Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-02 / 205. szám

2009. SZEPTEMBER 2., SZERDA A SZOMBATI KENYSZERU PROGRAMVÁLTOZÁS AZNAP DÉLUTÁN DERÜLT KI - 21 MILLIÓ FORINTTAL KEVESEBB BEVETEL Boros: A SZIN nem volt hangosabb kJ A SZIN-en próbálták betartani a decibelhatárokat, amikor jelezték, hogy probléma van, hangosabb a zene a kelleténél, akkor halkítottak - mondta Boros Gyula főszervező. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ÉS SEGESVÁRI CSABA A zajszintmérő szakemberek szerint nem volt hangosabb az idei Szegedi Ifjúsági Napok, mint a korábbi hat - mondta a szervező Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. igazgatója, Boros Gyula. A programváltozás miatt az utolsó napon 1500 napijegy­gyei kevesebb fogyott. SZEGED GONDA ZSUZSANNA - A zajszintmérő szakember je­lentésében az áll: nem volt hangosabb az idei Szegedi Ifjú­flMMMNHnMHMM&UMNMMNMMMMMM sági Napok a korábbiaknál, nem kapott nagyobb zajterhe­lést a város, mint az elmúlt hat évben. A rendőrség szerint nem volt több bejelentés, mint korábban - mondta Boros Gyu­la, a Szegedi Ifjúsági Napokat szervező Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. igazgatója. Kö­zölte: csináltak előzetes hang­bemérést, és folyamatos volt a hangkontroll. Próbálták betar­tani a törvényben meghatáro­zott, nyári fesztiválokra vonat­kozó decibelhatárokat, amikor kellett, halkítottak. . - A SZIN ilyen hangos. Biz­tosan van, akit zavar, az em­berek toleranciaküszöbén mú­lik, hogy elfogadják-e - tette hozzá. Néhány héten belül elké­szülnek azok az elemzések, amelyekből kiderül, hogy marketing-, turisztikai és gazdasági szempontból mi­lyen a fesztivál mérlege. De Boros szerint nemcsak az számít, amit a város nyer a SZIN-nel, mert a fesztiválo­zók nemcsak a Partfürdőn et­tek, ittak, vásároltak, hanem a szegedi élelmiszerüzletek­ben, kocsmákban, cukrász­dákban, éttermekben is, azaz bevételt generáltak a helyi kis- és középvállalkozások­nak. Az alternatív fesztiválhely­színekkel a szervező nemcsak azért nem ért egyet, mert a SZIN hangulatához a folyó­part és a belvárosi jelleg is hozzátartozik, hanem azért sem, mert szerinte bárhol ren­deznék meg, mindig lenne olyan, akit zavar. A repülőté­ren a hattyasiakat, a szentmi­MÁTYÁSSY SZABOLCS KALANDKENT ELTE MEG A SVÉDORSZÁGBAN ELTÖLTÖTT KET EVET Soha ilyen szabad nem volt Nem tette boldoggá a nagy­üzemként működő szegedi szín­ház, ezért két éve kiszállt a mó­kuskerékből Mátyássy Szabolcs színművész. Kalandra vágyott: epret szedett, újságot hordott, csomagot válogatott Svédor­szágban. Nemrég hazajött. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Mátyássy Szabolcs két évvel ezelőtt mindenkit meglepett, amikor elhagyta a Szegedi Nemzeti Színház társulatát. Azért szállt ki, mert nem tette boldoggá, amit csinált, úgy érezte, nagyüzemként műkö­dik a teátrum. - Akkor lettem igazán fel­nőtt, mikor 1997-ben Szegedre Névjegy Mátyássy Szabolcs (35) zon­goristaként indult, felvették a konziba, de inkább gyerekszí­nészként filmekben játszott. Például a kis Kosztolányi De­zsőt alakította Molnár György Csáth Gézáról szóló tévéfilm­jében, A varázsló álmában, amit a New York-i Modern Mű­vészetek Múzeuma örök idők­re archivált. Többször felvéte­lizett a színművészetire, végül az akkori Nemzeti Színház stú­dióját végezte el. Kezdőként együtt játszott olyan nagyok­kal, mint Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Bessenyei Fe­renc, Kállai Ferenc, Béres Ilo­na, Cserhalmi György. Musi­calszerzőként is bemutatko­zott: Janik Lászlóval közösen írt darabja, a Szindbád sikert aratott. Mátyássy szerint itthon könnyű munkát találni. FOTÓ: KARNOK CSABA szerződtetett a Szikora-Teli­hay-Zsótér triász. Imádtam a várost, a kollégákat és a szín­házat, de ahogy teltek az évek, egyre jobban kezdtem kiábrándulni. Az sem tetszett, hogy mindenhol azt láttam: a politika is beleszól a színház­csinálásba. Elegem lett. 2007 nyarán, amikor kimentünk a barátnőmmel Svédországba, rácsodálkoztunk egy egészen más kultúrára. Tetszett a lég­kör, a szabadság. Senkit nem ismertünk, nem tudtunk své­dül, de mindenki anyanyelvi szinten beszélt angolul. Két év alatt több mint hatszáz állás­helyre adtuk be a jelentkezé­sünket, de - valószínűleg a begyűrűző gazdasági válság miatt - nem sikerült állandó munkát kapnunk. Hogy ne haljunk éhen, szedtünk epret, voltunk helyettes éjszakai új­ságkihordók, a kikötőben par­kolóba vittem a beérkező au­tókat, csomagokat válogat­tunk. Lehettem volna krump­lipucoló, de nem vettek fel, mert nem volt róla