Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-12 / 239. szám

10 2009. OKTÓBER 10., SZERDA A HÉT TÉMÁJA SZERKESZTI NYEMCSOK ÉVA „A tudós az az ember, aki miközben mászkál a világban, ugyanazt látja, mint bárki más; de miközben ugyanazt látja, olyan dolgok jutnak eszébe, mint előtte soha senkinek." (Szent-Györgyi Albert) Amikor a világ figyelt a kis országra Tizenhét alkalommal kapott magyar vagy magyar származású személy, illetve szervezet Nobel-díjat. Az elsőt 1905-ben, az utolsót 2005-ben. A szegedi egyetem Nobel-díjas professzora: Szent-György Albert, díszdoktora: Oláh György. nobel-díj: megosztva a természettudósoknak Elismerés a bánsági Herta Müllernek MAGYAR TUDÓSOK MUNKATÁRSUNKTÓL A kivételes szellemi teljesítmény elismerésére szolgáló Nobel-díjat tizenhét alkalommal ítélték oda magyar, illetve magyar származású magánszemélynek, szervezetnek. Sajnos köztük zömében olyan magyar tudósokat jegyeznek, akik külföldi munkásságukért kapták meg az elismerést. Keretes írásunkból kitűnik: a magyarok leginkább a kémia és az orvostudomány területén értek el olyan kimagasló eredményeket, amelyeket Nobel-díjjal jutalmaztak. Két olyan esztendő is volt, amikor magyar származású tudós vehette át a kitüntetést: 1976-ban Dániel Carleton Gajdusek orvosi Nobel-díjat kapott megosztva, ugyanebben az évben Milton Friedmant közgazdasági tevékenységéért tüntették ki. Hz évvel később is „dupláztunk": 1986-ban kémiai Nobel-díjat vett át megosztva Polányi János, békedíjat Elie Wiesel. 1994-ben kémiai eredményeiért Oláh György volt a díjazott, a közgazdasági díjat - megosztva - Harsányi János kapta. A Nobel-díj történetében eddig két olyan díjazott volt, akik hazájukból, Magyarországról utaztak a ceremóniára. 1937-ben a szegedi egyetem professzora, Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott. A magyar biokémikus a 30-as években izolálta a C-vitaVA Willard S. Boyte Ünnepélyes körülmények között, személyesen a svéd királyi pártól vehetik át a kitüntetettek Stockholmban a rangos elismerést. FOTÓ: MTI A rókák csapdába esnek. A kulcsregényének tartott, a diktatúra hétköznapjait ábrázoló, A rókák csapdába esnek című Herta Müller-mű az egyetlen, amely magyarul is megjelent. Ám ezt az 1995-ös kötetet most nehéz megszerezni: a Csongrád megyei Somogyi-könyvtárban nincs belőle, a szegedi egyetemi könyvtár katalógusa szerinti két példányt pedig már kikölcsönözték, de a Tisza-parti város egyetlen antikváriumában, könyvesboltjában sem található eladó példány. A regény fordítója, Lendvay Katalin szerint azért nem jelent meg nálunk más Müller-mű is, mert „a Temes megyében felnőtt írónő témaválasztásában a kommunista Romániához nyúl vissza, és a magyar közönség általában nem szeret olvasni erről a korszakról". Elárulta: Herta Müller személyesen is többször járt Magyarországon. f Elisabeth Blackburn A svéd Karolinska Intézet az október 5-ével kezdődő héten Stockholmban sorra kihirdette az idei Nobel-díjasokat. Az elismerést - 1,4 millió dollárt, aranyérmet és egy diplomát hagyományosan december 10-én adják át, az 1896-ban elhunyt alapító, Alfréd Nobel halálának évfordulóján. STOCKHOLM, TEMESVÁR, SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A szomszédos Temes megyéből indult az 56 esztendős ségéből ismeri a Szegedi Tudományegyetem szociológia tanszékének docense, Pászka Imre. Elmondta, hogy Herta a férjével, Richárd Wagnerrel együtt időnként megjelent a román, Szent-Györgyi Albert magyar állampolgárként vette át a Nobel-díjat a C-vitamin izolálásáért - akárcsak a mai tudósok, ő is a svéd királytól. FOTÓ: DM/DV mint, 1936-ban a P-vitamint. Munkássága másik jelentős felfedezése a citrátkör (vagyis citromsavciklus). Halála után a Szegedi Orvostudományi Egyetem vette fel a híres tudós nevét. Kertész Imre 2002-ben kapott irodalmi Nobelt a Sorstalanság című önéletrajzi ihletésű, holokausztról szóló könyvéért, melyből film is készült. Lázár János vásárhelyi polgármester az érettségiző diákokat ajándékozta meg a kötettel. Szent-Györgyin és Kertészen kívül Hevesy Györgyöt díjazták magyar állampolgárként. 2002-ben pedig egyszerre tizenöt magyar díjának örülhettünk, ugyanis az 1975-ben alapított Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársai kapták meg a rangos elismerést. A szervezet célja a nukleáris energia békés felhasználása, a katonai felhasználás megakadályozása. Az egy főre jutó díjazottak tekintetében nem vagyunk világelsők, de benne vagyunk az első tízben. 