Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-05 / 208. szám

SZIESZTA SZERKESZTI WERNER KRISZTINA U~> xfU M CO ÁRAK Sör: 25-39 CZK, kávé: 15-20 CZK. Tömegközlekedésre menetjegy: 18-26 CZK. Napijegy: 100 CZK, 3 napos jegy: 330 CZK. Szállás 5000 forint/főtől. Buszjegy Budapest-Prága-Budapest 9000 forint, vonatjegy Budapest-Prága 19 euró. SZERETÜNK, BARBIE Az idén ötvenéves Barbie az elmúlt évtizedek alatt számos formát öltött: készültek kosaras és G. I. Joe Barbie-k, pomponlányok, megformálták az Óz, a csodák csodája. a Star Wars szereplőit, az amerikai jégkorong-válogatott tagjai is Barbie-vá lettek, hogy csak néhány „átváltozást" említsünk a játékmúzeumból. Miért utazik az ember észak felé több száz kilométert, ha másik irányban ugyanakkora távolságra ott a tenger? A válasz egyszerű: Európa egyik legszebb, legkedvesebb városa, Prága miatt. A magyaroknak még ma is megfizethető, és újabb meg újabb felfedeznivalókkal várja azokat, akik kétszer-háromszor már Ü megfordultak a cseh fővárosban. ^ Károly híd A hídon vehetünk kézművesremekeket, egy pár tűzzománc fülbevalót 70-200 koronáért, akvarellfestményt a város épületeiről 140-500-ért. IS VAKOND, SPEIBL ES HURVINEK, KAFKA ÉS MUCHA VÁROSA Igyime Prága! BCi r,y.l- 1 * » í ' ' f ÉP A Karoly hídon lüktet Praga szive. Mondjak, nem is igazi zenész, aki nem játszott még a város szentjeinek árnyékában Nepomuki Szent János szobrát illik megsimogatni és valamit kívánni - a babona szerint teljesül. CSEHORSZÁG NYEMCSOK ÉVA Négynapos látogatásunk alatt mi is azt tettük, amit minden turista: reggeli után útnak indultunk, hogy estefelé, kétórás pihenő után újra nyakunkba vegyük a várost. Legjobb, ha a sétát a Vencel téren kezdjük. Nézzünk szét a múzeum bejáratánál álló távcsőből - a bársonyos forradalom történelmi helyszínét pásztázhatjuk végig 10 cseh koronáért (1 korona 10,1 forint). A Vencel tér nem is igazi tér: két oldalán és a keresztutcákon autóforgalom, középen aszfalt, régi, kiszolgált, most kávézóként működő villamosok, körben pedig a legnagyobb világmárkák üzletei. Itt található a világhírű cseh Bata cipőgyár legnagyobb márkaboltja. Azé a tradicionális családi vállalkozásé, amelyet a gazdasági válság megingatott ugyan, de a cseh kormány segítő kezet nyújtott, és jelenleg úgy tűnik, átvészeli a recessziót. A tér alján semmiképpen ne hagyjuk ki a piros bódét: óriáskiflinkbe válasszunk tetszés szerint kolbászt (vigyázat, kissé fűszeres!), üdítővel, ketchuppal vagy majonézzel ötven koronáért laktató ebédhez vagy vacsorához juthatunk. A térrel párhuzamos utcában az Alfons Mucha Múzeumba 120, illetve 60 koronáért válthatunk belépőt. A Vencel tértől a tömeg az óvárosba hömpölyög. A Lőportorony, a színház, Hrabal kedvenc kocsmája, az Óváros tér, csodálatos építészeti műremekek - mindez persze csak a szemnek. Befizethetünk egy veterán autós kocsikázásra is, fejenként 240 cseh koronáért negyven percen át pöföghetünk bőrüléseken. Akik mégis inkább sétálnának, azoknak az utcákban egymás mellett sorakozó üzletek bőséggel kínálják a tradicionális cseh termékeket: szinte minden kirakatban ott mosolyog a kis vakond, Speibl bácsi és Hurvinek, választhatunk Kafka nevével díszített ceruzát, könyvet, bögrét, jegyzetfüzetet. Egy díszes, jópofa ceruza ára - ne feledjük, a Koh-I-Noor hazájában vagyunk 9-15 korona, egy kafkás füzeté 60. A város több évszázados zsidó temetője nemcsak látványban, számokban is lenyűgöző: százezren nyugszanak itt - tizenkét rétegben temettek egymás fölé az elmúlt évszázadok alatt. Ebben a negyedben találjuk a legszebb ékszerüzleteket is. Luxusórák, Swarowski-gyémántokkal díszített, több százezer forintos nyakláncok és abszintot kínáló boltocskák során ámulhatunk. A