Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-16 / 243. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK IDŐUTAZÁS A 2010-BEN 100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1979 (70. RÉSZ) Centenárium a víz jegyében Harminc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én út­jára bocsátott Délmagyaror­szág. Lapunk e jubileuma alkal­mából, mintegy visszaszámlá­lásként, időutazásra hívjuk ol­vasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átla­pozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délma­gyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatá­nak hetvenedik állomása: 1979. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „A Víz - a sajátos szegedi szó­használatban - a száz évvel ezelőtti pusztító ár", de „az új­jászületést is jelentette" - ad­juk meg a centenáriumi év alaphangját január 24-én, mi­kor Pálfy Katalin arról tudósít, hogy „különleges szökőkút díszíti majd a Dugonics teret". SZONETT A SZÖKŐKÚTON. „Amfiteátrumszerűen kikép­zett, lépcsőzetes szerkezete a város sugaras, körgyűrűs alaprajzát idézi. (...) A szökő­kútnak muzsikája is lesz: Far­kas Ferenc Kossuth-díjas ze­neszerző komponálja". Ava­tás: augusztus 20. tiszteletére. „Fél évszázaddal a Víz után Juhász Gyula szonettet írt Sze­gedhez - verse újabb ötven év múltán - krómacél betűkből (...) olvasható a szökőkút kör­befutó falán." Ennek befejező két sora: „állj boldogan és Fényárban úszik a két part között feszülő híd. Megújított és megerősített partfal védi Szegedet a haragos folyótól. FOTÓK: SOMOGY! KÁROLYNÉ Kronológia: 1979 Március 4.: Megjelenik II. Já­nos Pál pápa Redemptor ho­minis (Az ember Megváltója) kezdetű első, programadó en­ciklikája, a kétségek és kéte­lyek helyett a hit bizonyságát kínálja kora emberének. Júni­us 18.: L. Brezsnyev és J. Car­ter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT-2 megállapo­dást. December 29.: Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése, miután a szovjet erők behatoltak Afganisztánba. büszkén, ősi város, / Simulj szerelmes szívvel a Tiszához." KIÁLLÍTÁS, KÖTET. „Noha Sze ged városát csak 1879. márci­us 11-én éjjel vette el a Tisza, Tápéra már hetedikén este be­tört" - írja január 24-én ifii. Le­le József, illetve: „a művelődé­si otthon nagytermében kiállí­tást szerveztek, mintegy emlé­keztetőül". „Nagy vizek króni­kája" címmel lapunk akkori főszerkesztő-helyettese, Sz. Simon István január 25-étől cikksorozattal tiszteleg „a korszakválasztó, históriai je­lentőségű" dátum, illetve „a Víz" előtt. „A Városrendezés, város­tervezés című kiállításon az árvíz utáni újjáépítés terveit, fotóit mutatják be. Az évfor­duló alkalmából több kiad­vány is napvilágot lát, köztük Tóth Béla Árvízi képeskönyve, s egy minikönyv Vizek és em­berek címmel. A centenáriumi események sorában több tu­dományos tanácskozást ren­deznek az MTESZ székházá­ban, a szegedi színház no­vemberben bemutatja Pás­kándi Géza árvízi témájú drá­máját" - soroljuk február 13-án. „Az előrejelzések sze­rint a hét végén, a jövő hét elején Szegednél 780-800 centiméteres vízállás várható. Ismét gondot okoz a belvíz. Az tudósítás. „Az Országos Vízügyi Hivatal, Szeged megyei város tanácsa, valamint a Képző és Iparművészeti lektorátus a nagyárvíz centenáriumára em­lékművet emeltetett a Lenin krt. déli végén, a Tisza-parton - Se­Arcél: Fehér Kálmán (1934-). 