtorlást, a hat év száműzetést. Szerepe miatt fia, a szegedi középiskolai tanár is átélt hátrányokat. Megbékélést az hozott, amikor 1989. október 23-án megszületett Dávid Szilveszter, „a köztársaság gyermeke". Három Förgeteg: a nagyapa, 1956 újságírója, valamint fia és unokája, aki a harmadik köztársaság kikiáltása után 3 perccel született. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA - Rádiós lettem, aztán „kikértek" Szegedre, hogy a Délmagyarország szerkesztőségi titkára legyek - kezdi a korabeli sajtóviszonyokat jellemző történetét Förgeteg Szilveszter. 300 FORINTOS HÍREK Mutatja a neki címzett, „Nemes János agitprop. főosztály vezető" és „Mike Gyula központi igazgatás vezetője" aláírással ellátott, a „Magyar Rádió Hivatal 1955. augusztus 1." fejlécű levelet. „Megbízzuk, hogy a Magyar Rádiót Csongrád megye területéről a napi eseményekről híranyagban, rendszeresen és frissen tudósítsa. (...) Munkájáért Önnek az alábbi térítést adjuk: 300 (háromszáz) forintot." - Persze hogy ott voltam az egyetemisták október 16-i nagygyűlésén, mikor a forradalom első, a kommunista párttól független szervezete megalakult - emlékszik a forró napokra Förgeteg Szilveszter. PRÁGÁTÓL SZEGEDIG - De 20-án elindultunk a 28 tagú szegedi vasutas küldöttséggel Csehszlovákiába, Prágába. Én szóltam a rádiósoknak, hogy a diákok október 20-án is nagygyűlést tartanak az audmaxban - állítja. „A forradalom híre Prágában ért" - olvassuk a november 2-án Szeged Népe címmel megjelenő lapunkBetyárvér. „A szögedi tanyavidéken születtem 1926. január l-jén. Ott, ahová apai és anyai felmenőim még a török időkben, jó néhány száz évvel ezelőtt kirajzottak és gyökeret vertek. A szájhagyományokon túl, írók és néprajztudósok is tollhögyre vötték őseimet, a Halbűr-Förgetegöket, a Veszelkákat, a Vetrókat, a ritkán szóló, törvényt ülő és osztó pusztázókat. (...) Édösanyám papnak szánt bátyám halála után. A »betyárvér« azonban nem tűrte a kötöttséget, s lettem »földkóstoló« vegyész, gyógyszert készítő, nebulókat oktató tanár, múltat kutató történész", s több mint „fél évszázada emberi lelkekben, sorsokban turkáló tollforgató, közíró. Vitáztam Veres Péterrel, Szabó Pállal, Balogh páterrel, Erdeivel. Toltam Nagy Imre szekerét - miatta elküldtek a Falurádiótól. Ott voltam Szegeden a Petőfi-párt bölcsőjénél 1956-ban. Hat esztendeig ezért Békés és Szolnok megyék talajait vizsgálhattam, s csak vasárnaponként láttam a családomat. Egy tucatnyi év kellett ahhoz, hogy pártonkívüliként helyt kapjak az újságban", a Csongrád Megyei Hírlapnál - vall életpályájáról Förgeteg Szilveszter. „Kitüntetés, a MÚOSZ örökös tagsága, lúdtollhoz hasonló Aranytoll - valódi aranyból, vitézi cím... Nem sorolom tovább. Nem, mert nekem Dávid unokám az, aki viszi tovább a Förgeteg nevet, bizonyítandó: nagyapáról unokára száll a puszta, a föld, a dombon a jel, a harangszó...", 56 tüze. ban közölt naplórészlete első mondatát. A kétrészes cikkből kiderül, hogy gyalog indult, október 30-án ért Szegedre az újságíró. „A hangosító ekkor mondta be: a néphadsereg átállt a szabadságharcosokhoz. Későn érkeztünk? Nem! Van még tennivaló bőven. Minden fiára számít a nemzet" - zárul a cikk. ELBOCSÁTÓ LEVELEK „1956. december 4.: A Magyar Szocialista Munkáspárt Szegedi Intéző Bizottsága úgy határozott, hogy a Szegedi Néplap szerkesztőségének létszámát csökkenti. Ennek alapján a vállalatnál betöltött állását felmondjuk december 4-től". Aláírás: „Németh Lajos, a Szegedi Néplap szerkesztősége". - „Förgeteg elvtárs, te Csongrád megyében sehol sem lehetsz újságíró" - láttam az apámnak szóló, Komócsin aláírású levelet. Ettől kezdve az