Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-10 / 238. szám

2009. OKTÓBER 10., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR j SZIESZTA SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA Réz András szerint A retró sokkal inkább egyfajta játékos, laza, elkötelezetlen viszony, ami híján van a valóságos emlékekben jelen lévő érzéseknek. Dizájncenter. Amikor Fábry Sándor elkezdte a tévében, vicces, furcsa tárgyakat vonultatott fel, amelyek neki és generációjának felidéző erejűek voltak, a műsort néző tizenévesek azonban csupán viccesnek látták azokat, és nagyon jót nevettek a szüleik, nagyszüleik által a mindennapokban használt tárgyakon. ~ JÁTÉKOS, LAZA VISZONY VAGY MÚLTIDÉZÉS? A retró nem csak nosztalgia Már évekkel ezelőtt divatba jött, és azóta is tartja magát a retró, vagyis a múltba való visszatekintés. Ki ezért, ki azért vágyódik a régen divatos, de mára már megújult dolgok után, legyen az autó, cipő, film vagy éppen lakberendezési tárgy. RETRÓ A retró a retrospektív szóból származó rövidí­tés. Jelentése: visszatekintés, múltba fordulás. A retró nem önálló divat- vagy életstílus, ha­nem egy korábbi korba nyúlik vissza, és annak eszközeit, tárgyait, ruhadarabjait ülteti át a mába. MUNKARUHÁBÓL UTCAI VISELET A huszadik század első harmadá­ban már volt példa arra, hogy a di­vat beépít a maga rendszerébe olyan elemeket, amelyek korábban divaton kívüliek voltak. Az egyenruha, a munkaruha, a dorkó addig nem hagyhatta el az öltöző­szekrényt, a sportpályát vagy tornatermet. A martens ba­kancsoknak sokáig az öltözőszekrényben volt a helyük, amíg el nem jött az a pülanat, amikor brit munkásfiúk utcai viseletként hordták. A lamberjack tipikus favágó­viselet volt, a blue jeans pedig munkásnadrág. A T-shirt - vagyis póló - pedig a fegyveres erőknél szolgálók al­sóneműje. A westemcsizmát annak idején lovagláshoz húzták fel, a jobusztus, hegyes vagy vágott orrú láb­belivel könnyű volt a kengyelbe belelépni. Ma már ezek mindennapos utcai viseleteink közé tartoz­nak - annak idején azonban tabusértésnek szá­mított az utcán hordani ezeket a ruhákat, cipőket. TISZA CIPŐ Magyarországon 1942-ben alapítot­ták a Cikta Rt.-t. A házicipőgyártó gyár 1949-ben vet­te fel a Tisza Cipő­gyár nevet. Az ötve­nes-hatvanas években fő­leg a magyar piacra gyár­tottak, illetve a szocialista országokba exportáltak. A nagy áttörést a hetvenes évek hozták: ekkor szá­mos új modell látott nap­világot, némelyik a mai old school stílusú lábbelik elődjének is tekinthető. Magyarország legnagyobb cipőgyárában évente tíz­millió pár cipőt - ebből hárommillió pár tornaci­pő volt - gyártottak. 1976-ban a Tisza és az Adi­das többéves szerződést írt alá, a lábbelik előbb az angol, majd az amerikai piacon is megjelentek. ÉLETÜNK NYEMCSOK ÉVA - A retró és a nosztalgia két különböző dolog: utóbbi visszavágyás egy olyan korba, amit megél­tünk. Az időbeli messze­ség megszépít dolgokat, ez a nosztalgia meghatáro­zó eleme. A retró sajátos­sága, hogy igazi kedve­lői, fogyasztói, hasz­nálói nem éltek ak­kor, amikor a kérdé­ses forma-, szín- és hangzásvilág ural­kodó volt - igazít el a kérdéskörben Réz András eszté­ta. Hozzáteszi: a retró sokkaj in­kább egyfajta já­tékos, laza, el­kötelezetlen vi­szony, ami hí­ján van a való­ságos emlé­kekben jelen lévő érzések nek. Példa­ként egy kul­tuszértékű fil­met hoz