1959-ben lett a Délmagyarország munkatársa Fehér Kálmán. Az első években az ipari rovatban dolgo­zott, majd a belpolitikaiban (akkoriban várospolitikai rovatnak nevez­ték), és ennek vezetője lett. Sok karikatúrája jelent meg a lapban, 1965-ben kiállítást rendeztek belőlük a Sajtóház klubjában. Részt vett a lap tipográfiai arculatának alakításában is. 1970-ben publicisztikai munkásságáért megkapta a városi tanács alkotói díját. Néhány évig ol­vasószerkesztő volt. 1976-ban a Magyar Televízió szegedi körzeti stú­diójához került vezető szerkesztőnek, 1978-ban a Népszavához hívták. A szakszervezetek lapjánál szerkesztőbizottsági tag volt; művészeti szerkesztőként (akkoriban vezette be a Népszava nyomdája az ofszet technológiát), olvasószerkesztőként, szerkesztőként dolgozott (amit hol szerkesztőségi titkárnak, hol lapszerkesztőnek neveztek). Az utóbbi másfél évtizedben a grafika és a tipográfiai felé fordult, és számtalan számítógéppel készült munka került ki a keze alól. ATIVIZIG működési területén jelenleg 17 ezer 800 hektár ­ebből 5 ezer hektár vetés - áll víz alatt". EMLÉKMŰ, PARTFAL, HÍD. „Sze ged emlékezése a százados ár­vízre" - kezdődik a március 13-i gesdy György szobrászművész alkotását (az építészeti megva­lósítás Takács Máté munkája)." Az emlékműavatást és az új partvédelmi mű átadását az emlékülés után rendezték. November 4-i lapunkban zárul a krónika: a híd 1977. február 10-én elkezdett építé­se befejeződött, „november 7. tiszteletére" adják át. „Az ere­deti befejezési határidő előtt hat héttel, a kivitelezési költ­ségkereten belül, nyolcmillió forint megtakarítással készült el a híd - jelentetten Pajkos István, a Hídépítő Vállalat igazgatója Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter­nek és Papp Gyulának, Sze­ged tanácselnökének, aki a város nevében vette át az épí­tőktől az új hidat" - tudósít Pálfy Katalin november 6-án. „Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, Szeged or­szággyűlési képviselője nyi­totta meg az utat a szegediek előtt az avatási szalag átvágá­sával." November 9-én arról írunk: „a Magyar Urbanisztikai Tár­saság a város gyors ütemű fej­lődését követni tudó és ki­emelkedő eredményeket fel­mutatni tudó harmonikus vá­rosfejlesztésért Szeged megyei város tanácsának és társadal­mának a Hild János Emlékér­met adományozza." 31 éves akadémikus Tájnövényünk, a fűszerpaprika SZEGED. Az MTA levelező tagja Lovász László (képünkön), a „31 esztendős, kivételes képességű, fiatal matematikus, a József Atti­la Tudományegyetem Bolyai In­tézetének tanszékvezető egyete­mi tanára. Nemcsak alkalmazza az algebra, topológia, a geomet­ria és a valószínűség-számítás eredményeit, hanem a kombi­natorikán keresztül összekap­csolja őket, és ezekre vonatko­zóan is lényegi összefüggéseket tár fel" - írjuk május 12-én a „Be­fejeződött az Akadémia közgyű­lése. Szegedi akadémikusok" cí­mű tudósításban. Az ifjú tudós­sal Tandi Lajos készít interjút, amely lapunk november 7-i szá­mát gazdagítja. Lovász azt mondja: „A matematikatanítás reformjához nagy reményeket fűzök, bízom benne, hogy csök­ken az éles szakadék a matema­tikát értő és nem értő emberek között. (...) A reform hatása 15-20 év múlva érik be, s akkor minden bizonnyal egy egész tár­sadalomra kiható szemléletvál­tozás tanúi lehetünk..." x jSif « ma íár mM • •*•> t „A Szegedi Fűszerpaprika-termelő