egész családunk szenvedett apám 56-os szerepe miatt - gördít egyet az idő kerekén ifjabb Förgeteg Szilveszter, a szegedi középiskolai tanár. Förgeteg eredeti, vegyész végzettségével igyekezett elhelyezkedni. „Komócsin Mihály PB első titkár." levelét „1959. november 3"-án írta Förgetegnek. „Az MSZMP Központi Bizottságához írt leveled alapján újból megvizsgáltuk a vállalattól történt leépítésed. Kiderült, hogy Nyitrai elvtársék nem az ellenforradalom alatti magatartásod miatt bocsátottak el, mert azt már régen lezártnak tekintették ők is. Elbocsátásodra azért került sor, mert a vállalatnál a megrendeléseket figyelembe véve nincs annyi vegyészre szükség, mint amennyit korábban alkalmaztak. (...)" - Ezzel zavartak el Szegedről. Küldtek Szarvasra - magyarázza Förgeteg Szilveszter -1956 miatt. A dédunoka ápolja Nagy Imre emlékét Visszahúzódó alkat lévén nem vonzza a politikai pálya, ehelyett a grafikusi szakmában találta meg önmagát: bélyeget, honlapokat tervez, kiadványokat szerkeszt Benedek Imre, Nagy Imre dédunokája. PORTRÉ MÉSZELY RÉKA - Hogyan őrzi a család a dédnagypapa, Nagy Imre emlékét? - Édesanyám Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája - jelentős munkát végez dédapám emlékének ápolása érdekében. Többek között az Orsó utcai emlékház ez évi teljes felújításának ötlete is tőle származik. Magam saját szakterületemen belül ápolom Imre bácsi emlékét: több kiadványt terveztem a Nagy Imre Alapítvány számára, így például a Temetés című albumot, s nemrég fejeztem be az emlékház weboldalának elkészítését. A DÉDNAGYPAPA BÉLYEGALBUMA - Milyen rá emlékeztető ereklyéket őriz a család? Melyik a legkedvesebb tárgy? - Dédpapám kivégzése után nagymamám, Nagy Erzsébet szinte alig kapott vissza személyes tárgyakat, emlékeket édesapja után. Nekem egy személyes tárgyam van Imre bácsitól - érdekes módon ez egy bélyegalbum, amelybe ő kezdte el gyűjteni a bélyegeket. - Hogy látja, a magyar történelem méltóképp őrzi egykori kormányfője emlékét? - Nagyobbrészt igen. Az 1989-es temetés egy nagyszerű pillanata volt nemzetünknek, ahol valóban egy egész ország rótta le kegyeletét - többek között - dédpapám emléke előtt. A Parlamentben azóta termet neveztek el Imre bácsiról, és emléktáblát avattak, s ma már számos köztéri szobor, tér és utcanév emlékezik meg róla. KISELŐADÁS A FORRADALOMRÓL - Iskolás éveiben a történelemórákon valószínű, többször is felmerült Nagy Imre neve. Ezek a Helyi termékek a LEADER színes palettáján A várakozásoknak megfelelően bőven érkeznek pályázatok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelyének intézkedése keretében a LEADER-akriócsoportokhoz. A benyújtási szakasz október végéig tart BUDAPEST ÚMVP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA Az uniós forrásokra nagy a kereslet, az egyik legfelkapottabb célterület a helyi termékek fejlesztése. Hagyományos vagy éppen új keletű sajátosságaikra, a jellegzetes ételekre, italokra vagy árucikkekre szívesen építenek a helyiek, keresve az útját, miként tudják meglévő tudásukat és értékeiket vonzerőként is felvonultatni. Debreceni Lajos, a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese elsősorban a civilek és az önkormányzatok pályázataira számít. Elmondta, a helyi akciócsoport is a térségi identitás megőrzésére, felfrissítésére koncentrál, a térség örökségéhez, sajátosságaihoz üleszkedő, az ott élő emberek mindennapjaihoz kapcsolódó programokat és képzéseket támogat. A környéken meghatározó kisebbségek - románok, szlovákok, németek jelenlétére alapozva szeretnének nagyobb összeget fordítani a kulturális hagyományok őrzésére, a helyiek például civü