várnegyed egész napos program: a város fölé emelkedő, lenyűgöző Szent Vitus-székesegyház méltán Prága jelképe, korábban a cseh királyok és királynők koronázásának tradicionális helyszíne. A figyelemre méltó, egyszerre robusztus és kecses, gótikus székesegyház alapjait 1344-ben IV. Károly rakatta le. Az épület a huszita háborúkban megsérült, majd tűzvész pusztított benne, így végül több mint 600 év után, 1929-ben készült el. A vár túlsó végén, mintegy egyórányi sétára a Strahov-kolostor területén található a világ legkisebb kiállitási tárgyait bemutató miniatúramúzeum. Szemmel szinte láthatatlan alkotásokról van szó, de ha belenézünk a mikroszkópba, elképesztő játékmúzeum. A vár egyik legizgalmasabb kiállítóhelye a város legrégibb, 1918-ban alapított játékmúzeuma a cseh emigráns filmrendező, Ivan Steiger magángyűjteményét mutatja be: motorok, hajók, 1800-as évek végi fehér csipkeruhás babák, mozdonyok, repülők, hangszerek, plüssállatok, fa- és bádogjátékok sokaságát nézhetjük meg. És még több tucat Barbie babát. A gyermekbelépő 30, a felnőtt 60 korona. remekművek tárulnak elénk: egy hajszálra írva angol nyelven a Miatyánk, egy másik hajszálon egy hosszú mozdony, rizsszembe karcolt Jézus-portré, és icipici bolha lábára erősített még aprócskább kulcs és lakat. S ha elfáradtunk, semmiképpen ne hagyjuk ki a cseh konyha remekét, a knédlit, és a vadas raguval lelocsolt húst és kenyérgombócokat pedig öntözzük meg egy pohár jó cseh sörrel - 200-250 koronából jóllakhatunk. 2009. SZEPTEMBER 8., KEDD AKTUÁLIS 5 35 ÉVES A KÁRNTNER STRASSE Idén harmincöt éves Bécs első sétálóutcája, a város legforgalmasabb bevásárlóutcái közé tartozó Karntner Strasse. A turistáktól nyüzsgő belvárost körülölelő Ring és a Szent István-székesegyház (Stephansdom) között húzódó utca volt a középkortól az 1970-es évekig a belvároson át vezető egyik fő közlekedési útvonal. A gépkocsik elterjedésével az 1950-es, 1960-as évekre olyannyira megnőtt rajta a forgalom, hogy a gyalogosok számára már egyre kevésbé jelentett vonzerőt, s a belváros egyre kihaltabb lett. Végül az utca alatt elhaladó l-es metróvonal megépítése tette lehetővé, amit sokan szorgalmaztak: előbb csak ideiglenesen, próbaképpen, majd 1974. augusztus 7-én végleg átadták a gyaM iiM« mi • nalhL- m' JJkSÉ \ t -TrS^S logosoknak a Karntner Strassét. Bár az üzlettulajdonosok egy része - autós vásárlóinak elvesztésétől tartva - eleinte tiltakozott a változás ellen, a Karntner Strasse ma a legforgalmasabb és legelőkelőbb bécsi bevásárlóutcák közé tartozik, akárcsak a sikeren felbuzdulva sétálóutcává átalakított Graben és a Kohlmarkt. JERUZSÁLEM LEGRÉGIBB ERŐDÍTMÉNYE A Kr. e. XVII. századból származó masszív falat tártak fel a Haifai Egyetem régészei Jeruzsálemben: véleményük szerint a 3700 éves építmény a város legrégebbi erődítménye. Ez az első eset, amikor a régészeknek olyan monumentális építményt sikerült feltárniuk Jeruzsálemben, amelyet Heródes 2000 évvel ezelőtti uralkodása előtt emeltek. „A lelet azt bizonyítja, hogy Jeruzsálem lakossága már a középső bronzkorban képes volt komplex létesítmények megépítésére" nyilatkozta a feltárásokat irányító Ronny Reich, a Haifai Egyetem professzora. A 8 méter magas fal a Kr. e. XVII. században épült, amikor Jeruzsálem a kánaániták egy kis erődített települése volt. A feltételezések szerint egy ókori védett átjáró részét képezte, amely a város egyetlen forrásához vezetett. A fal egy kis részletére még 1909-ben bukkantak, ám csak most tárták fel 24 méteres szakaszát. „A fal csodálatos, ahogy az is, hogy túlélte az elmúlt 3700 év viszontagságait, s nem bontottak le egy ilyen erődítményt későbbi építési projektek miatt" - hangsúlyozta a régészprofesszor.