Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-20 / 246. szám

HÍREK Nemecsek krimije és Wass Albert A kötelezőket böngészik a szegedi Rókus II. Sz. Altalános Iskola diákjai. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Egy lehetséges lista. Kötelező olvasmányok 9. osztályban: részletek a Bibliából, az Iliászból és az Odüsszeiából, Dante Isteni színjátékából, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelméből. Szophoklész Antigonéja és Shakespeare Rómeó és Júliája. 10. osztályban: Moliére: Tartuffe, Voltaire: Candide, Goethe: Faust, Victor Hugó: A nyomorultak, Alexandr Puskin: Jevgenyij Anyegin, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Petőfi Sándor: Az apostol, Arany János: Toldi estéje és Jókai Mór: Az arany ember. 11. osztályban: Madách Imre: Az ember tragédiája, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, Balzac: Goriot apó, Gogol: A köpönyeg, Csehov: A csinovnyik halála, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Stendhal: Vörös és fekete, Kosztolányi Dezső: Édes Anna. 12. osztályban: Thomas Mann: Mario és a varázsló, Franz Kafka: Az átváltozás, Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Örkény István: Tóték, Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Sámuel Beckett: Godot-ra várva, Ottlik Géza: Iskola a határon, valamint Kertész Imre: Sorstalanság. Olvasó emberré nevelnék az iskolák a diákokat - de sokan képtelenek megérteni a klaszszikus szövegeket. Lehet-e igazodni a megváltozott igényekhez? Lehet, hogy Jókai helyett a Harry Potter és az Alkonyat lesz a kötelező olvasmány? SZEGED R. TÓTH GÁBOR - A krimifiiing miatt néhol nem volt rossz. Például amikor Nemecsek meghal - értékelte Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című ifjúsági regényét Márkó, a Rókus II. Sz. Általános Iskola hatodikosa. Osztálytársai többségének nem tetszett ez a kötelező olvasmány. Elolvassák-e manapság a klasszikus kötelezőket a diákok? Megértik-e? Lehet-e reformálni, a megváltozott igényekhez igazítani az ajánlott könyvek listáját? - A lényeg, hogy érdekelje őket az adott könyv. A szövegértési feladatokban ezért Harry Potter-szemelvényeket is használunk. Nyolcadikban pedig Verne oldja a Légy jó mindhalálig móriczi „sűrűségét" - árulta el Szűcs Lászlóné magyar-történelem szakos tanár, az iskola könyvtárosa. Már a Tüskevárat sem olvassák a diákok. Jókai is nehéz, helyette inkább Mikszáth-novellákat választanak. Sokan be sem vallják, ha olvasási nehézségük van, inkább rámondják: nem tetszik. - Úgy imádom az Egri csillagokat mutat pozitív példát a szintén hatodikos Klaudia. - Az a cél, hogy a tanulók olvasóvá váljanak. Ez segít személyiségfejlődésükben. Nem vagyunk elvetemültek: tudjuk, hogy a mai vizuális világban nem könnyű az olvasás, van, aki képtelen koncentrálni a szövegre, értelmezni azt. Az Antigoné, a Bánk bán megkerülhetetlen, de nehéz. Közös pontokat kell találni a mű és a diákok között: a görög drámában ez lehet az igazságkeresés - vallja Kondász Rózsa, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanára. Szerinte a kötelezők rövidítése, átírása nem ördögtől való: az angolok is átalakították Shakespeare-t, hogy közelebb hozzák a fiatalokhoz. - 15-16 évesen elég lehet ezt is elolvasni, de érettebb fejjel vissza kell térni az eredetihez. A felszínesség felé nem szabad elmenni - árnyalja véleményét, hozzátéve: egy középiskolás minimum 2-3 ezer oldalnyi irodalmat el kell, hogy olvasson tanulmányai alatt. Nem híve az átírásnak, inkább szószedetet készít a diákok számára még ismeretlen kifejezésekből Nyemcsokné Bernáth Magdolna, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola tanára. Hajlandó a sikerkönyveknek is teret adni: szakkörökön A Gyűrűk ura vagy az Alkonyat is belefér. A klasszikusok mellett ötödikben kötelezővé tette Wass Albert Tavak és erdők könyve című művét, nyolcadikban pedig az Adjátok vissza a hegyeimet! kerül elő. - Nem politizálok, az esztétikai értékük miatt olvassák ezeket. Nyelvezete példaértékű, a művészetét kell értelmezni. Vitatott a szerző életműve, de eddig senki sem kifogásolta, miért olvassák a gyerekek. 99 A mai vizuális világban nem könnyű az olvasás, van, aki képtelen koncentrálni a szövegre, értelmezni azt. Kondász Rózsa CVll.AGO'i 31 határsértőt kaptak el A HÉTVÉGÉN 29, tegnap hajnalban 2 határsértőt fogtak meg a Csongrád megyei rendőrök. 