Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-26 / 226. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája Kedd Gyógy-ír Szerda Gasztrománia Csütörtök Bizalmasan Péntek Légy-Ott Ewffliilfl Szieszta Hétköznap Humor és receptek Fotó: Kisalföld-archívum Vitorlázás. Balatonszemesen kezdődött az egész. Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly közös családban és hajóban gyerekeskedett. A nyarakat a Balaton partján töltötték, az élmények mindörökre bevésődtek sorsukba. Bujtor István egyik nagy szerelme a vitorlázás lett. Úszni még nem tudott, de már négyévesen ott feszített a vitorlásrúd mellett: - A nagybátyámnak volt egy gyönyörű hajója, ami Kabala névre hallgatott. Zoli hatéves volt, mikor Kékszalagot nyert vele. Elbújt előle a rókalyukba, már elindult a verseny, amikor észrevették, hogy a kis Latinovits fellógott. Nem dobták be a vízbe, magukkal vitték. A versenyt megnyerték, és attól kezdve Zolinak nem lehetett nagyobbat mondani, mert egyből rávágta: - Te, én hatéves koromban Kékszalagot nyertem... Egyet nem engedek a hajón: cigarettázni. Nálam egyedül a Bodrogi gyújthat rá. Mivel vívta ki? ügy gyújtott rá, hogy nem vettem észre. Bujtor István Elhajózott a kapitány EMBERIEN KEZELTE LEGENDÁS HÍRNEVÉT A soproni Petőfi Színházban 2006-ban és 2008-ban is fellépett Bujtor István, aki az óriási sikerű Kakukkfészek rendezője és az indián főnök alakítója volt. Viczián Ottó azok közül való, akik együtt szerepeltek vele a Kakukkfészekben. - Bujtor Istvánnal akkor találkoztam először a színpadon, amikor nálunk vendégszerepelt és •••Ü"" rendezett - emlékezik . . II a színművész. ~~~• |lll Nagyszerű embernek ismerhettem meg, -JIHI aki igen szimpatiku- | flg aj j® 'II san, visszafogottan és __ flB j^m^M dás hírnevét. Lenyűgözött Bujtor István szemé- ^HK./||B lyisége, ilyen értelem- «" ujBII ben példát mutatott Viczián Ottó a Kakukkfészek sop, nekünk. roni előadásában. ŐRZÖM KEZÉNEK TÜZES SZORÍTÁSÁT Elköszönni rémes... Játszótárstól, alkalmi testvéremtől meg egyenesen feldolgozhatatlannak tűnőföladat. Nagy, melegszívű bátyámat kísértem a szemesi sínekhez akkor, amikor Zoltán megkísérelte felfalni a vonatot, harminchárom évvel ezelőtt. A szemesi vigadóban forgattunk együtt egy Karinthy Cini-filmet. Aznap is forgattunk, és másnap is kellett, testvérpárt játszottunk, és testvérekké lettünk. Kb. a köldökéig értem, a hátamon cipeltem a zokogó óriást... és most újra ölbe kapom, pedig megvetem a nekrofíliát. Őrzöm kezének tüzes szorítását, amikor egy Ruszt-rendezés után gratulált, és egyben megrendelt partneréül egy aranyos filmhez. Ezt a tv-filmet annyian látták később a világon, mint az összes bigbrazert együttvéve. Megdadogtatott a saját filmjében. Megnémít a halálában. Most premierre autókázok oda, ahol először lapogatta a vállamat, s talán e néhány zaklatott szó eltalál hozzá, hogy könnyebb útja legyen odaátfelé... Ámen. Székhelyi József a vitorláséletben, de nagy rendet tartott a hajón. NEKI KÖSZÖNHETŐ A VÍZI RENDŐRÖK EGYENRUHÁJA Szerednyey Béla színész-rendező: - Premierre készülök, így a hírek elkerültek; de egy füredi vitorlás barátom az előbb hívott a hírrel. Tudtam, persze, hogy nagyon nagy a baj, István unokatestvérével szinte naponta beszéltünk, de nem tudtunk sokat, csak izgultunk, hogy kibírja a szervezete. De nem bírta. Bujtor István valóban olyan ember volt, aki tenni akart, s nem csak beszélni a világmegváltó tervekről. Nem hiszem, hogy sokan tudják, de neki köszönhető a vízi rendőrök egyenruhája. Egyik filmforgatásakor ugyanis nagyon furcsán nézett volna ki, ha a rendőrök az eredeti kék hosszú nadrágban és a szürkés