Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-29 / 228. szám

14 2009. SZEPTEMBER 29., KEDD MEGKÉRDEZTÜK MAKÓI OLVASÓINKAT - KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNK A 9. OLDALON Ki a kedvenc meteorológusa? IVÁNOVICS ARANKA tanuló: - Nekem nincs kedvenc meteo­rológusom. Nem szoktam időjá­rás-előrejelzést nézni, ha kíván­csi vagyok rá. milyen idő várha­tó, a teletexten nézem meg. Fur­csának is tartom a kérdést ­szerintem a meteorológusokat inkább szidni szokták. MEGJÖTTÜNK SZEGED MAKRA BOLDIZSÁR Szeptember 25., 12 óra 5 perc, 3640 g. Sz.: Szabó Katalin és Makra Tamás (Bordány). SZŐKE ANNA Szeptember 25., 14 óra 25 perc, 3740 g. Sz.: dr. Vízkeiety Katalin és dr. Szőke Csaba (Ásotthalom). FARAGÓ LEVENTE BALÁZS Szeptember 25., 21 óra 35 perc, 2990 g. Sz.: Krecskay Éva és Fara­gó Balázs (Szeged). MOLNÁR KEVIN GYULA Szeptember 26., 3 óra 7 perc, 3220 g. Sz.: Csikós Emese Szand­ra és Molnár Gyula (Röszke). RÉKASI LŐRINC RICHÁRD Szeptember 26., 6 óra 9 perc, 3890 g. Sz.: Mihalicska Gabriella . és Rékasi Richárd (Szeged). CZAKÓ MÁTÉ BARNABÁS Szeptember 23., 12 óra 40 perc. 2620 g. Sz.: dr. Tajer Anette és dr. Czakó László (Szeged). SZOLNOKI RICHÁRD Szeptember 27., 8 óra 27 perc, 3250 g. Sz.: Túri Ildikó és Szolnoki Dániel (Baks). MOLNÁR MELITTA MÓNIKA Szeptember 27.. 7 óra 43 perc, 2490 g. Kasza Mónika és Molnár Róbert (Szatymaz). BURUNKAI BOLDIZSÁR Szeptember 27., 12 óra 37 perc, 4240 g. Sz.: Gere Marietta és Bu­runkai Péter (Zákányszék). LAKATOS NOÉMI ESZTER Szeptember 27., 13 óra 5 perc, 2760 g. Sz.: Mustos Adrienn és Lakatos István (Kiskundorzsma). RUSKA BIANKA Szeptember 28., 1 óra 2490 g. Sz.: Bujdosó Rozália és Ruska János (Baja). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY PATKÓS LILIOM Szeptember 25., 15 óra, 3650 g. Sz.: Zám Edina és Patkós Dávid (Vásárhely). MORTON ZALÁN LIAM Szeptember 23., 5 óra, 3370 g. Sz.: Takács Ildikó és Alan Morton (Vásárhely). KÉKI REGINA ZORA Szeptember 27., 5 óra 21 perc, 3920 g. Sz.: Makola Dóra és Kéki Zoltán (Kunszentmárton). GRATULÁLUNK! APRÓ PÁLNÉ ny. mezőgazdasági munkás: - Németh Lajos a kedvencem. Régóta ismerem, és nagyon tet­szik, hogy nemcsak időjósként látom, más műsorokban is feltű­nik időről időre. Szimpatikus em­ber, és az sem utolsó szempont, hogy általában beválnak az elő­rejelzései. HÁLÓ ISTVÁNNÉ ny. bérelszámoló: - Nekem Véber István a kedven­cem, de meg kell mondanom, nemcsak én szeretem, hanem az egész család. Hiszünk az előrejel­zéseinek, és ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy közérthe­tően, egyszerű szavakkal beszél, ami nagyon fontos. SZEPESI MIHÁLY időjárás-figyelő: - Vissy Károly, mert nagy szak­mai tekintéllyel rendelkező, ta­pasztalt meteorológus. Manapság - bár a szakemberek munkáját műhold is segíti - nagyon nehéz előrejelzéseket készíteni, de az ő diagnózisai mindig nagyon ponto­sak és megalapozottak. POSTABONTAS llia Mihály 75 éves llia Mihály, aki most szeptember 29-én, Mihály-napkor 75 éves, 1975 óta nem szerkesztő, s né­hány éve tanárként - egyetemi oktatóként - is nyugdíjas. Nincs semmi pozíciója. Aki becsüli, s nagyon sokan vannak ilyenek, közértelmiségiek, s a magyar kultúra nagyjai egyaránt, csak önmagáért becsüli, nem „helyez­kedésből". Mégis, ismételjük meg, egyike legnagyobb presztí­zsű magyar kortársainknak. Be­csülni, sőt szeretnivaló ember. Aki a régi, bevált titulust: „tanár úr" - új fénybe vonta. Mi adja ezt a ma szinte fölfogha­tatlannak, sőt valószerűtlennek tetsző emberi tekintélyt? Tanítvá­nyai