ház és művész-alkotóműhely létrehozásán fáradoznak. A vállalkozók is előszeretettel böngészik a meghirdetett kiírásokat, ők azonban inkább a III. tengely következő, novemberi fordulójára készülnek. Izsó Gabriella, a Szatmár LEADER Egyesület akciócsoport munkaszervezetének vezetője a várható fejlesztéseket öt csoportba rendszerezte. Ismételten középpontba kerülnek a turisztikai célú projektek, megkezdődhet a három napraforgós szálláshelyek kialakítása. A helyi életminőség javítását is szolgálja a környékbeli fesztiválok meghonosítása, a már létezők továbbfejlesztése. A Szatmári Fesztivál egyhetes programjai között például szilvalekvárfőző versenyen mérhetik össze tudásukat a versenyzők, de a Milotai Diófesztivál vagy a Gyarmati Vigasságok is legalább ilyen sikeressé tehető. Az egyesület arra ösztönzi a szervezőket, hogy a lehető legnagyobb arányban helyi vagy innen származó szereplőket kérjenek fel, hasonlóképpen a körzetben élő kézművesek, iparosok, gazdák termékeit kínálják a vásárlóknak. Az aprófalvas térség ifjúsága számára a helyben maradásukat segítő táborok és hétvégi rendezvények megvalósításán dolgoznak. A LEADER sarokpontjának számító képzési csomagban a gasztronómiára fókuszálnak. A nézetek és a családban élő emlékek mennyire fedték egymást? - Általános iskolás éveim nagyobb része a nyolcvanas évek elején zajlott, ekkor még túl sok szót nem pazaroltak az 56-os forradalomra, de ekkor azért már érezni lehetett a közelgő változást. A középiskolai tananyagban épp a rendszerváltozáskor értünk az 56-os forradalomhoz, s történelem-tanárnőm engem kért fel, hogy tartsak kiselőadást a forradalom eseményeiről. Hál' istennek, ekkor már a valós tényekről, történésekről beszélhettem. - Gondolkodott azon, hogy a dédnagypapához hasonlóan a politikai pályán elinduljon? - Sohasem gondolkodtam a politikai pályán. Visszahúzódó alkat lévén nem hiszem, hogy ez a terület nekem való lenne, s őszintén szólva semmi vonzót nem is látok benne. A grafikusi szakmában nagyon jól érzem magam. A JÓ BÉLYEG: AMI FÖLÖTT SOKÁIG ELIDŐZÜNK - Hol találkozhatunk alkotásaival? - Szerencsémre a grafika szakterületén belül sokféle feladatot végezhettem az arculattervezéstől a kiadványszerkesztésen, bélyegtervezésen át a weboldalak tervezéséig. - Milyen egy jó bélyeg? - Véleményem szerint a jó bélyeg olyan, amely felett a szemlélődő sokáig elidőz. Elidőz, mert megragadja a grafikai megfogalmazás módja, sokáig nézegeti a bélyeg különböző részleteit - egyszóval magával ragadja az a kinyíló világ, amely ezen a pici felületen látható. „Sohasem gondolkodtam politikai pályán." FOTÓ: KISALFÖLD szatmári „slow food" programban a hagyományos ízek megismertetésére összpontosítanak: bemutatják, hogyan kell jól megtisztítani a zöldségeket, mire s miként használhatók azok, illetve milyen módon varázsolható a megfelelő alapanyagokból szatmári étel. A helyi közösségek építését a kulturális tevékenység anyagi támogatásával is segítik. A marketing terén első körben megtervezik a térség arculatát, hogy a második fordulóban az aktív marketingeszközök latba vetésére koncentrálhassanak. Szatmárban a civil szervezetek és az egyházak is serényen kérdezősködnek a lehetőségek iránt. Különféle helyi szerveződések alakulnak, érezhető az összefogás, ami a LEADERÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 szemlélet talán legfontosabb összetevője. A kistelepülési önkormányzatok, a vállalkozók és a civü szféra együttműködésével sokkal hatékonyabban és eredményesebben összeköthetők a projektek, nagyobb lendületet adva a vidék fejlődésének. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa.