Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-23 / 223. szám

2009. SZEPTEMBER 23., SZERDA AKTUÁLIS 3 KÉNYSZER VAGY MÓDSZER? Testnevelésóra az utcán Tornaterem a Roosevelt tér is. FOTÓ: FRANK YVETTE tavasszal a fülledt termek he­lyett, de már évek óta nem futnak ott a tanulók - mond­ja Szőllősi László igazgatóhe­lyettes. - Már csak a tornatermet és a belső udvart használjuk ilyen célra. A közterületen tar­tott óra szerintünk balesetve­szélyes és a levegő sem jó már annyira a városban, hogy ér­demes legyen kivinni a diáko­kat - sorolja az okokat az ff Szentesen szerencsés helyzetben van a Horváth Mihály gimnázium: diákjainak ott a Kurca-part. igazgatóhelyettes, aki hozzá­teszi: az a biztos, ha mindig szem előtt vannak a gyerekek, és ellenőrizni tudják őket az óra alatt. Ha a Stefánián diá­kokat látunk futni, azok bizto­san nem radnótisok. Szentesen szerencsés hely­zetben van a Horváth Mihály gimnázium: diákjainak ott a Kurca-part. Se forgalom, se szennyezett levegő. Néha nemcsak a partot, hanem a vi­zet is használják - tudjuk meg Vígh Zoltán igazgatóhelyettes­től, a sulinak ugyanis hét ke­nuja is van, így néha vízre szállnak. - A diákjaink csak addig tartóz­kodnak az ut­cán, amíg leér­nek a partra, semmilyen ve­szélynek nincsenek kitéve ­mondja Vígh Zoltán. MAKÓ EZUTÁN IS TAMOGAT MINDEN BETELEPÜLŐ CEGET Ev végéig elkészül a török húsüzem Golfohasz BÁTYI ZOLTÁN batyi@delmagyar.hu „Társadalmi összefogással kell új alapokra helyezni a magyar labdarúgást." Ember nincs, aki megmondaná, mikor hangzott el először hazánkban ez a mondat, és persze olyat sem találnánk, aki arra válaszolna: hány­szor szajkózták ezt azóta sportvezetők, politikusok, ön­kormányzati tisztségviselők. Szóval mindazok, akik so­kat tehettek volna a társadalmi összefogásért. Nem csoda hát, hogy annyi vereség után a magyar lelátókon ezrek fohászkodtak az égiekhez, azt állítván: rajtunk már csak a Jóisten segíthet. Nos, ha a Teremtő személyesen nem is vette kézbe a magyar labdarúgás ügyét, a katolikus egyház beállt azok sorába, akik úgy vélik: nemcsak sür­99 Nemcsak sürgetni kell a társadalmi összefogást, hanem tenni is érte. getni kell a társadal­mi összefogást, ha­nem tenni is érte. Európa első katoli­kus futballakadémiá­ja - ahol négy Csong­rád megyei ifjonc is tanulgatja a legnépszerűbb játék fortélyait - mindenképp olyan kezdeményezés, amire vélhetően világszerte fölkapják a fejüket mindazok, akik lelkesednek a futballért. Nemcsak azért, mert az egyházi szerepvállalás különlegességnek számít a sportban. Azért is, mert a Gyulán kiépülő sportközpont korántsem bíz mindent Isten segítségére, hanem olyan korszerű oktatást kínál a jövő sztárjainak, ami példa le­het mindazok számára, akik fiatalok nevelésével foglal­koznak. Nem könyörtelen, a cél szentesíti az eszközt alapon acsarkodó gladiátorokat akarnak itt képezni, hanem olyan sportembereket, akik ellenfélnek, nem ellenség­nek tekintik a másik csapat játékosait. És talán közülük kerülnek majd ki azok is, akik nem csupán a focipályák állandó „kellékéről", a mocskos szóról, durva károm­kodásról szoknak le, hanem azt is természetesnek ve­szik, ha felsegítik egy-egy rosszul sikerült szerelés után a földre került sporttársat. Hogy aztán mennyire sikerül általánossá tenni ezt a magatartást a zöld gyepen? Látván a könyöklős, comb­ba térdelős, térden rúgós mai gyakorlatot, azt hiszem, ha valamiben, hát ebben