ingben szerepeltek volna, ezért ő a film bevételéből adott pénzt az új egyenruhára. Azóta is azt hordják a rendőrök. El kell mondani azt is, hogy minden filmjében a vitorlázás népszerűsítése mellett volt, s ezért a vitorlástársadalom is tartozik neki. Remélem, valakinek eszébe jut majd elnevezni róla egy versenyt, én annyit tehetek, hogy kitűzök egy fekete szalagot a hajómra, amely még vízen van. Szerednyey Béla SZERETTE AZ EMBEREKET Korcsmáros György színész-rendező: - Nagy ember halt meg, s ezt nem csupán az emberi méretei miatt mondom. Alkotó volt, szellemes, és tudott élni - ezért felháborító, hogy a halál épp őt ragadta el. Rá jellemző történetet mesélek el, amit nagyon kevesen tudtak. Győri színház-igazgatóságom idején léSzilágyi István A három testőr Afrikában című film forgatásán. Korcsmáros György tezett egy alapítvány, amelyet a helyi polgárok hoztak létre azzal a céllal, hogy évente egy-egy színészt megjutalmazzanak. A győriek egyik nagy kedvence, Sipka László színművész következett volna épp a sorban, amikor az alapítvány megszűnt. Bujtor egymaga kifizette azt az összeget, amelyet a polgárok gyűjtöttek máskor öszsze... Győrt a béke szigetének nevezte, soha nem felejtem el, amikor azt mondta nekem, hogy a győri színházban úgy érzi magát, mint a Vígszínházban Várkonyi igazgatása alatt. Szerette az embereket, és szerintem bárkit is kérdeznek meg rajtam kívül, ugyanazt fogják mondani: ők is szerették Bujtor Istvánt. megtudjuk, mi történt vele. Talán két héttel ezelőtt hívtam fel a veszprémi színházat, hogy tudakolódjak a hogyléte felől, de ők sem tudtak többet mondani, mint ami az újságokban megjelent. A család őrizte a betegségével kapcsolatos valamennyi információt! Talán a Bors című sorozatban kezdődhetett az a kapcsolat, ami barátsággá érlelődött idővel közöttünk. Magam sem tudom, hogyan, talán a sors, a szimpátia és a körülmények hatására egyszer csak nagyon közel kerendezte és játszotta Indiánt. A Csöpi-filmekbe is rendszeresen felkért. Szerencsémre akkor elég jól el voltam látva munkával, és nagyon nehezen tudtunk időpontot egyeztetni, de ő mindig ragaszkodott a jelenlétemhez, még ha kis szerepekben is. Egy alkalommal vitorlásversenyt forgattunk a filmben. Tudta, hogy abban az évben nem tudok nyaralni menni, ezért meginvitált engem is a vitorlásversenyre, és összekötöttük a kellemest a hasznossal. Nem vagyok jártas Bujtor István, a népszerű színész, producer, Balázs Béla-díjas rendező, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója tegnap elhunyt. Pályatársai, barátai emlékeznek rá. visszaemlékezés SUDÁR ÁGNES, WERNER KRISZTINA, GOSZTONYI MIKLÓS Rátóti Zoltán színész: - Én rendezőként találkoztam vele (A három testőr Afrikában című Rejtő-adaptációban- a szerk.), s a leginkább azért szerettem vele együtt dolgozni, mert színészként pontosan tudta, mikor és hogyan kell szólni a színészeihez. Amikor emberi hangra volt szükség, akkor úgy szólt hozzánk, s ez nem csupán addig volt igaz, amíg forgattunk. Tudtuk, hogy borzasztó betegség támadta meg, de az elmúlt napok híradásainak ismeretében megdöbbentett a mostani hír. Nehéz ilyenkor mit mondani, jó emlékkel gondolok majd vissza rá. REMÉLEM, HOGY IDŐVEL MEGTUDJUK, Ml TÖRTÉNT Szilágyi István színész: - Ha az egészség és a jókedv szobrát meg kellene mintázni, akkor csak róla lehetne. Egyelőre a döbbenet uralja az érzéseimet, és csak remélem, hogy idővel rültünk egymáshoz. Színházban legelőször az általa oly nagyon szeretett Kakukkfészekben dolgoztunk együtt. Ezt az előadást Kapás Dezső rendezte a Vígszínházban. Érdekes, hogy mennyire ragaszkodott ehhez a darabhoz, többször