Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-28 / 227. szám

10 2009. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK A HET TEMAJA 5ZERKESZ" nyemcsok éva A Kardiológiai Világszövetség kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a szivünk napját. Ezen a napon a szív- és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakorisá­gára, és azok mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszereire irányul a figyelem. SZÍVBAJOK ELLEN HATÉKONY A FELVILÁGOSÍTÁS ÉS A SZŰRÉS Magyarországon csökken a halálozások száma Bár régiónkban csökken a szív- és koszorúérbetegek körében a halálozások száma, ez mégsem ad okot bizalomra, az uniós országok rangsorában ugyanis sereghajtók vagyunk. Aggasztó a gyermekkori magas vérnyomásban szenvedők és az elhízott gyerekek aránya: óvodásaink 42 százaléka kövér. SZÍVBAJOK ELLEN NYEMCSOK ÉVA Ijesztő számok: Európában 10 percenként 40 ember hal meg szívinfarktusban, 80 pedig ke­ringési betegségben. Biztató adat ezzel szemben, hogy ré­giónkban - Bács, Békés és Csongrád megyében - a szív­betegségekben szenvedők kö­rében az elmúlt tíz évben csökkent a halálozási arány, méghozzá 5-10 százalékkal. Úgy vélem, ez óriási ered­mény - jelenti ki dr. Forster Tamás, a SZTE ÁOK II. Bel­gyógyászati Klinika és Kardio­lógiai Központjának tanszék­vezető egyetemi tanára. - Kö­szönhető ez annak a felvilágo­sító programnak, amely az el­múlt években egyre népsze­rűbb. Számos szűrővizsgála­tot szerveztünk, nemcsak a szívünk napja apropóján, ha­nem más alkalmakkor is. Eb­be a tevékenységbe már több gyógyszergyártó cég is bekap­csolódott. A „kitelepülés" szűréseket nagyon szeretik a magyarok. szű­rés házhoz megy, ilyenkor ugyanis sokféle vizsgálatot le­het egyszerre elvégeztetni, és a legtöbb alkalommal élet­mód-tanácsadók is rendelke­zésre állnak. - Jellemző, hogy az idő­sebb korosztály jön el a szűré­sekre, ők ugyanis már tarta­nak attól, hogy van valami­lyen betegségük. Ez a maga­tartás helyes, mert idősebb korban nagyobb az esély a szív- és érrendszeri betegsé­gek kialakulására is. Érdekes és pozitív dolog, hogy fiatalok is egyre nagyobb számban vesznek részt a szűréseken. Érdeklődőek, nyitottak, meg­A betegség ára. Magyarországon az egészségügyi rendszernek minden évben egy állampolgárra vetítve 3852 forintjába kerül a koszorúér-betegség ellátása. Ez viszonylag szerény összeg ahhoz képest, hogy a szomszédos Szlovákiában 5388 forint, Csehországban pedig 6440 forint kiadást emelt ki minden egyes állampolgár zsebéből a szívbetegek ellátása. Uniós szinten a kardiovaszkuláris betegségek okozta 192 milliárd eurós kiadás meghaladja az Unió egész költségvetését, amely 129,1 milliárd euró volt 2008-ban. hallgatják a tanácsokat, mert szeretnék az egészségüket megőrizni. Tudni akarják, mi­re kell odafigyelni, mit kell és mit nem kell tenni azért, hogy egészségesek maradjanak. Érdekes kettősség, hogy míg régiónkban folyamatosan növekszik az orvosok által re­gisztrált szívbetegek száma, addig a halálozási arány csök­ken. Ez részben a szűrések­nek, részben a felvilágosító kampányoknak köszönhető. Dr. Forster Tamás szerint ez azt bizonyítja: mindkettőnek van foganatja. Azért akkora bizakodásra talán most sincs ok: egy, az Oxfordi Egyetem kutatói által jegyzett