igazán kérhetjük a Jóisten közbenjárását is. Mint ahogy a magyar foci felemelke­déséhez sem lesz elég szerintem, ha csak a gyulai kato­likus fociakadémián mondanak el minden meccs előtt egy imát. ELASTA ALDOZATAT A MINDSZENTI GYILKOS 15 év börtönt kapott A szeptemberrel visszatérnek az utcára a diákok, de nem csak táskával a hátukon találkozha­tunk velük. Számos iskolában döntenek úgy, amíg tart a jó idő, a testnevelésórákat a vá­rosok terein és utcáin tartják. SZEGED, SZENTES BÁLINT CSABA Reggelente a villamosok, bu­szok ablakából is látni néha, ahogy rövid nadrágos, trikós gyerekek vagy tinédzserek ró­ják a köröket az utcán. Futnak Szegeden a Stefánián, a Roosevelt téren, a Szent Néha szűk a tornaterem - A lakótelepi iskolák szeren­csésebb helyzetben vannak, mert hozzájuk tágas tornater­mek épültek, de vannak intéz­mények, amelyeknél egysze­rűen nincs lehetőség nagyobb helyiségek kialakítására. Ilyen a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola vagy a Ved­res István Építőipari Szakkö­zépiskola is - közölte Kardos János, a szegedi oktatási iroda vezetője. - A város sportléte­sítményei közül a Kisstadiont (Újszeged) és a Városi Stadi­ont (Felső Tisza-part) ingye­nesen, a Városi Műjégpályát (október és április között) kedvezményesen vehetik igénybe az iskolák, de hogy ezzel mennyire tudnak élni, függ az órarend kialakításától, illetve attól is, hogy milyen messze találhatók egy-egy sportpályától az intézmények - mondta Kardos János. György téren, de még a Kos­suth Lajos sugárúton is. Kevés a tornaterem? Szűkös talán az iskolaudvar? A Tömörkény István Gim­Áll a török húsüzem 2500 négyzetméteres csarnokának váza a makói ipari parkban, és év végéig be is fejeződik az építkezés. A befektető 30 milli­ós támogatást kapott a város­tól ahhoz, hogy 60 helybelit ál­lítson munkába 2010-től. MAKÓ BAKOS ANDRÁS Építkezik az első külföldi be­fektető a város ipari parkjá­ban, a Királyhegyesi út felőli oldalon. A Mont-Org Kft., amely Mórahalmon saslikgyá­rat húzott fel, itt is terebélyes hűtőházzal ellátott, 2500 náziumban például ez az egyik oka annak, hogy közte­rületen futnak a diákok. A tor­naterem méretei nem a leg­megfelelőbbek, az udvar a fel­újítás után valamivel kisebb lett, ezért választják az utcát a testnevelő tanárok. A nagyobb területen például a Coo­per-tesztet is könnyebb elvé­gezni - tudjuk meg az iskola igazgatójától, Kühn Jánostól. - Amikor hidegebbre for­dul az idő, természetesen már idebent tartják az órákat a kollégák. Egy-két évfolyam kötelezően úszni jár, így több hely marad. Amíg elég meleg van odakint, addig a Roose­velt teret használják. A Radnóti Miklós gimnázi­umban is szokás volt a Stefá­niát használni kora ősszel és négyzetméteres házat épít. A beruházóról, a török ételkü­lönlegességet, kebabot - más néven gyrost - gyártó Duna Döner Kft.-ről korábban meg­írtuk, hogy szerződött a város­sal, megnyerte a beruházás felét fedező uniós támogatást - aztán sokáig várt a hitelre, és végül nem várt tovább az építkezés kezdetével. A 867 millió forintos beruházáshoz aztán 200 millió forintos hitel­lel mégis hozzájárult a Fonta­na Credit által összefogott ta­karékszövetkezeti konzorcium is: így többek között az apát­falvi és a szegvári takarékszö­vetkezet is segít abban, hogy a válság közepén munkahely­teremtő beruházás létesüljön Makón. A város is támogatta az üzemalapítást. Tegnap, ami­kor a Duna Döner Kft. és a vá­rosi önkormányzat vezetői megnézték az építkezést, Bú­zás Péter polgármester beje­lentette, Makó ugyanúgy fog­ja segíteni a többi befektetőt is, mint ezt az első fecskét. 