Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-07 / 235. szám

8 Oktatási fűnyíró. A jövő évi költségvetés tervezete szerint drasztikus megszorítások várhatók az oktatásban: többek között megszűnik a mérési, értékelési feladatok - például az évenkénti kompetenciamérés támogatása, amely az idén 600 millió forint volt. Megszűnik a teljesítménymotivációs alap, amelyből a kiemelkedő munkát végző pedagógusokat lehet díjazni. Eltörölnék a 11 ezer 700 forintos pedagógus-továbbképzési normatívát. Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása egymilliárd forintról 288 millió forintra csökkenne. Az alapfokú művészetoktatásra szánt támogatás 860 millió helyett 460 millió forint lenne. Sajtóinformációk szerint a jövő évi költségvetés tervezete megszüntetné a két tanítási nyelvű oktatási programok finanszírozását. Szegeden 5, Vásárhelyen 1 intézményben van ilyen képzés - most diákonként 74 ezer forint a plusznormatíva. SZEGED. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY R. TÓTH GÁBOR Németország térképét, a gyenge melléknévragozást vagy a német nyelvű mesekönyveket tanulmányozhatják az óra közben nézelődő diákok a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Itt az 1992-93-as tanévben indult a magyar-német két tanítási nyelvű oktatás. A tanulók a heti 5 németóra mellett évfolyamonként különböző tantárgyakat (testnevelés, ének, rajz, környezetismeret és matematika) részben vagy teljesen német nyelven tanulnak. Elsőben nem írnak és olvasnak a gyerekek idegen nyelven, csak beszélnek, képeket nézegetnek - és megtanulnak nagyjából 500 alapszót. Az ilyen képzések szegedi úttörője a Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola volt - 1992-ben az országban elsőként itt valósult meg a két tannyelvű oktatás. Sajtóinformációk szerint a jövő évi költségvetés tervezete megszüntetné a két tanítási nyelvű oktatási programok finanszírozását. Az ide járók után eddig kiegészítő támogatást kaptak a fenntartók: az előző tanévben fejenként 74 ezer forintot - a dokumentum szerint ez januártól 64 ezer forintra csökkenne, 2010 szeptemberére pedig teljesen megszűnne. Hazánkban több mint száz iskolában működnek két tanítási nyelvű osztályok, 30 ezer diákkal. Szegeden 4 önkormányzati fenntartású iskolában van ilyen oktatás: a tarjáni és a Madách-általános mellett a Deák- és a Tömörkény-gimnáziumban, valamint az SZTE Ságvári Endre gimnáziumában, Vásárhelyen pedig a Németh László Gimnázium és Általános Iskolában. - Végre egy 20 éve tökéletesen működő program, ezt szüntetnék meg? Ez visszafejlődés lenne. A nyelvoktatás mindennél fontosabb. A szülők nagyon felháborodtak, mikor hallották - mondta Ezumahné Németh Györgyi, a Madách-iskola igazgatója. Két ilyen osztályuk működik, 52 tanulóval - de 200-an szoktak ide jelentkezni. - Külön lektorunk van, 7 angoltanárunk - közülük háromtól kellene megválni, ha a tervezet életbe lépne. BármiHúsz év kell a rák legyőzéséhez? Az SZTE laborjában rákos sejteket vizsgálnak. Egyre közelebb az áttörés, FOTÓ: KARNOK CSABA Áttörést jövendölnek, Szegeden is bizakodók, igaz, más utakon kutatnak. Egy gyászoló család mindeközben figyelemre méltóan segíti a rák elleni harcot. SZEGED NAGY ZOLTÁN Különös felhívásra figyeltünk fel a Délmagyarország gyászhírei között. Hemmertné dr. Patzkó Ágnes, az SZTE Kémia Tanszékének adjunktusa szívszorító elbúcsúztatásában az utolsó mondat így szól: „A kegyelet virágai árát - rákkutatás céljára -, kérjük, a kihe lyezett urnába tegyék". Fia, János kérdésünkre elárulta, a különböző temetéseken a sírokat