kiadványból az derül ki, hogy hazánk még mindig sereghajtó az uniós országok között a szíveredetű halálo­zást tekintve. A sorban csak a balti államok kullognak utá­nunk. Aggasztóak az adatok a még aktív, 64 év alattiak köré­ben, itt ugyanis a koszorú­ér-betegség okozta halálese­Hipertónia, elhízás gyermekkorban. Dr. Forster Tamás professzor rámutat arra: egyre nagyobb arányban fordul elő gyermekkorban a magas vérnyomás - hipertónia - és az elhízás. Ez aggodalomra ad okot, hiszen később ezekből a betegségekből akár szív- és érrendszeri problémák is adódhatnak. Az adatok ijesztőek az iskolás korúak két százaléka hipertóniás. Túlsúlyos az óvodások 42 százaléka és a serdülők 20 százaléka. tek nálunk 300 százalékkal magasabbak, mint az Európai Unió egyes, hagyományosan fejlett országaiban. Az újon­nan csatlakozott országokhoz képest is rosszak a magyar mutatók: nálunk 50 százalék­kal magasabb a szívhalálozás aránya, mint Lengyelország­ban, és a sorrendben Románia és Bulgária is utánunk követ­kezik. DiD vCD CO m CO kQJ ÖO CD »» Bács, Békés és Csongrád megyében ­a szívbeteg­ségekben szenvedők körében az elmúlt tíz év­ben csökkent a halálozási arány, még­hozzá 5-10 százalékkal. Úgy vélem, ez óriási ered­mény. Forster Tamás Jó tanácsok életmódváltásra Mi magunk is rengeteget tehetünk szívünk egészségéért. Mozgással, a káros szokások elhagyásával, egész­séges táplálkozással, rendszeres orvosi ellenőrzéssel megelőzhetjük a bajt. HASZNOS AJÁNLATOK munkatársunktól Dohányzás, mágas vérnyomás, magas vérzsír­szint, mozgásszegény élet, elhízás, cukorbeteg­ség: mind olyan kockázati tényező, amely növeli a szív-koszorúérbetegség (angina, szívinfarktus) kialakulásának esélyét. A Magyar Nemzeti Szív Alapítvány munkatársai összefoglalták, mit te­hetünk szívünk egészségéért. Ne szokjunk rá a cigarettára, vagy hagyjuk abba a dohányzást! Már egy év elteltével felére csökken a szív-érrendszeri betegségek kockáza­ta, amit a passzív dohányzás is növel. A leszo­káshoz segítséget kérhetünk a 40/200-493-as te­lefonszámon. Fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. A magas vérnyomás (folyamatosan fennálló, 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértékek) ugyanis keményebb munkára készteti a szívet az átla­gosnál, és az érrendszer súlyos károsodását is előidézheti. Emellett kerüljük a magas só- és zsírtartalmú ételeket, fogyasszunk több gyümöl­csöt és zöldséget! Az elfogyasztott teljes kalória­mennyiségből maradjon 10 százalék alatt a telí­tett zsírsavak bevitele! Magas koleszterinszintet elsősorban az állati zsiradékok eredményeznek - a megemelkedett vérzsír pedig lerakódik az erek falán, érszűküle­tet okozva. A transzzsírsavak, azaz hidrogéne­zett növényi olajok különösen károsak a szívre. Koleszterinszintünket ellenőriztessük legalább ötévente, ha túl magas, csökkentsük mozgással, diétával! Az ülőmunka elterjedésével különösen nagy kockázati tényező a mozgásszegény életmód. Napi 30-60 perc mozgás már elegendő e rizikó­faktor kiiktatására. Ám aki elmúlt 50 éves, vagy komoly súlyfeleslege van, mindenképpen ellen­őriztesse magát a kezelőorvosával, mielőtt spor­tolni kezd. Az olyan egyszerű mozgásformák is hasznosak, mint a séta, a kertészkedés, a házi­munka vagy a tánc. Az elhízás fokozza