Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-19 / 245. szám

2009. OKTÓBER 17., SZOMBAT 11 KALENDARIUM FABIAN GYÖRGY Több okból is hasznos ősszel ültetni. A tikkasztó meleg, a tűző nap. a költséges öntözés mind-mind rizikófaktor a növények fejlődése szempontjából. Ezek kiküszöbölhetők ősszel. A nyár végén elültetett növények tavaszig megerősödnek. A fagyra érzékenyek pedig a legjobb, ha kora tavasszal kerülnek a földbe. // Oszi kikerics Aki mostanában réteken sétál, gyakran láthat a zöld fű között nagy lila foltokat. Ezeket a tömegesen virító őszi kikericsek alkotják. Több szempontból is érdekes ez a szép virágú, mindenütt gyakori növény. NÖVÉNYHATÁROZÓ DR. ALEXAY ZOLTÁN A történelmi Magyarországon tizennégyféle neve volt, ami nyelvünk gazdagságát bizo­nyítja. Néhány ezek közül: gó­lyavirág, guzsalyvirág, kü­kercz, kirisics, kükörtyén, őszi­ke, tücsökkoma stb. Növényünk egyik érdekes­sége, hogy a virágai ilyenkor ősszel levelek nélkül jelennek meg. Egyszikű, a liliomfélékhez tartozik, ezért lepellevelei van­nak, amelyek alul hosszú csö­vet alkotnak, felül szétnyílnak, hatcimpájúak, világoslila (né­ha fehér) színűek. A bibeszálak a mélyen a földben lévő mag­házhoz vezetnek, amelyben a megtermékenyített petesejtek áttelelnek. A levelek és a há­romüregű toktermés tavasszal jelenik meg. A kezdetben zöld tokok nyár végére megbarnul­nak, felnyílnak, ilyenkor látha­tóak az egy-két milliméter át­mérőjű, gömbölyű, sötétbarna magok. Ezek érdekes módon terjednek: a maghéj, ha harmat vagy eső éri, elnyálkásodik, és igen ragadós lesz, ezért hozzá­tapad az arra járó állatok lábá­hoz, hasához, az emberek ru­hájához. Amikor a burok meg­szárad, a magok lehullanak a földre, így kerül el a növény új és új élőhelyekre, ahol ha sze­rencséje van, meg tud teleped­ni. Hagymagumója mélyen a talajban van, sötétbarna burok veszi körül. Az őszi kikerics magjában egy veszedelmes, erősen mérge­ző alkaloida található, a kolchi­cin. Régebben használták a gyógyászatban, a kikiricsbort például gyakran adták kösz­vényeseknek, de ma már ­pontosan veszélyessége mi­att - nem alkalmazzák. A növénynemesítők, sejtbiológu­sok a kolchicinnek a sejtosztó­dásnál a húzófonalak kialakulá­sát gátló hatása miatt ma is fel­használják a kutatómunkában és a poliploidok előállításában. (A húzófonalak szállítják osztó­dáskor a kromoszómákat a sejt két pólusához, ha ezt megaka­dályozzuk, egy, a fajra jellemző kromoszómaszám kétszeresét tartalmazó sejtet - poliploidot ­kapunk.) A növény latin neve Colchi­cum autumnale és a ható­anyag elnevezése is a Feke­te-tenger mentén lévő Kolchis­ra utal. Ez a terület az ókorban méregkeverőiről volt híres. Legismertebb alakja az itteni­eknek Medeia volt, aki számos ellenfelét gyorsan ölő méreg­gel tette el láb alól. Valószínű, hogy a kikerics erős méreg­anyaga miatt kapta ezt a nevet. 99 A történelmi Magyarországon tizennégyféle ne­ve volt ennek a különleges kis virágnak. ff Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket zotdrovat @lapamhu ff Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket kertesz@lap­axn.hu Gyümölcsöt hozott a Pannon-ház A Pannon nemrégiben átadott új irodaháza, a Pannon-ház a vállalat környezettudatos megoldások iránti elkötelezettségét jelző, magas elismerésben részesült: az irodaházban kiépített hőszivattyús rendszer a Követ Egyesület „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs" díját érdemelte ki. A Követ Egyesület 2009-ben nyolcadik alkalommal hirdette meg az Ablakon Bedobott Pénz pályázatot, amelyre környezeti és gazdasági hasznot egyaránt hozó intézkedésekkel lehetett nevezni. A „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs" elismerést azoknak a vállalatoknak ítélik oda, amelyek három éven túl megtérülő, példaértékű környezetvédelmi beruházást hajtottak végre. „A Pannon intézkedése méltán nyerte el a független szakmai zsűri elismerését, hiszen a megvalósított hőszivattyús beruházás hazai és európai szinten is példaértékű lehet" - emelte ki Havasi Péter, a Követ Egyesület programvezetője a díjkiosztó megnyitóján. - 1 Fél a kígyóktól? Véleményközelben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata Írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444-es telefonszámra! A hét kérdése: Égetett már avart? 92% igen Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? 