és tisztelői már sokszor neki­futottak e kérdés megválaszolásá­nak. S bizonyos, mindegyik vá­laszkísérlet ki is mond valami lé­nyegeset a titokból. Valami mégis, mindegyik magyarázatból hiány­zik, az enyéimből is. A méltatások és az értelmezési kí­sérletek néhány alapösszefüggést szoktak vele kapcsolatban fölidéz­ni. A legendás szerkesztő is, a nemzedékeket nevelő, párját ritkí­tó tanár is valóság, llia Mihály mégis több e szerepeknél. A szol­gáló ember paradigmatikus esete ő a magyar irodalomban és kultú­rában. A szolgálat, amit ellát, neki benső igénye, énkonstrukciója épí­tőeleme. így s ezáltal: autonóm ember. S ez a szolgálatvállalás mind fesztávja, mind jellege és kö­re révén már-már egyedi. A fesz­távot mi sem jellemzi jobban, mint hogy a környezetében mozgó ta­karítónőktől a magyar kultúra jele­seiig terjed, területe pedig a másik ember önkiteljesítő lehetőségei­nek nagy és bonyolult rétegzett­sége világa. Az odafigyelés apró gesztusaitól az életmentő orvosi beavatkozás megszervezéséig, s természetesen a „művekre" való reflexióig. S ez a másik ember, al­kalom és idő szerint, lehet a kör­nyezet által semmibe sem vett, megnyomorított „kisember", az átlagtanítvány és átlagkolléga, vagy éppen a szépen dekorált ki­vételes alkotó. S mindezt azért te­szi, mert meg kell tennie, ember­ségből, részvétből, szolidaritásból. Keresztény lélek, az egyháziasság minden külső jele és ballasztja nélkül. A szolgálatvállalás egyik célja per­sze nyilvánvalóan az emberibb na­pi viszonyok előmozdítása, követ­kezésképpen az alkotás lehetősé­geinek növelése. S e nemes altru­izmus, ha így nézzük, végső soron önérdeke is: az, amit fontosnak, erősítendőnek vél, ami iránt „szakmailag" vonzódik - kiterjed és megerősödik általa. Becsvágya akkor, amikor az llia-képlet kialakult, nyilvánvalóan ez a kultúrához való illeszkedés volt, vagyis az irodalommal, kultú­rával való foglalkozás vágya moti­válta. Ez vezette irodalmi tanulmá­nyaiban, irodalomtörténészi kuta­tásaiban, majd szerkesztői munká­jában is. Szorosabb értelemben vett tanulmányai (Juhász Gyuláról, Adyról, A Holnapról, vagy az erdé­lyi Tompa Lászlóról) egy vaskosabb kötetben elférnének, s bár máig ér­vényesek, csak szűk körben lehet­nek ismertek. Szerkesztői tevé­kenysége, amelynek csúcspontja a Tiszatáj élén végzett munkája volt, már sokkal ismertebb. Annak ide­jén, az 1970-es években sokan a legjobb magyar irodalmi folyóirat­nak látták az általa irányított lapot. S bizonyos, a 20. századi magyar irodalom néhány legendás szer­kesztőjének egyikévé emelte őt ez az összességében sem évtizednél hosszabb idő. De az llia-féle Tisza­tájnak önértéke nagy, a kéziratlera­kó helyként szolgáló folyóiratok korában az egyik, valóban meg­szerkesztett, célirányosan alakított folyóirat volt az ő lapja. Szerepe, művelődéstörténeti funkciója volt, mi több, e funkciót maga teremtet­te meg magának. S szerencse, hogy ez a lap, bizonyos mértékig, ha redukáltan is, még szerkesztőjé­nek az irodalmi életből való lll/lll-as „kiszorítása" után is to­vább futott, alakítva a magyar szel­lemi életet. Ám sajnos a szerkesz­tői praxis nemcsak a kész lapból áll, még csak nem is a mintából, amelyet ad, hanem abból a folya­matból is, amely az igazi szerkesz­tő révén a szellemi életben moz­gásba jön. S ez utóbbi téren llia „kiszorítása" (a korszak kultúrpoli­tikájának egyik legsúlyosabb kö­vetkezményű vétke) döntőnek bi­zonyult. Meggyőződésem, hogy a magyar értelmiség általában is, egyik meghatározó vonulatá