a magas vérnyomás és a cukorbetegség veszélyét, ebből a szempontból is sokat számít, mennyit mozgunk. Férfiaknál 94, nőknél 80 cm feletti derékbőség jelent veszé­lyeztetettséget, a testtömegindexnél (elosztjuk a súlyunkat a magasságunk méterben mért négy­zetével) a 20-25 feletti érték jelez túlsúlyt. Ha érintettek vagyunk, szabaduljunk meg a feles­legtől! Cukorbetegség, egyéb egészségügyi problé­mák mellett pedig fontos, hogy rendszeresen felkeressük orvosunkat, és kövessük az előírá­sait. INGYENES SZŰRŐVIZSGÁLATOT TARTOTTAK A SZENT GELLERTBEN ES A SZÉCHÉNYI TEREN Szívünk napja szűrésekkel A szív világnapja alkalmából ingyenes szűrővizsgálatokat tartottak a Kálvária sugárúti Szent Gellért Orvoscentrumban és a Széchenyi téren. A szervezők mindkét helyszínen a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére hívták fel a figyelmet. ÉLETMÓD BOBKÓ ANNA de azt tervezik, hogy rendsze­ressé teszik az ingyenes szű­rővizsgálatokat. Többek között vércukorszint-, vérnyomás-, koleszterin­szint-mérést is végeztethettek azok az érdeklődők, akik szombaton ellátogattak a Kál­vária sugárúti Szent Gellért Orvoscentrum humanitárius nyílt napjára. A szervezők most, első alkalommal a szív világnapjához csatlakoztak. Nagy Istvánné is megvizsgáltatta magát. FOTÓK: SEGESVÁRI CSABA Reggeltől kezdve* egészen délutánig folyamatosan ér­keztek a páciensek. Süli István Algyőről utazott Szegedre. A 48 éves férfi elárulta: amióta leszokott a cigarettáról, jó pár kilót felszedett. Most a kolesz­terinszintjére kíváncsi. Nagy Istvánné férje unszolására ve­tette alá magát a vizsgálatok­nak. A 63 éves asszony meg­engedte, hogy ott legyünk, míg Franyó Ildikó doktornő ér­rendszere állapotát térképezi fel. Az orvoscentrumban vég­zett vizsgálat az erek rugal­masságáról ad képet, így még időben kideríthető a baj. Az érdeklődőknek Varga Albert kardiológus is tanácsokat adott. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a szívbetegségek ki­alakulása kellő odafigyeléssel megelőzhető. Fontos tudni, hogy milyen rizikófaktorba tartozunk. A családi öröklő­dés, a nem és a kor megvál­toztathatatlan rizikófaktorok. A dohányzás, a cukorbeteg­ség, a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint azonban kezelhető és változtatható. Az egészséges életmódhoz elen­gedhetetlen a szívbarát ét­rend, a mediterrán diéta - sok zöldség, hal fogyasztása - és naponta legalább 30 perc test­mozgás. Vasárnap a Széchenyi térre várták a szívükért aggódó sze­gedieket. Itt az SZTE II. Számú Belgyógyászati Klinikája és Kardiológiai Központja szak­mai irányítása mellett vizsgál­ták a jelentkezőket. A leghosz­szabb sor azoknál a sátraknál alakult ki, ahol a koleszterin­szintet mérték. - Az emberek köztudatá­ban egyre nagyobb szerepet kap az egészséges életmódra törekvés. Az ezredforduló óta minden évben megrendeztük Szegeden a szív napját, amely évről évre egy­re több érdek­lődőt vonz - hallottuk Hőgye \ Márta profesz­szor­nőtől, aki el­mond­ta: „ a rendezvénnyel arra szeret­nék felhívni a lakosság figyel­mét, milyen rizikófaktorokkal bírnak. Sok érdeklődőnek magas volt a vérnyomása, ne­kik tablettát is adtak. A többi­eket tanácsokkal látták el, akit kellett, háziorvosá­hoz küldtek a mért érté­kek­kel.

Next

/
Thumbnails
Contents