Társulás gesztora, a mihálytelki Új Élet Tsz 10 ezer négyzetméternyi te­rületen nevelt palántát a szegedi feldolgozó vállalattal kötött szerződés alapján, hogy ezzel is segítse a part­nergazdaságokat" - tudatjuk május 16-án, mikor „Ültetik a fűszerpaprikát". „Paprikadíszben" - Somogyi Ká­rolyné felvétele „Mihálytelken készült, a Nagybercsényi utcában, Gombos-Imre paprikadíszt öltött házáról. A felaggatott műanyag hálókban mintegy hét-nyolc mázsa piros paprikacső szikkad." Holott „kevés helyen talál­ható már olyan ház, amelynek ereszalján paprikát szikkaszt az őszi napfény. Ez a hagyományos utóérlelési módszer mindjobban feledésbe merül". NAPI HÍREK MÁV-RENDELŐ. „Újszegeden átadták a MÁV új rendelőinté­zetét." „Alapjait 1975-ben rak­ták le. (...) Az épületben 28 orvosi munkahelyen gondoz­zák az arra rászorulókat. (...) A Szegedi Tervező Vállalat ter­vezte 46 millió forintos épüle­tet a DÉLÉP dolgozói építették föl" (január 12., péntek). HAJNÖVESZTŐ. „Meglehet, a Bánffy-féle hajszesz nagy ál­dás az emberiségre, de (...) a véget nem érő sorbaállások könnyűszerrel elkerülhetők lennének", ha „a slágercikk árusítása" nem „csupán a Her­bária üzleteinek privilégiuma" lenne (március 3., szombat). MILLER. „A salemi boszorká­nyok. Miller-bemutató a Kis­színházban. A rendező, Hules Endre (...) is lelkiismeretünkre apellál, s nekünk szembe kell nézni önmagunk salemi arcá­val" (április 1., vasárnap). GAMBRINUS. „Újra nyitott a Gambrinus. Disco helyett sö­röző" (május 6., vasárnap). SEGÉLYHÍVÓK. „Nem kell ezentúl telefon után kutatnia annak, aki Szegeden, a nyílt utcán bűncselekményt, közle­kedési balesetet vagy tűzese­tet észlel. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság kiépít­tette a városban a rendőrségi segélyhívó-telefonhálózatot" (július 12., csütörtök). HALÁSZLÉ. „Érdeklődés kísérte Szegeden tegnap, a Roosevelt téri Halászcsárda előtt megren­dezett VI. Országos halászléfőző versenyt. Harminc bográcsban főtt az ínycsiklandozó étel" (augusztus 5., vasárnap). LÉZER. „A festéktézerek alkal­mazásáról kezdődött nemzet­közi konferencia tegnap, ked­den Szegeden, a Technika Há­zában. (...) A tanácskozás első napján tartotta meg előadását V. S. Letonov Lenin-díjas fizi­kus. Ismertette a legújabb ku­tatások eredményeit, amelyek a gyorsfolyamatok tanulmá­nyozásából születtek. A fes­téklézerek segítségével olyan rendkívül gyors fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat is vizsgálni lehet, amelyek a mil­liomod másodperc egymillio­mod része alatt játszódnak le" (szeptember 5., szerda). SZÜRETEK. „Pusztamérgesen és Mórahalmon az egyetemis­ták naponta, fejenként 120 ki­ló szőlőt szedtek. Tavaly a szakmunkástanulók két má­zsát, a bányászok és más al­kalmi szüretelők - ugyanannyi idő alatt - öt mázsát" (október 28., vasárnap). JANICS. „Éremért utazom Moszkvába!" - nyilatkozta „Milán Janics vb után - olim­pia előtt". „Ár kivételes képes­ségekkel rendelkező 22 éves sportoló Kovács László szege­di edző irányításával dolgo­zott. Milán Janics 1978-ban az Ada Ciganlliján tört be a világ élvonalába. K-11000 méteren ezüstérmet nyert, 10 ezren pedig világbajnoki aranyér­met" (november 2., péntek). BALESETEK. „Az első kilenc hónap" tapasztalata: „közel 220 balesetet okozott a fi­gyelmetlenség, a közlekedés szabályainak megsértése" (december 5., szerda).

Next

/
Thumbnails
Contents