Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-15 / 242. szám

A BIG FAMILY KEPVISELI MEGYENKET A CSILLAG SZÜLETIK CIMU MŰSORBAN Szegvár: az erő velük van A tízéves Bercsényi Bence úgy tekeri nyaka köré a 8 milliméteres köracélt, mint cimborái a sáljukat. FOTÓK: TÉSIK ATTILA Csongrád megyéből egyedüli­ként a szegvári Big Family erő­művészcsapat jutott be az RTL Klub Csillag születik című műso­rának 30 kiválasztottja közé. A társaságban van szerelő, marha­körmöld és személyi edző is. SZEGVÁR BÍRÓ DÁNIEL „Döbbenetes. Ezt sok ember­nek látni kéne" - mondta Szir­tes Tamás rendező a Big Family erőművészcsapat produkciójá­ról a Csillag születik című mű­sor múlt szombati adásában. A szegvári csapat kiérdemelte a zsűri elismerését, így Csongrád megyéből egyedüliként beju­tott a tehetségkutató verseny 30 kiválasztottja közé. Október 31-én kerülnek legközelebb adásba: 3 percük lesz arra, hogy attrakciójukkal a közön­ség támogatását is kivívják. Ad­dig napi 3-4 óra gyakorlás vár a társaságra. A történet egy szeg­vári edzőteremben kezdődött. - Ugyanabba a kondite­rembe jártunk edzeni, ott szö­vődött a barátságunk - meséli Sinka Zsolt. A személyi edző­ként dolgozó 28 éves fiatalem­berhez egy marhakörmölő és egy vezető szerelő társult Tóth József és Bercsényi Antal sze­mélyében, így együtt indultak el az ezredfordulón a Magyar­ország legerősebb faluja elne­vezésű versenyen, ahol két egymást követő évben is győz­ni tudott a szegvári különít­mény. Tavaly erőshow-t ren­deztek a faluban, és akkora si­kert hozott a hazai bemutat­kozás, hogy úgy döntöttek, egy nagyobb mezőnyben is megmérettetik magukat. Tóth Józsefet arról lehetett felismerni a műsorban, hogy bukósisakot viselt, amikor több kalapácsütéssel 12 be­tontömböt zúztak szét a mell­kasán. 240 kiló nehezedett rá, többször megsérült már, de ez meg se kottyan annak, aki ci­vilben bikalábakkal birkózik, hogy meggyógyítsa a jószágo­kat. Kevesen űzik ezt a mes­terséget, ezért ha nem itthon, akkor Cipruson vagy Görögor­szágban praktizál a 39 éves apuka, akinek lánya sem ódz­kodik a szívbajos mutatvá­nyoktól. - Enikő Antitól leste el a sörösdoboztépés techni­káját - avat be József. Előtte ­a tavalyi erőshow-n - fogával $9 Nem szeretem a sört, ezért a műsorszám előtt ki szoktuk öblíteni a dobozokat. Tóth Enikő műsorszám előtt ki szoktuk öblíteni a dobozokat - árulta el Tóth Enikő, aki szerint kor­társ ismerősei nem nézik ki belőle, mire is képes. - A gyerekek ebbe nőttek bele, úgy­húzta az autókat a bakfis, aki iskola után egy speciális gép­nél erősíti állkapcsát, nyakát és fogazatát. A 15 éves gimna­zista meg is lepte barátnőit, hogy fogával tucatszámra cin­cálja szét a sörösdobozokat. - Nem szeretem a sört, ezért a Sinka Zsolt személyi edzőként dolgozik. Egy konditeremben kezdődött. hogy fel sem merült, hogy óvnunk kelle­ne őket ettől mondja Bercsényi An­tal, akinek idén tízesztendős fia már 5 évesen megpróbálko­zott a köracél meghajlításával. 6 milliméteressel kezdte, most 8 milliméteresnél tart, és úgy tekeri a nyaka köré, mint cim­borái a sáljukat. 37 éves édes­apja szerint Bence is erős em­ber lesz, átlag fölötti alkata megvan hozzá. Az anyukák sem aggódnak - inkább főz­nek a jó étvágyú társaságra, il­letve kritizálnak, ha egy új att­rakció kidolgozásán fáradozik a Big Family. A felkészülés ja­vában tart: hetente egyszer a fővárosban van jelenésük az RTL Klubnál, segítségükre van a kecskeméti színház koreog­ráfusa is. Ha pedig színpadi körélményekre vágynak, ak­kor az edzőtéremből a szegvári kultúrházba mennek, és ott gyakorolnak esténként. ^További FOTÓK a neten www.delmagyar.hu Feladvány lett a Délmagyarország Kincsesbánya a Délmagyaror­szág - mutatja Garai János fel­adványainak sorát. Az észtor­nász lapunk 100. szülinapjára készülődve kötetbe rendezte eddigi szegedi rejtvényeit. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA „A rejtvény és a költemény, ha nem is egy anyaméh gyer­mekei, de ugyancsak közeli vérrokonok" - idézi Illyés Gyulát Szegedi rejtvény című könyve mottójaként Garai Já­nos. A megyei munkavédelmi felügyelőség helyettes vezető­jeként nyugdíjba vonult férfi diákkora óta rajong a külön­böző feladványokért. Azt me­séli: az 50-es évek elején még csak az Élet és Tudomány kö­zölt rendszeresen keresztrejt­vényeket. Többek között ezért lett előfizetője a folyóiratnak. - Nyertem néhány könyvet, de nem ezért küldöm be a meg­fejtéseket. Sikerélményt jelent, ha minden kérdésre tudom a választ - árulja el Garai úr, aki olyannyira élvezi az észtornát, hogy nyugdíjasként tagja lett a rejtvénykészítők nem túl né­pes csapatának. Izgalmas és helyi kérdéscsokraival erősí­tette már például a Szegedi Szép írás folyóiratot is. Csoportosítja is a rejtvé­nyeit. A Bába és Társa Kiadó gondozásában jelent meg Vicckoktél című, kétezer tré­fás