6-7 díjazottnak pedig van, volt magyar kapcsolata, de nem tartották, tartják magukat magyarnak. Carol W. Greider A Ada Yonath Stockholm rangsora. Orvosi-élettani Nobel-díj: a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider, Jack W. Szostak kapta - megosztva. Kémiai: Ada Yonath, Thomas Steitz és Venkatraman Ramakrishnan - megosztva: a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányáért. Fizikai: felét Charles K. Kaónak ítélték az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbításért; a díj másik felét pedig megosztva kapta Willard S. Boyle és George E. Smith egy képalkotó félvezető detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért. Irodalmi: Herta Mülleré, mert „a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg műveiben az otthontalanság tájképét". Nobel-békedíj: az USA-elnök Barack Obamáé „a nemzetközi diplomácia megerősítéséért, és a népek közötti együttműködés elősegítéséért". Herta Müller (képünkön), a tizenkettedik nő, aki a december 10-i stockholmi ceremónián átveheti az irodalmi Nobel-díjat a vele járó 10 millió svéd koronával együtt. A bánsági írónőt még a temesvári Szabad Szó szerkesztőmagyar, szerb, német lapoknak otthont adó temesvári sajtóházban. A szoros baráti társaságukhoz tartozó, a hozzájuk hasonlóan kemény sorsú, a diktatúrától megkínzottan Németországba emigrált William Totokkal máig e-mailezik. Totok azt írja Herta Müllerről, hogy a bánáti svábság életéből meríti témáit, a szülőföldvesztés miatti fájdalom süt át sorain. Pászka Totokkal együtt úgy véli: az 1987 óta Németországban élő Herta Müller Nobel-díja ráirányítja a figyelmet arra, hogy Románia soknemzetiségű ország, nem nemzetállam. Azt mutatja, hogy „nem román" is lehet a románság képviselője a többnyelvű kultúrában, így aztán minden kisebbségben élő, illetve a 80-as években a diktatúra elől a szülőföldjéről menekülni kényszerülő magyar, szász, sváb, román és zsidó számára fontos, hogy e multikulturális vonás most reflektorfénybe került. A fény díjának is nevezik, régen elterjesztett, alkalmazás ban lévő alapkutatási eredményért, a digitális kamerák „retinája", az úgynevezett CDC-érzékelő feltalálásáért adták az idei fizikai Nobel-díjat. Ez az innováció elismerése a bizottság részéről - véli Dékány Imre. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnöke szerint a természettudományok mű velői számára elgondolkodtató, hogy az elmúlt pár év kémiai Nobel-díjait szinte biológiainak is nevezhetnénk: most az enzimek és a gének kapcsolatának feltárását tartották elismerésre érdemesnek. A kémia jövője az élettudományok, a biotechnológia, a bio-nanotechnológia irányába mutat. Márpedig e téren - az orvosi Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert nyomdokain haladva - is rendkívül jó eredményeket mutat a Szegedi Tudományegyetem. A vegyész-akadémikus úgy véli: ha kiemelt finanszírozást kapnak a kutatóegyetemek, és dolgozni kezd a szuperlézer, születhet újabb szegedi Nobel-díj 2015-2020 körül. Thomas Steitz Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok. 1905 - Lénárd Fülöp (fizikai), 1914 - Bárány Róbert (orvosi). 1925 - Zsigmondy Richárd (kémiai), 1937 Szent-Györgyi Albert (orvosi), 1943 - Hevesy György (kémiai), 1961 - Békésy György (orvosi), 1963 - Wigner Jenő (fizikai, megosztva), 1971 - Gábor Dénes (fizikai), 1976 Dániel Carleton Gajdusek (orvosi, megosztva), 1976 - Milton Friedman (közgazdasági), 1986 - Polányi János (kémiai, megosztva), 1986 - Elie Wiesel (béke), 1994 - Oláh György (kémiai), 1994 - Harsányi )ános (közgazdasági, megosztva), 2002 - Kertész Imre (irodalmi), 2004 Herskó Ferenc (kémiai, megosztva), 2005 - az IAEA (International Atomic Energy Agency) dolgozói, 15 magyar (béke, megosztva). Ötven évre titkosított jelölések Venkatraman Ramakrishnan A svéd akadémikus, feltaláló Alfréd Nobel 1895-ben végrendeletében nyilatkozott akaratáról: vagyonának kamataiból minden évben díjazzák a tudományos élet legjobbjait. A díjazottak a plakett mellé vezeteket is kitüntetnek. A Barack Obama TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS MUNKATÁRSUNKTÓL Alfréd Nobel díját a fizika, a kémia, a fizika, az orvostudomány és az irodalom legjobbjai kaphatják meg, valamint az a személy, aki a békéért tett kiemelkedő erőfeszítéseket. 1968 óta egy újabb kategóriában is kiosztják az elismerést: a közgazdaság területén tevékenykedő személyeknek is jár Nobel-díj. pénzjutalmat is kapnak, a jutalom összege nem csekély: 1,4 millió dollár. A Nobel-díj nem tudományos pálya vagy életmű elismerése. A végrendelet értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható. A jelölt csak életében kaphatja meg, a tudományok és az irodalom díjazottjai kizárólag magánszemélyek lehetnek, de a békedíjjal szerbékedíjat a norvég parlament tagjaiból felállított bizottság ítéli oda, a többit a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A jelölés minden évben szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. A jelölésről és az odaítélésről szóló dokumentumokat titkosítják, ezek további ötven évig nem kutathatók.