pedig kivált jobb állapotban, fölkészül­tebben érkezett volna el 1989-hez, ha llia továbbra is szerkesztőként lehetett volna jelen a magyar szel­lemi életben. A törés, amely a kom­binált rendőri s kultúrpolitikai akció következtében bekövetkezett, így kettős lett: megtörte az ő pályáját, s ellehetetlenítette egy fontos kul­turális funkció betöltését. Az igazi vesztes, nem is kétséges, a magyar kultúra lett. llia, elveszítvén szerkesztési lehe­tőségeit, mint egyetemi oktató, és mint a magyar szellemi élet nagy hatásfokkal dolgozó egyszemélyes intézménye, a közvetítés élő esz­köze lett. A levelezés, amely vele kapcsolatban mindenkinél rendre fölmerül, a közvetítés funkciójának a kényszerűen redukált formája volt. így, lehetőségéiben megcsök­kenve, de önmagát meg nem ta­gadva folytatta régi munkáját. Em­bereket hozott össze, híreket jutta­tott célba, ösztönzött és bátorított; alkotói törekvéseket „igazolt visz­sza". Betöltötte a „rám figyelő" ember szerepét - egy egész kultú­ra igen széles mezőnyében. Szere­pét, ahogy az Osvátét is, soha sem lehet majd teljes egészében re­konstruálni: gesztusai, inspirációi úgy alakították a magyar kultúrát, hogy a mozgató én eközben foko­zatosan háttérbe vonult és legen­dává homályosodott. De llia Mihály nem legenda, ha­nem valódi ember. Aki él, figyel ránk, és közvetít. Alighanem mindhalálig. Isten éltesse sokáig! Lengyel András ORVOSI ÜGYELETEK Baleseti sebészet, felnőtt ügye­let: traumatológiai klinika (Sem­melweis u. 6 ). Járó betegek: tra­umatológiai szakrendelése, 7-19 óráig (Tisza L. krt. 97.). Sebészet, nem baleseti: sebészeti klinika B részlege (Kálvária sgt. 57.). Uroló­gia: sürgősségi betegellátó osz­tály (Kálvária sgt. 57.). Sürgőssé­gi betegellátás, felnőtt: sürgős­ségi betegellátó osztály, minden­nap 0-24 óráig (Kálvária sgt. 57.). Baleseti sebészet, gyermek: tra­umatológiai klinika (Semmelweis u. 6.). Szemészet: szemészeti kli­nika (Korányi fasor 10-11.). Alap­ellátási felnőtt központi sürgős­ségi orvosi ügyelet: hétköznap 16-tól reggel 7.30-ig, Kossuth La­jos sgt. 15-17. Tel.: 62/433-104 vagy 104. Gyermekgyógyászati központi ügyelet: hétköznap 16-tól másnap reggel 7.30-ig, Kos­suth Lajos sgt. 15-17. (Szilágyi u. felől). Tel.: 62/433-104 vagy 104. S. 0. S. Lelkisegély-szolgálat: megyeszerte ingyenes: 80/820-111, Vásárhelyen 16-02 óráig: 62/249-529, Makón 16-02 óráig: 62/212-515. Gyógyszertár: szeptember 28-tól október 4-éig: Pingvin Gyógyszertár (Dugonics tér 1., tel.: 62/423-306), hét­fő-szombat 22-7-ig, vasárnap 20-7-ig, munkaszüneti és ünnep­napokon 7—7-ig. Csörög a telefon Közérdekű problémáikat, tapasztalataikat ma Nyemcsok Éva újságíróval oszthatják meg. c .4 > w Az ügyeletes újságíró hétfőtől péntekig 9 és 21 óra között hívható a 06-30/218-1111-es mobiltelefonszámon. E-mail: kapcsolatok@delmagyar.hu SMS-számunk: 06-30/303-0921 Ha nem kapott újságot: hívja a 62/567-864-et, vagy jelezze a terjesztes@delmagyar.hu e-mail címen! INGYENES PARKOLAST! Szegedi olvasónk a 30/310-8967-es telefonszámról kereste meg rovatunkat javaslatá­val: a benzin jövedéki adójának egy részét adják oda az önkor­mányzatoknak, és ebből fedezzék az ingyenes parkolást! Fizettetnek a parkolóhelyekért, de szolgálta­tást nem nyújtanak cserébe, még csak nem is vigyáznak az autóra. Szlovákiában az ország egész te­rületén eltörölték a parkolási díjat, mert a szlovák alkotmánybíróság szerint ellenszolgáltatás nélkül nem lehet pénzt szedni. Követ­nünk kellene a példát, nem ártana próbapert indítani a