Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-03 / 206. szám

2009. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK KAPCSOLATOK T- • -Home POSTABONTÁS LEVÉLCÍM: 6740 SZEGED, PF. 153. E-MAIL: KAPCSOLATOK@DELMAGYAR.HU F Kapcsolat Prémiumkártya 6017 6610 0426 7560 ARANY ALEXANDRA BHi llp Naponta nyerhet egy Acer Aspire One netbook-ot! Jobb együtt, mint külön-külön. Kapcsolat Program rugalmas kedvezményekkel, T-Home és T-Mobile szolgáltatásokat együtt igénybe vevő ügyfeleinknek pedig még több kedvező ajánlattal! Kösse össze meglévő és arra alkalmas T-Home és T-Mobile előfizetéseit, mert együtt többet érnek, mint külön-külön! Gyűjtse egy közös kártyán Kapcsolat Pontjait, és a prémium kedvezmények mellett 2009. szeptember 1. és 2009. szeptember 30. között részt vehet promóciós játékunkban is, amelyben naponta egy mini notebookot sorsolunk ki. További részletekről érdeklődjön a 06-30/44-44-455-ös számon! Mobile! Nemzetközi Tiszai Halfesztivál • 2009 „A szögedi híd alatt..." SZEPTEMBER 3-6. \ /VZS\> KIEMELT PROGRAMIAINK: Szeptember 3. 19 óra: Szegedi Country Fesztivál Szeptember 4. 19 óra: Bódi Guszti és a Fekete Szemek együttes műsora Szeptember 5. 14 óra: Molnár Dixieland Band 20 óra: Ízelítő a Kárpát-medencei magyarság népzenéjéből Szeptember 6. 19 óra: Irigy Flónaljmirigy együttes műsora 21 óra: Bangó Margit és lánya énekel h ­KÍNÁLAT A KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOKBÓL: • III. Szegedi Sárkányhajó Fesztivál - szeptember 5-6. • Szüreti Borfesztivál • Hagyományos Halászati Eszköz Kiállítás • IV. Szegedi, Nemzetközi Kuttyogtató Horgászverseny ­szeptember 5. Csaknem egy hónapot töltött Kínában egy meghívásnak köszönhetően Soós Andrea és Szőke Szabolcs. Természetesen a leghíresebb látványosságot, a kínai nagy falat sem hagyták ki. FOTÓ: soós ANDREA Kihelyezett kávéházi est Ópusztaszeren 80 éves lett a Gyakorló 80 éves lett szeptember 5-én egykori iskolám, a szegedi tanár­képző gyakorló általános iskolá­ja. Az életünk és a kultúránk nagy csodája, hogy egy iskola sosem lesz öreg, még akkor sem, ha már nyolcvanéves. Mióta megépült, a tető, a falak időn­ként felújításra szorultak, most csinosan és szépségével is tekin­télyt parancsolóan nyitja meg reggelente kapuit a Boldogasz­szony sugárúton. Az idő eltelhet, de ami egy álta­lános iskolát azzá tesz, ami, az folytonosan fiatal marad és új: gyermekek újabb és újabb évfo­lyamai. És éppen ezért maradt fiatal, lé­lekben friss minden igazi pedagó­gus az elmúlt évtizedekben. Elég bármelyiküket megkérdezni, bár­melyikükkel szót váltani, vagy őszintén visszaemlékezni rá. Az én családomé is ez a csodála­tos intézmény. Édesapámat mun­kája kötötte hozzá, testvéreimmel, négyen ide jártunk, és kislányo­mat is ide kötik az első, közösség­hez fűződő emlékei. Az emlékek nemcsak egy-egy em­bernek fontosak, hanem egy álta­lános iskola életében is. Tanulás és emlékezés elválaszthatatlan. Csak felnőtt fejjel tudom értékelni azt, hogy a mi iskolánkban látha­tatlanul kialakultak azok a hajszál­gyökerek, amelyek egy életre oda­kötöttek egy közösséghez. Osztálytársak, gyermekkori bará­tok, pedagógusok és konyhás né­nik - velük együtt, rajtuk keresz­tül