referenci­ám. Musicalekbe, zenekarok­ba is jelentkeztem, de már idegenül csengő nevem riasz­tónak tűnhetett a svédek szá­mára - meséli már Szegeden Mátyássy Szabolcs. Eredeti elképzelésük az volt, hogy amíg nem tanulnak meg jól svédül, addig valamit „dolgozgatnak". Hamar kide­rült: ez nem is olyan egyszerű. Találkoztak olyanokkal, akik huszonöt éve „dolgozgatnak" Svédországból alkalmi munkákból is meg lehet élni hályiakat, a lakóparkban élő­ket bosszantaná (az egyetlen­egyszer, a jégpályán megren­dezett SZIN ICE kapcsán is voltak panaszok). Ha Sziksós­fürdőre vinnék, az a dorozs­maiak egy részének és az üdü­lőterület lakóinak nem tetsze­ne. A szombati kényszerű programváltozás aznap dél­után derült ki. Emiatt nagyjá­ból 1500 napijeggyel keveseb­bet adtak el - volt, aki a pénz­tártól fordult vissza. Feltéte­lezve, hogy egy jegyárnyi -, de még mindig nincs állá­suk. - A munkának a svédeknél nagy a becsülete, a társadalmi rétegek között nem olyan éle­sek a különbségek, mint ná­lunk. Az egy befogadó ország, erős a szociális háló, nem lát­ni az utcán koldusokat. Kül­földiként állást kapni azon­ban szinte lehetetlen, csak a háziorvosok és a hentesek tudnak könnyen elhelyezked­ni. Gyorsan megszereztem itt­hon a teherautóra szóló C tí­pusú jogosítványt, mert amíg nem gyűrűzött be a válság, sok sofőrt kerestek. Amikor visszamentem, már csak nyolc állást hirdettek az egész országban, amire rengeteg je­lentkező akadt. Maradhattunk volna tovább is, akár életünk végéig is ellehettünk volna így, de augusztus l-jén, ami­kor lejárt egy hosszabb he­lyettesi munka, hazajöttünk. Kilépésem a szegedi mókus­kerékből arra jó volt, hogy fel­nyissa a szemem: van élet a színházon kívül is. Ezzel nem azt mondom, hogy soha többé nem szeretnék játszani, de jó volt kalandozni, sokféle terü­leten kipróbálni magam. Soha ennyire szabad és boldog nem voltam, mint ebben a két év­ben - mondja Szabolcs, aki nem kilincsel színházaknál, mert úgy véli, ha szeretne vele dolgozni valaki, úgyis megta­lálja. Nem esik kétségbe, ha teherautót kell vezetnie, de az is lehet, hogy egy óceánjáró luxushajón találjá'magát. Sze­rinte Svédországhoz képest idehaza nagyon könnyű mun­kát találnia annak, aki dol­gozni akar. pénzt a fesztiválozó el is köl­tött volna, nagyjából 21 millió forinttal kevesebb a SZIN ­így a város - bevétele. Ami bejött A SZIN nagyszínpada előtt idén porfogó granulátumot te­rítettek le, ami bevált, így el­képzelhető, hogy jövőre több helyszínen használják majd. A repohár is bejött a fesztiválo­zóknak, volt, aki dedikáltatta is, és hazavitte. SZTE - pótfelvételi A Szegedi Tudományegyetemre került be a legtöbb -1171 ­hallgató a múlt szombaton le­zárult pótfelvételi eljárásban. A jogi és a pedagógusképző kar ott van a legnépszerűbbek között. SZEGED R. TÓTH GÁBOR A csaknem 14 ezer pótfelvéte­liző 87 százalékát felvették az általa megjelölt felsőoktatási intézménybe a múlt szomba­ton lezárult idei pótfelvételi eljárásban - adta hírül az Or­szágos Felsőoktatási Informá­ciós Központ honlapja, a www.felvi.hu. A közölt sta­tisztikából kiderül: a normál felvételi eljáráshoz hasonlóan e jelentkezési formában is a gazdálkodási és menedzs­ment, a jogász, a turiz­mus-vendéglátás, illetve a pénzügy és számvitel szakok voltak a legnépszerűbb képzé­sek idén. A legtöbb hallgató - 1171 ­a Szegedi Tudományegye­temre felvételizett és került be. A lista második helyét a pécsi (1131), a harmadikat a debreceni egyetem (994) fog­lalja el. Érdekes, hogy a nor­mál eljárásban legnépsze­rűbb budapesti felsőoktatási intézmények többsége (pél­dául az ELTE, a BME) nem került be az első 10 egyetem közé ebben a mostani rang­sorban. A legnépszerűbb karok listáján is találunk szegedie­ket: az Állam- és Jogtudomá­nyi Kar 257 jelentkezővel a 4., a Juhász Gyula Pedagó­gusképző Kar 251 aspiráns­sal az 5. legtöbb pótfelvétéli­ző hallgatót fogadó intéz­mény lett. A felvettek mindössze 3 százaléka kezdheti meg tanul­mányait államilag támogatott képzésen, mégpedig kizárólag mesterképzésen. Az alapkép­zések, egységes, osztatlan képzések és a felsőfokú szak­képzés pótfelvételizői kizáró­lag költségtérítéses helyen ta­nulhatnak tovább. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Az 1997. évi LXXVIII.tv. 9 § (2) bekezdése értelmében értesíti aTisztelt Lakosságot, hogy a „Szeged, Derkovits fasor-Thököly utca­Szőregi út-Hrsz.: 1588/12 utca-Borostyán utca-tervezett utca által határolt tömbre" szabályozási terv készül. A terv megrendelésre került, a tervezési munka megkezdődött.

Next

/
Thumbnails
Contents