kérdést tálaló kötete. A Százados szófürtök az aforiz­mákon, vagyis a rövid és szel­lemes mondatokon alapuló feladványainak gyűjteménye. Míg a harmadik könyvből, a Szegedi rejtvényből megis­merhető „feladványtalálmá­nya". - Kincsesbánya a Délma­gyarország, ha témát keresek újabb és újabb feladványaim­hoz - jelenti ki a rejtvényfej­tő-rejtvénykészítő. Lapunk­ban 1925. szeptember l-jén bukkant az első keresztrejt­vényre - mutatja a többek kö­zött ilyen érdekességeket rög­zítő kéziratot. Karácsonyra lát napvilágot a lapunkat közép­pontba állító, a 100 éves Dél­magyarországot köszöntő ne­gyedik könyve, a Ráadás. Kérdés-felelet. „Élete fővá­rosának" nevezi Garai János Szegedet, ahol 55 éve él. Har­madik kötetében, a Szegedi rejtvényben a várossal kapcso­latos kérdés-feleleten túl fon­tosnak tartja elárulni a felad­ványkészítés fázisait. így azt is, miként született meg a ha­gyományos és a skandináv ke­resztrejtvény előnyeit egyesítő találmánya, amelyben számok­kal jelöli a megfejtendő soro­kat - ez a szegedi rejtvény. Élete fővárosának nevezi Szegedet Garai János. Rejtvényeinek témá­ja lett a város és lapja, a „Délmagyar" is. FOTÓ: SCHMIOT ANDREA Az Uj Magyarország Vidékfej­lesztési Program (UMVP) kere­tében mezőgazdasági utak épí­tésére, felújítására nyílik lehe­tőség a borvidékeken és a ta­nyás térségekben. BUDAPEST ÚMVP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA A program nem kizárólag a ter­mékek előállításához és az azt közvetlenül kiszolgáló beruhá­zásokhoz nyújt támogatást: el­ismert cél lehet egy szőlőbir­tok, hegyoldal vagy egy tanya­csoport jobb elérhetőségének megteremtése. A Mezőgazda­sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) október 1. és 31. között várja a támogatási kérelmeket. Mindazok pályázhatnak tehát UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 a támogatásra, akik mezőgazda­sági - azaz szám nélküli, csak helyrajzi számmal ellátott, szi­lárd burkolatú külterületi - utak építését tervezik, a szőlőterüle­tek közül azonban kizárólag Ma­gyarország 22 borvidéke jöhet szóba. Az utak felújítása, szélesí- . tése és bővítése (új forgalmi sáv létrehozása) is támogatható. A Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium (FVM) a támogatást meglehetősen széles kör számára teszi hozzáférhető­vé. A helyhatóságokon és az ön­kormányzati társulásokon kívül a termelői csoportok, a hegyközsé­gek és hegyközségi tanácsok, va­lamint az egyedi mezőgazdasági termelők jogosultak kérelmet be­nyújtani. Utóbbiak esetében egyetlen kikötésnek kell eleget tenni, mégpedig hogy a gazdál­kodó üzemének mérete haladja meg a 4 európai méretegységet (EUME), azonban ennek teljesíté­sére akár a beruházás befejezését követő naptári esztendő végéig is van idő. Egy jelentkező egy be­nyújtási időszakban csupán egy kérelmet adhat be, ám a követke­ző szakaszban ismét pályázhat. A majdani nyertes projektgaz­dák a vissza nem térítendő támo­gatást az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból kap­ják. A támogatási összeg legkeve­sebb 4 ezer, legfeljebb 735 ezer euró lehet, azaz kevéssel több mint egymillió forinttól közel 200 millióig terjedhet, 25 százalékos önrésszel. Az új vagy felújított mezőgazdasági utaknak legalább egyik végükön kapcsolódniuk kell - közvetlenül vagy másik szi­lárd burkolatú úton keresztül ­számozott közúthoz. Finta István, a 46 kistelepülést tömörítő Mecsek-Völgy­ség-Hegyhát Egyesület elnöke szerint a támogatás segíthet a ke­vésbé neves területeken is minő­ségi bort előállítók megismerteté­sében, versenyhátrányuk beho­zatalában. Úgy gondolja, a borá­szatok technológiai felszereltsé­gét javító források, például az ÚMVP mezőgazdasági termékek értéknövelését célzó kiírása mel­lett elengedhetetlen a jobb meg­közelíthetőség, mert így élénkül­het fel a hazai és külföldi vendég­kört megmozgató borturizmus. Az emberek egyre szíveseb­ben keresik föl közvetíenül a bortermő helyeket, ám érthető módon fontos szempont szá­mukra az is, hogy milyen körül­mények között tudnak oda eljut­ni. Ennek javításában sokat se­gíthet a mostani pályázat. Finta István szerint a pincék és a sző­lőterületek meglátogatására bi­zonyosan többen vállalkoznak majd a Mecsek térségében, de ugyanígy az ország más területe­in is, ha az új mezőgazdasági utak megépítésével elérhetőbb közelségbe hozzák azokat. És ez nemcsak a helyi termelőknek je­lenthet újabb bevételeket, de egybevág a számos borútegye­sület célkitűzéseivel, és nem utolsósorban felejthetetlen él­ményekhez segít hozzá több ezer borturistát. Készült az Európai Unió, a Ma­gyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támoga­tásával. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki te­rületekbe beruházó Európa. MEGYEI TÜKÖR 2009. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK

Next

/
Thumbnails
Contents