60 makói, Makó térségi dolgozó foglalkoztatását fejenként 500 ezer forinttal segíti a város, azaz összesen 30 millió forint­tal. Ez a gyakorlatban úgy va­lósult meg, hogy a törökök in­gyen kapták a területet. A tegnapi bejáráson jelen volt Karaoglan Dervis, a grazi kebabgyár tulajdonosa és Akt­eke Yunus, a Duna Döner ügy­vezető igazgatója. Utóbbi arra a kérdésre, miért épp Magyar­országra költöztetik át a ter­melést Grazból, azt mondta, döntésükben nemcsak a város ajánlata játszott nagy szere­pet, hanem az érzelem is: mindenképp szerettek volna egy üzemet Magyarországon. Ha elkészül az épület, meg­érkezik a géppark és a hozzá­értő személyzet is, amely né­hány hónap alatt kiképezi a helybeli dolgozókat. Jövő má­jusban kezdődik a termelés. MINDSZENT. Nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel el­követett emberölés, csoporto­san elkövetett testi sértés és rablás bűntette miatt 15 év fia­talkorúak börtönére ítélte, és. 10 évre eltiltotta a közügyek­től a mindszenti R. Jánost a Szegedi ítélőtábla tegnapi jogerős döntésében. A most 21 éves elkövető 2005. szeptem­ber 18-án hajnalban eredt nyomába a hazafelé tartó Sz. Ferenc Istvánnak, akit már háza kertjében, majd a ház­ban is folyamatosan ütlegelt. Fél órán belül 17-szer meg­szúrta, 13 alkalommal fejtetőn Nagy az érdeklődés a H1N1 el­leni védőoltásokkal kapcsolat­ban a szegedi rendelőkben, ok­tóber közepe előtt kapja a ré­gió az első szállítmányt belőle. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Folyamatosan érdeklődnek a páciensek a H1N1 elleni oltá­sokról, sőt többen akadtak már, akik a tüneteket is felfedezni vélték magukon, de nem voltak új influenzásak - mondta el tegnap Kormányos Szilvia sze­gedi háziorvos. A szakember szerint eddig egyik HlNl-gya­núval érkező betegének sem volt magas láza - a köhögő, tüsszögő betegek más jellegű légúti fertőzéstől betegedtek és 5-ször a testén is megütötte. A sértett halálát koponyatö­rés, agyzúzódás és szívének szúrt sérülése okozta. R. János felmosta a gyilkosság helyszí­nét, majd az udvaron gödröt ásott, és abba vonszolta áldo­zata holttestét, oda hajította saját véres ruhaneműit is. A házból egy mobiltelefont lo­pott, amelyet még aznap el­adott 7 ezer forintért. Az elítélt számláján két rablás is szerepelt, amelyből az egyiket társtettességben követte el. Bűntársait felfüg­gesztett és letöltendő szabad­ságvesztésre ítélték. meg. A hurutos megbetegedé­sek az ősz és az iskola bekö­szöntével amúgy is rendszere­sek, nincs kiugró növekedés a betegek számában - tette hozzá a makkosházi háziorvos. Még nem tudják, mikor kap­ják meg a vakcinákat, mikor kezdhetnek el oltani, és arról sincs információjuk, hogy kér­hetnek-e pénzt a beadásért azoktól, akiknek nem jár ingye­nes oltóanyag. Jelenleg Tom­bácz Zsuzsanna, az ÁNTSZ jár­ványügyi osztályvezetője sem tudja, pontosan mikor kapnak a H1N1 elleni vakcinákból - az or­-szágos tiszti főorvos hétfőn je­lentette be, hogy jövő hétfőtől kezdik meg a kiszállítást -, de október közepénél biztosan ha­marabb kerül belőle Szegedre. Építkezés az ipari parkban. Az M43-as még nem készült el, de az első külföldi befektető már megérkezett „rajta". FOTÓ: KARNOK CSABA Keresik a védőoltást

Next

/
Thumbnails
Contents