egy város, Szeged, egy nem­zet, egy ország. És ezeken a haj­szálgyökereken keresztül váltunk képessé a tágabb környezet befo­gadására, megismerésére. Nyilván nem véletlen, hogy az élet viharai között is meg tudtak ka­paszkodni, akik számára itt nyílt ki először a világ. A gyerek ezt nem tudta, de a fel­nőtt már látja. A legnagyobb cso­da az, ahogyan kikerekedett körü­löttünk az univerzum. Úgy neveltek bennünket, hogy el­hitették, mi vagyunk ennek a vi­lágnak a közepén: amit teszünk, tanulunk, mondunk, énekelünk, fi­zikai teljesítményben mutatunk az fontos, az tesz öntudatossá. És így is volt. Véleményünk volt, és életünk volt, kerek és szép, ke­mény és simogató egyszerre. Az első gyermekeket még Szenes Adolf, Kratofil Dezső igazgató urak és tantestületük emléke kísérte életükön át. Én Turai Kálmán igaz­gató úr emberségére és ősz fejére emlékszem, utána Veszprémi Lászlóra, aki a történelmet is any­nyira megszerettette velünk. Szív­ügye volt az egészség és testmoz­gás, mostanában pedig sokat segít mindannyiónknak, hogy az iskola tradíciói és emlékezete elevenek maradhassanak Szegeden és az országban. Több tanárommal ma is összefu­tunk utcán, piacon, társasági ren­dezvényeken, másokhoz már csak emlékek kötnek, és főként az, ami bennem maradt belőlük. Tanítónőink, szigorú, kiváló fizika­tanár, felsős osztályfőnökünk. Kedves, igényes magyartanárnőnk, akitől egy életre megtanultam egy izzasztó táblai felelés során azt, hogyan kell írni a kulcscsontot. Bio­lógia-tanárnőnk, aki az országos matematikaverseny másnapján ta­nította meg nekem, hogy egyetlen napig sem szabad ülni a babérokon. És persze fegyelmezett, kemény számtantanárom, Süli József, akinek nagy része volt abban, ahova az életben jutottam. Amikor büszkén elvittem hozzájuk az utazástól megviselt oklevelemet, felesége elővette a vasalót, és kisi­mította. Valahogy így emlékezem azokra az évekre: gyűrődtünk, és segítő kezek segítettek kisimítani a nehézségeket. Ma úgy mondanánk, elit iskola volt. Pedig az osztálytársaim kö­zött ott voltak a nehezen nevel­hető, tanulási gondokkal küszkö­dők is. Ma is emlékszem a nevek­re, nagyobb részükkel időnként összetalálkozunk. Sosem emlé­kekről beszélünk, hanem mostani dolgainkról, tervekről, az életről. Megértettem, hogy erre tanítot­tak, neveltek bennünket 40 évvel ezelőtt. Az ő nevükben és minden valaha volt gyakorlós nevében mondha­tom: Köszönjük! Boldog születésnapot, élj soká, Gyakorló! Kozma József, egykori gyakorlós diák, Szeged A kínai nagy fai A Szegedi Közéleti Kávéház a falusi turizmus témában tartott kihelyezett estet Ópusztaszeren. A házigazdák, Szi­lágyi Mózes Ferenc és neje, Valika asszony a Mózes vendégházban pogácsával, üdítőitallal és homoki borral fo­gadta a vendégeket. A turizmusról, vendéglátásról, szolgáltatásokról, lehetőségekről beszélgettek. Megtekintet­ték a kert közepén álló sóbarlangot is, ahová a helyi lakosokon kívül sokan járnak gyógyulni Kistelekről és Sze­gedről is. A hangulatot növelte Varga Ferenc hivatásos zenész és Takács Éva Aranypáva-díjas népdalénekes köz­reműködése. A Szegedi Közéleti Kávéház szervezői ezúton is köszönik a vendéglátást. FOTÓ: DM/DV

Next

/
Thumbnails
Contents