parkolási cé­gek ellen. BÜNTETIK A KAMIONOSOKAT! Lapunk szombati számában jelent meg Kovács Béla szegedi olvasónk véleménye, aki azt mondta: a ka­mionosokat gyakrabban kellene ellenőrizni az utakon. Szénási Ist­ván Szentesről reagált erre, e-ma­ilben azt írta, hogy a kamionosok egyáltalán nem kivételek, naponta ellenőrzik őket a vámosok, a rend­őrök és a közlekedési hatóság munkatársai. Ha a sofőr akár pár perccel többet vezet a megenge­dettnél - ami olvasónk szerint ab­ból adódik, hogy itthon nincs par­kolóhálózat kiépítve a teherautók­nak-, a bírság 300 ezer forintnál kezdődik. Ugyanekkora a bünteté­si tétel alsó határa, ha nincs rend­ben a dokumentáció, ha nem meg­felelő a rakományrögzítés, vagy túlsúlytöbbletet találnak. Szénási István szerint a kedves kerékpá­rosok el vannak tévedve, holott a nemrégiben megjelent cikk is azt hozza, hogy a balesetek jelentős részét kerékpárosok okozzák, pél­dául azzal, hogy alárendelt útról úgy hajtanak ki, hogy szét sem néznek. Olvasónk javasolja, hogy a kerékpárosoknak is legyen köte­lező a KRESZ-vizsga, és kössenek biztosítást, hogy ha ők okoznak balesetet, a kárt be lehessen haj­tani rajtuk. VESZÉLYES ÁTKELÉS A 20/386-9069-es számról olva­sónk a Csörög rovatban megje­lent, Veszélyes átkelés című ész­revételhez fűzte hozzá: a Dobó ut­ca sarkát elhagyva a Mátyás tér sarkán lévő gyermekorvosi rende­lő előtt nagyon magasra nőtt a dísznád, az úttestre is kihajlik. Ez szintén nagyon zavarja a belátást a szemközt jövő járművekkel szemben. A balra kanyarodásnál egyszerűen képtelenség belátni az utat. Olvasónk ezt a problémát már több hivatalnak jelezte, de süket fülekre talált. Szeretné, ha a sövényt megnyesné az, akihez tar­tozik. Ezzel megszűnhetne a ve­szélyforrás. PARKOLÓÓRA Vásárhelyen, a Lánc utcai parkoló jegyautomatájánál vett parkolóje­gyet hódmezővásárhelyi olvasónk. 13.50-kor dobta be az 50 forintot, logikusnak gondolta, hogy ha 100 forint egy óra, 50 fél óra. Ám a készülék kiadott egy jegyet, ami 14.10-ig volt érvényes, ráadásul 5 percet késett: 13.45 állt rajta mint a kiadás időpontja. Olvasónk fi­gyelmezteti az autósokat: figyelje­nek oda, mi áll a parkolójegyen, ha nem akarnak büntetést! KERESZTREJTVENY - AMIKOR A JO A ROSSZ VÍZSZINTES: 1. A megfejtés első sora. Zárt betűk: A, Z, R. 12. Apró­lékosan kisilabizálta. 13. Szivár­vány idegen szóval. 14. Őrlemény. 15. Eme. 16. Nátrium. 17. Helyhatá­rozó (lentebb). 19. Párizs környé­ke: ... de Francé. 20. Könyvkiadó. 22. Erjesztő hatású fehérje. 24. Fertőző betegség. 25. Megye. 27. Kopó. 28. Bizalmas megszólítás. 30. Részben mekeg! 31. Vérveze­téke. 32. Csodás mesealak. 34. Táblás játék. 36. Összevissza kell! 38. Tekintélyes sajtóműfaj. 41. Francia város. 43. Kis Olivér. 44. Hinti a magot. 46. Európai nép. 48. Divat. 50. Érdes szerszám. FÜGGŐLEGES: 1. A megfejtés má­sodik sora. Zárt betűk: A, j, S, D. 2. Tévéműsor. 3. Salátanövény rö­viden. 4. Tisztíttat. 5. Mozog a vé­gén! 6. Lokátorok. 7. Okmány. 8. Óriási latyakos földterület. 9. Rö­vid társa! 10. Ama. 11. Műterem francia szóval. 18. A lengyel légi­társaság névbetűi. 19. Zamat. 21. Kipusztít. 23. Nátrium. 26. Rábuk­kan. 29. Magam, latinul. 31. Moz­gékony. 33. Mályvaféle dísznö­vény. 35. Alattomos. 37. Összega­balyodott. 39. Francia kártyalap. 40. Papírra vetett elképzelés. 42. A -nál rag párja. 45. Aromás ital, németül. 47. Oldalra billen. 49. Bé­ke fele! 51. Sávszélek. ELŐZŐ REJTVÉNYÜNK MEGFEJ­TÉSE: A GYÓGYSZEREKET NEM BEVENNI, HANEM ELADNI KELL.

Next

/
Thumbnails
Contents