6 afgánt a bevetési osztály munkatársai Szegeden, 21 koszovóit a szegedi határrendészek Röszkénél, illetve Tiszaszigeten a Tisza-töltésen fogtak el, 4 afgánt a Kisteleki Rendőrkapitányság járőrei tartóztattak fel. MDF a diplomagyárakról MEG KELL SZÜNTETNI a felsőoktatási dolgozók közalkalmazotti jogállását, az egyetemek fejkvóta alapú finanszírozását fix összegű állami támogatással kell felváltani, amely összefügg a felsőoktatási intézmények rangsorában elért helyezéssel, és tandíjat kell bevezetni legalább az alapképzésben, az államilag finanszírozott hallgatók számát 20 százalékra csökkentve - fogalmaz közleményében Rabi Mihály, az MDF Csongrád megyei elnöke. Tejet kaptak a rászorulók MINTEGY 16 EZER LITER TEJET OSZTOTTAK K11304 rászoruló vásárhelyi családnak a Kapcsolat Központ munkatársai a Katolikus Karitasz támogatásának köszönhetően. Az akció sikeresen zajlott, a családonként 12 liter tejet az érintett családok közül csupán 30 nem vette át. A megmaradó tejet a Karitasz irányítása alapján osztották ki, szintén rászorulóknak. Helyreigazítás A DELMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG 2009. október 2. napján megjefent számában tévesen jelent meg az az állítás, hogy a RÓNA KER-TÉSZ Kft. a 600 milliós állami forrást kapott Datész Zrt. tulajdonosi körébe tartozik. Valójában a RÓNA KER-TÉSZ Kft. korábban rendelkezett tulajdonosi részesedéssel a Datész Zrt.-ben, de azt jóval régebben, még az állami forrás odaítélését megelőzően értékesítette. A téves tájékoztatásért minden érintettől elnézést kérünk. KÖZÉP-AFRIKÁBAN ALAPÍTOTT EGYETEMET SZILVÁSI JÓZSEF TEOLÓGUS Ruandában nem mészárolnak - megfélemlítenek Szilvási József teológus a népirtás sújtotta közép-afrikai Ruanda fővárosában alapított egyetemet, amelynek tavaszig a rektora volt. A születésszabályozás sajátos módjáról is mesélt Szegeden. SZEGED D0MBAI TÜNDE Óriási gyakorlatot szerzett Szilvási József az intézményszervezésben, amikor a rendszerváltás után újraépítette a hazai hetednapi adventista egyházat. Alkudozott a kormánnyal, intézte a kárpótlási ügyeket, kijárta például a szegedi közösség Batthyány utcai imaházát, Pécelen teológiai főiskolát alapított. - 2001-ben bíztak meg, hogy a hutuk és tuszik közti polgárháborútól sújtott Ruandában is bizonyítsak. Egyházunk ottani egyetemét katonai bázisnak, menekülttáborrrak használták a népirtás során, amelyben egymillióan vesztek oda - elevenítette fel Szegeden a közép-afrikai kezdetet az 58 éves Szilvási József teológus. - Ruanda területe a harmada Magyarországénak, de túlnépesedett, 8,5 millió ember lakja. Természeti kincse, ipara, vasútja, úthálózata nincs, megélhetésnek marad a kávé-, teaés banántermesztés. Szó szerint mindenki a túlélésért küzd, jelenleg is. A népirtás Miuzlóf háló. A több mint • 150 éves, észak-amerikai alapítású hetednapi adventista egyháznak ma a Föld 200 országában 20 millió tagja él; a fele Amerikában, egyharmada Afrikában. Idehaza 5 ezer hívőt számlálnak. Kis közösség, de nagyon szervezett; elvük, hogy nemcsak a lélek, hanem a test egészségével is törődnek. Ezért híveik harmada lelkész, harmada az oktatásban, harmada az egészségügyben dolgozik. A világon 120 egyetemet, főiskolát, 1000 középiskolát, 10 ezer általános iskolát tartanak fenn. a születésszabályozás sajátos módja, nincs értéke az emberi életnek. Hat-hét gyerekből legfeljebb egy-kettő nő fel, az átlagéletkor 47 év. Ruanda a világ 10 legszegényebb országa közé tartozik. Az egész lakosságra nagyjából ezer orvos jut; a vajákosokra, természetgyógyításra hagyatkoznak, vagy aki beteg, az meghal. A veszélyes kalandba a magyar misszionárius feleségével együtt vágott bele. Azt mondja, félt, mert iszonyú nyomás nehezedett rá. A helyiek, bár egymással durván leszámolnak, a külföldieket nem bántják, hanem próbálják maguk alá gyűrni őket megfélemlítéssel, zsarolással. Az iskolaszervezőt idegileg viselte meg a környezete. Ennek ellenére elégedetten jött haza idén tavasszal; nemzetközi csapatával óriási eredményeket könyvelhetett el. A lemészárolt vagy elmenekült helyi értelmiséget pótolták. A tűzfészekből az ENSZ és az egyház segítségével a fővárosban, Kigaliban új egyetemét építettek, ahol a számítástechnika és a közgazdaságtan a fő irány. 400 diákkal kezdtek, 2500 hallgatót hagytak hátra; ott képzik a minisztériumi, banki tisztviselőket. A magyar rektor felesége közben az utcagyerekekért dolgozott. Végül a saját gyerekeik kérésére jöttek haza egy évvel a mandátumuk lejárta előtt, hogy a hat unokájuk nevelésében segítsenek. Épp megüresedett a főiskola rektori széke Pécelen, és mivel minden megérett a váltásra, Szilvási József átadta a ruandai rektori posztot. Szilvási József feleségével közösen teljesített missziót Ruandában. FOTÓ: DM/DV