8% nem ^^pannon ff Hanekám Ist­ván MEOE-ki­képző ff A tenyésztés során nagyon fontos a kor­rekt adatszol­gáltatás, te­hát a fedezte­tési és az atom bejelentő jegyek pontos kitöltése. Beköszöntött az ősz KERTÉSZET NAGYKUTASI VIKTOR A falvakat járva füstfelhők fogadhatják az arra járókat. Az árokpartokon, kert­végekben a frissen le­hullott lombot bűzö­lögtetik, ezzel a szom­szédokat is bősz­falevél is felhasználható. A lombot leg­egyszerűbben egy gödörbe tudjuk el­helyezni, melyet 20-30 cm földdel ta­karunk a végén, itt csak arra érdemes figyelni, hogy ne a gyümölcsfák alá te­gyük, hogy az esetleges kórokozók, kártevők a tavasz folyamán ne fertőz­zék meg azokat. Most van az ideje az őszi lemosó permetezésnek. Ennek célja, hogy a fán vagy lombon lévő kórokozók, kár­tevők áttelelését megakadá­juk le, a növény teljes borításával, az ágak hegyétől a tövéig mindent fed­jen be a permedé, amit úgy érhetünk el, hogy a nagy famennyiséget nagy cseppekben juttatjuk ki. A leghatéko­nyabb a nagy cseppek kijuttatására a háti permetező. Lemosó perme­tezésben a gyümölcsfák, gyü­mölcsbokrok és a szőlő mel­lett a díszfákat is érdemes részesíteni. szússá te­szik a bűz miatt és a talaj is szegényebbé válik, hisz ha be­forgatnánk a talaj­ba a lehullott lombot, értékes szerves anyaggal gazdagítanánk azt. Van, ahol önkormányzati rendelettel tiltják is az égetést. A talajba beforgatva vagy a komposztba rétegesen rakva - a hiedelemmel ellentétben - még a dió­lyozzuk. A permetezést úgy végezzük, hogy a már földön lévő lombot is fúj­99 Ne égessük el, amit a föld szí­vesen fogadna ma­gába. A legtöbb helyen ti­los, és elvész az értékes szerves anyag. Olvasói kérdés Nagy Annamáriától (Mosonmagyaróvár) Kell-e az örökzöldeket permetezni? Igen, érdemes őket permetezni, de csak a gyümölcsfákhoz ajánlott dózis felét használva. Előtte főleg az idősebb növényekről érdemes az elszáradt „levelet", lombot eltávolítani. Erre kesztyűs kezünkkel az óvatos átsi­mogatás a legjobb módszer. Az így keletkezett lombot se égessük el, inkább komposztáljuk. MMMMHMKMNMRMI Kutyatenyésztés... KEDVENCEINK HANEKÁM ISTVÁN szár: mmÉKk. szül iák - Apa! Te tudod, hogy milyen szabá­lyai vannak a kutyatenyésztésnek? - Hát, utánaolvasgattam, mielőtt Kócost megvettük, hogy tisztában legyek azzal, milyen feltételeknek kell meglenniük, hogy szabályos pa­pírokkal ellátott kedvencünk le­gyen. - A kutyaoviban beszélgettünk, lányok, hogy Kata be szeretné pároz­tatni újra a kiskutyája anyukáját, mert az is az övék. így újra lennének kölykök, amit el tudnának adni. - Kicsim! Nekem már a téma meg­közelítése sem tetszik! Egy tudatos tenyésztő nem azért tervez utódot a kutyájának, mert a kölyköket „el le­het adni". Különben is, egy csomó feltételnek kell megfelelni, hogy származási lappal ellátott utódok születhessenek. - Mondd el nekem is ezeket a szabályokat, és akkor tudunk a csajokkal erről beszélgetni! - A legfontosabb, hogy származási lapot csak származási lappal rendelkező szülők kölyke kaphat. Persze nem elég a szülők származási lapjának megléte, nem jár alanyi jogon a passzus. A szü­lők mindegyi­kének részt kell vennie a tenyészszemlén, és ott legalább tenyészthető minősítést kell elérni. Ez az általános szabály, de a kü­lönböző fajtaklubok még hozhat­nak eltérő előírásokat is. A speciá­lis elvárásokat célszerű mindig az adott fajtát kezelő klubtól megér­deklődni. Aztán itt van az életkor. Kis testű fajtáknál a fedeztetés alsó határa tizenöt, nagy testű ebeknél tizennyolc hónapos kor. A fedezte­téskor a kan kutya tulajdonosa fe­deztetési jegyet állít ki, amely egy szigorú számadású nyomtatvány. A kölykök születését követően a szuka tulajdonosa alombejelentő jegyet tölt ki és a fedeztetési jegy egy példányával együtt megküldi a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületéhez, ahol a származási lapok kiállítását végzik. Egyébként fedeztetési és alombejelentő jegyet vagy az egyesület pénztárában, vagy a helyi tagszervezetek irodái­ban lehet vásárolni. Ha elkészültek a származási lapok, azokat nem a tenyésztőnek küldik meg, hanem a helyi szervezet valamely tetováló­mesteréhez vagy az egyesülettel szerződésben lévő állatorvoshoz. Erre azért van szükség, mert a származási lap száma alapján tetoválással vagy egy beültetett csip segítségé­vel egyedi azonosítással látják el a kölyökkutyákat. így bármikor meg­győződhetünk arról, hogy a szár­mazási lap adataihoz passzoló ku­tyával van-e dolgunk. A tenyésztés során nagyon fontos a korrekt adatszolgáltatás, tehát a fedezteté­si és az alombejelentő jegyek pon­tos kitöltése. Na és mikor mindez megvan, akkor kapja meg a te­nyésztő a betetovált kutyák mellé a származási lapokat, és csak ezt kö­vetően kezdődhet meg a kölykök értékesítése. - Hű, a mindenit! Ez nem is olyan egyszerű! - Nem ám! Aztán nem is érintet­tem olyan részleteket, hogy van olyan fajta, amelynél a fajtaklub ení gedélye is kell a származási lap kiálí lításához, vagy még a tenyészszemle előtt be kell szerezni néhány állator­vosi vizsgálati eredményt stb. - Apa, én biztosan nem leszek te­nyésztő! - Helyes, kislányom! Nagyon sok „tenyésztőnek" sem kellene... Talán kevesebb volna a gazdátlan kutya.

Next

/
Thumbnails
Contents