fel: Bacsó Péter A tanúját. Mint mondja, ma már döntő több­ségben azok ra- J| jonga­nak ezért a filmért, M akik nem éltek a rákosiz­musban, a személyi kultusz éveiben ­fajta felidézése nem tartal­maz személyesen megélt gyötrelmeket, kínokat, vagy akár történelmi összefüggé­seket sem. Réz szerint az sem valószí­nű, hogy A tanú mai nézői és hódolói pontosan tudják, hogy milyen valós esemény szolgált a film alapjául, vagy hogy mi­kor is játszódik a történet. A mai fiatalok A tanú-rajongá­sa azért is érdekes, mert Ba­csó annak idején egy Marx-idézettel fejezte be a filmet arról, hogy miért ha­lad így a történelem. Meg is adta rá saját válaszát: azért, hogy az emberiség nevetve váljon meg a múltjától. A rendező akkor azt hitte, azoknak készít filmet, akik állandóan. A vállvonal sem oldható meg végte­len számú verzióval, ahogyan a nadrágok szárbősége sem - mutat rá az esztéta. - A husza­dik században is jel­lemző volt, hogy a ter­vezők feltámasztottak bizonyos sziluetteket, szabásvonalakat. A di­vatra jellemző, hogy térben-időben merít korábbi periódusokból ­visszanyúl más századok trendjeihez, illetve a nyuga­ti kultúrán kívülről hoz be valamit, például így jött di­vatba a térd alatt érő, bő szabású thai halásznad­rág Európában és az ame rikai kontinensen. És mi a helyzet a divattal? Visszaköszönnek a régi dolgok, például a Tisza cipő. A gyár a hetvenes években jelentkezett új, divatos modellekkel, és egészen a rendszerváltásig uralta a magyar cipőpiacot. A sportcipők hosszú szünet után 2003-ban kerültek újra a boltokba - de ez a Tisza már nem az a Tisza, a mostani lábbelik a mai igényeknek, divatnak felelnek meg, trendi lábbeliként megállják a versenyt más nemzetközi márkákkal. megszenvedték a múltat - és lám, ez egé­szen másként tör­li5:' tént. CIKLIKUSSÁG A DIVATBAN - A divatot egyébként mindig is a ciklikusság jellemezte, és ez érthető is: eszköztá­ra ugyanis véges. Hol van a derékvo­nal a ruhán? Egy araszon belül csúszkál DIZÁJN - A RETRÓ STÍLUS MAGA A RETRÓ EMBER Ha annak okát kutatjuk, mi­ért divat manapság a retró, arra furcsamód külföldön kell keresni a választ - mutat rá egy tanulmányban dr. Va­luch Tibor, az ELTE Társada­lomtudományi Karának egye­temi docense. Az 1960-as, '70-es évek eszközei, divatja, lakberendezési tárgyai és stí­lusa azért váltak divatossá nálunk, mert külföldön is azok. Idomultunk a trendhez. A fiatalok naprakészek, ami a divatot illeti - így számukra természetes a retró iránti ra­jongás. Az idősebb generá­ciónak pedig módja nyílhat a nosztalgiára - ők azért for­dulnak szívesen vissza azok­hoz az évekhez, amikor még fiatalok voltak. Ebben az időszakban, bár nagyon tehetséges és kreatív elmék működtek Magyaror­szágon, a hazai dizájnereket, formatervezőket nem ismer­ték el igazán. Ennek ellenére amellett, hogy például a to­nettszék is reneszánszát éli, nagyon sokan esküsznek az egykori házgyári lakásokba helyszűke miatt készült, szögletes vagy éppen kerek műanyag székekre. Amiket csak úgy, egy lábbal be lehe­tett tolni az asztal alá. 99 A jó dizájn őrök - nem véletlen, hogy a formatervezők ezt mondogatják. És erre az elmúlt években akadt is rengeteg bizonyíték: a szülőktől kölcsönvett, újra­felfedezett bútorokról kiderül: valóban, húsz-harminc év elteltével is jó állapotban vannak, használhatók, sőt még kényelmesek is.

Next

/
Thumbnails
Contents