elárasztó koszorúk láttán már édesanyja fejében megfordult a gondolat, hogy az ezekre költött rengeteg pénzt értelmesen is fel lehet használni, fgy jött az ötlet, hogy a szörnyű kór ellen küzdőket ekképpen segítsék, egy alapítványhoz kerül majd a támogatás. Szinte nincs olyan család, amelyet ne érintett volna így vagy úgy a jelenleg sok esetben gyógyíthatatlan betegség: a rák. Évtizedek óta folyik a találgatás: vajon mikor tudja majd az emberiség leküzdeni. Csodaszerekkel, világraszóló tudományos bejelentésekkel lépten-nyomon találkozhatunk, él a remény: talán most. Nagy-Britannia vezető rákkutatója állt elő a hétvégén a legújabb biztató eredményekkel. Az elkövetkező néhány év nagyon izgalmas lesz - véli Sir Dávid Lane, az elismert tudós. Az angol Nemzeti Rákkutatási Intézetben megrendezésre kerülő éves konferencia idei fő előadója és a meghívottak a p53 protein felfedezésének 30. évfordulóját ünneplik. Teszik ezt azért, mert ezekben az években kezd eredményeket hozni az ezzel kapcsolatos rengeteg kutatás, amelyek jelentőségét annak idején talán még fel sem fogták. Bár nem szeretné hamis reménnyel hitegetni a betegeket, úgy gondolja, elképzelhetetlen, hogy az elkövetkező 10-20 évben nem következik be áttörés a rák gyógyításában. Olyan gyógyszeren dolgoznak jelenleg, amely a p53 nélküli sejtekbe eljuttatja ezt a proteint, segítségével megakadályozva a sejtburjánzást. - Valóban nem kizárt, hogy 20 éven belül olyan kezelésben részesülhetnek a betegek, amelyek teljes gyógyulásukat eredményezik, de nem biztos, hogy ennek az említett protein a kulcsa - árnyalja a képet Thurzó László, az SZTE Onkoterápiás Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára. Elmondása szerint a valóban reményekkel kecsegtető p53 nem áll a szegedi kutatások középpontjában, de az immunológiai és genetikai vonalon itt végzett kísérletek is biztatók. A szervezet öngyógyító ereje lehet a megoldás vallja, egyáltalán nem lemondóan. ff Valóban nem kizárt, hogy 20 éven belül olyan kezelésben részesülhetnek a betegek, amelyek teljes gyógyulásukat eredményezik. Thurzó László, tanszékvezető egyetemi tanár A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE ELVENNÉ AZ IDEGEN NYELVŰ OKTATÁS PLUSZFINANSZÍROZÁSÁT Két tannyelvű iskolák: bábeli zűrzavar lyen fórumra elmegyek, hogy ne így legyen - fogalmazott. - Minden forráscsökkenés, ami a közoktatást érinti, sajnálatos. Az óratervet, a struktúrát nem módosítanánk, de szegényebben látnánk el egyes feladatainkat, illetve pályázati forrást keresnénk hozzá - latolgatott Szalai József, a tarjáni intézmény vezetője. 15 millió forint plusznormatíva jár e képzésért, 200 gyermek vesz benne részt. Közoktatási szakértőként megjegyezte: az oktatásra szánt állami normatíva ma is csupán a kiadások 40-60 százalékát fedezi, a többit a város más bevételeiből pótolja. - Az önkormányzat nem tervezi a két tannyelvű osztályok megszüntetését - hangsúlyozta Solymós László alpolgármester. Emlékeztetett: a költségvetést elkezdte tárgyalni az Országgyűlés, a tervezet még módosulhat. Nyelvtudásból elégtelen A magyarok csaknem háromnegyede kizárólag anyanyelvén beszél. Hazánk ezzel utolsó az idegen nyelvi tudásban az Európai Unió 27 országa közül - derült ki az EU statisztikai ügynöksége, az Eurostat szeptember végén közzétett felméréséből. Az első helyen Szlovénia áll: ott a 25 és 64 év közöttiek 28,1 százaléka két vagy több idegen nyelven képes megszólalni. Második a rangsorban Szlovákia, a harmadik Finnország. Németóra a tarjáni 7/b-ben. Veszélyben a támogatás? FOTÓ: KARNOK CSABA